Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Európai uniós tematikus kormányülés volt, ahol döntöttek arról, hogy a kabinet az EU bírósága előtt
megtámadja a Sargentini-jelentésről szóló szavazást
– jelentette be Trócsányi László.
A kormánynak komoly kifogása merült fel az eljárással kapcsolatban – tette hozzá az igazságügyi miniszter. A jelentés tartalmáról is tudunk vitát folytatni, de a korábban lezárt kérdések újranyitása elfogadhatatlan.
A kormány a migráció ügyében is fenntartja a korábbi álláspontját
– mondta Trócsányi.
Az EP a saját eljárási szabályait sem tartotta be, miközben a tagállamoktól elvárás, hogy a joghoz kötötten járjanak el
– mondta Trócsányi. Az EU egy jogközösség, így az EP-nek is ennek szellemében kell viselkednie – tette hozzá. Az eljárási szabályok szerint a tartózkodás is szavazat, így nem volt meg a kétharmados többség. Precedens értékű per a mostani, mivel hasonló ügy még nem volt a bíróság előtt – mondta Trócsányi. Joghatást kiváltó aktusról van szó, ezért nem egy határozatról van szó a Soros-Sargentini-jelentés esetében.
Szólt arról is, hogy a szavazás szabályai esetében
nem a belső jogi testületnek kellett volna véleményt mondania, hanem az alkotmányügyi bizottságnak,
így ez a része is aggályos az eljárási menetrendnek. A kormány a szerdai nappal benyújtotta a keresetet. A keresetet le kell fordítani, meg kell várni, hogy lesz-e beavatkozás. Bízik benne, hogy a bíróság belátható időn belül az ügy súlyának megfelelően dönt – mondta Trócsányi.
Ha nekünk ad igazat a bíróság, akkor érvényét veszti a Sargentini-jelentés
– mondta kérdésre az igazságügyi miniszter.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról beszélt, hogy a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti (EP) szavazáson figyelmen kívül hagyták a tartózkodó szavazatokat, amivel "a jogállamiság alapjait tiporták lábbal". Ezért a kormány még a héten benyújtja az EU luxembourgi bíróságához a keresetét, amelyben annak megállapítását kéri, hogy az EP a dokumentumot érvényesen nem fogadta el.
A tárcavezető szerint ugyanakkor Európában egyre többen ismerik fel az EU egészére vonatkozóan azt a veszélyt, hogy ha egyes országokat politikai különvélemények miatt lehet elítélni, és politikai állásfoglalásokat jogállami köntösben megfogalmazni, akkor az hosszú távon szétverheti az európai együttműködést. Ezek alapján Gulyás Gergely
egész Európa érdekének nevezte, hogy vagy a bírósági eljárás során bizonyosodjon be a szabálytalan elfogadás,
vagy pedig a lehető leghamarabb zárják le a Magyarországgal szemben a migrációs álláspontja miatt zajló eljárást.
Rupert Scholz szerint a hetes cikkely szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben nem volt jogszerű. A hatályos uniós szabályok szerint ahhoz, hogy egy tagállammal szemben jogállamisági eljárás induljon, az Európai Parlamentnek kell javaslattal fordulnia az Európai Tanácshoz. Az eljárás lefolytatásáról pedig az Európai Tanácsnak kell döntenie. Ahhoz azonban, hogy az Európai Parlament ilyen javaslattal élhessen a tanács felé, szükség van az összes európai parlamenti képviselő szavazatának kétharmadához.
Ha megnézzük a Magyarországgal kapcsolatos szavazáson a számokat, akkor azt látjuk, hogy volt 448 képviselő, aki igennel szavazott, volt 197 nemmel szavazó, valamint volt 48 tartózkodó képviselő is.
Ez azt jelenti, hogy a szükséges kétharmados többség egyáltalán nem volt meg.
Az Európai Parlament persze azzal érvel, hogy megvolt a kétharmados többség, ugyanis a 48 tartózkodást úgy vették, mintha a tartózkodók nem vettek volna részt a szavazáson. Ez az álláspont azonban tarthatatlan – mondta a volt védelmi miniszter.
Mint arról korábban beszámoltunk, megszavazta a parlament a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot.
A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el
a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: Magyarország maga védi a határait, „fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát".
