Elsöprő többség a Soros-Sargentini jelentéssel szemben

2018.10.16. 12:46

Megszavazta a parlament a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot. Döntött a parlament arról is, hogy kivezetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását. Bánki Erik szerint a lakástakarékok nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat. Az LMP az örökbefogadásról, a KDNP a hajléktalan embereknek nyújtott állami segítségről beszélt, a Fidesz pedig a postásokat köszöntötte napirend előtt.

Megszavazta a parlament a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely arra szólítja fel a kormányt: ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarországot ért valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben.

A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: Magyarország maga védi a határait, „fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát”.

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő jelentése ellen a parlament elsöprő többsége szavazottForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Korábbi szerződéseket nem érint

Az Országgyűlés kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről is. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd. A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik javaslatát.

Nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat

A lakás-takarékpénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat - közölte a fideszes Bánki Erik. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítását előterjesztő képviselő a javaslat összevont vitájában közölte, a Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői régóta dolgoznak azon, hogy minél több módon támogassák a magyar családok boldogulását, otthonhoz jutását. A Fidesz-KDNP-nek egyetlen cél elfogadható, hogy minden magyar család belátható időn belül otthonhoz jusson - tette hozzá.

Közölte: az 1996-ban, a szocialista kormány idején bevezetett lakástakarékoknak az volt a célja, hogy ösztönözzék a lakáscélú megtakarításokat, elősegítsék a lakásvagyon-állomány értékmegőrzését, valamint megteremtsék a lakás-előtakarékosság zárt rendszerét állami támogatással. A tapasztalatok szerint a lakástakarékok nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat, mi több, a négy lakás-takarékpénztári szolgáltatást nyújtó cég az állami támogatás egy részén 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tett zsebre - mondta.

Bánki Erik: A lakástakarékok nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokatFotó: Adrián Zoltán - Origo

Hatékonyabb a CSOK

Bánki Erik közölte, a pénztárak jelentős, 20 és 60 ezer forint közötti szerződéskötési díjat és az átlagnál jóval magasabb folyószámlavezetési díjat kértek el. Elmondta, az érintettek csak a megtakarítások egynegyedét fordították lakásvásárlásra és az adófizetőknek is rendkívül költséges volt ez a támogatási forma. Kifejtette: az állam 70 milliárd forint állami támogatást biztosított erre a konstrukcióra. Az öngondoskodási megtakarítási lehetőségek között ez a 70 milliárd forint az össztámogatások háromnegyedét tette ki, míg a megtakarítások mértéke a lakás-takarékpénztáraknál alig érte el az egyharmadot - magyarázta.

A fideszes képviselő szerint a családi otthonteremtési rendszer hatékonyabb, annak révén 90 ezer család 250 milliárd forintnyi támogatást vehetett igénybe. Hozzátette: a csok bizonyított az elmúlt években; 2018 első félévében több mint 6500 új lakást épült, ez 30 százalékkal meghaladta 2017 azonos időszakának adatait. Bánki Erik közölte, felmenő rendszerben szüntetik meg az lakástakarékok állami támogatását. A megkötött szerződések érvényben maradnak - hangsúlyozta. Vitatta azt az állítást, hogy a törvénymódosítás után megszűnnek a lakás-takarékpénztárak. Szerinte ezt a rendszer a későbbiekben is fennmarad, csak az állami támogatást vonják meg.

Veszteségesek lettek volna az állami pénz nélkül

Indokolásként elmondta, az előző évek megtakarításait nézve azt lehet látni, hogy ha az állami támogatás nem számítják, akkor veszteséges vagy nullás gazdálkodást folytattak a pénztárak. Nem voltak arra ösztönözve, hogy ezekből a megtakarításokból valódi hasznot kovácsoljanak - fogalmazott. A kormánypárti politikus a lakástakarékok fennmaradását ahhoz kötötte, hogy ott megfelelő és alkalmas emberek dolgoznak-e, akik képesek arra, hogy az adott piaci körülmények között és kamatkörnyezetben érdemi megtérülést hozó befektetéseket tesznek.

Bánki Erik előremutatónak értékelte a törvényjavaslatot, mert az egy nem kellő hatékonysággal működő rendszertől vonja meg az állami támogatást. Az így keletkező megtakarításokat is otthonteremtésre fordítják, a családi otthonteremtési rendszer esetleges kibővítésével, amin egyébként is dolgozik a kormány - tette hozzá. Elmondta, azt várják, hogy emellett olyan új programok indulnak, amelyek azoknak is lehetővé teszik a lakásvásárlást, akik eddig nem tudták a támogatást igénybe venni.

Nem a megtakarítókhoz került az állami támogatás

Két kisebb és két, a piacon évtizedek óta jelenlévő nagyobb szolgáltatót érint a változtatás - mutatott rá Tállai András. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ezek a szereplők évente 60-70 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, amelyből 30 milliárdot osztalékként fizettek ki. Ehhez ugyanakkor 240 milliárd forintnyi állami támogatást hívtak segítségül ezen időszak alatt. Szerinte ebből is látszik, hogy a lakosságnak szánt állami támogatás jelentős része nem a megtakarítókhoz került - tette hozzá. Hangsúlyozta: ez nem tartható fenn, hiszen az állami támogatás ennél lényegesen hatékonyabban is hasznosítható.

Tállai András: Az állami támogatás jelentős része nem a megtakarítókhoz kerültForrás: MTI/Balogh Zoltán

Emellett az államilag támogatott öngondoskodási formák közül a lakás-takarékpénztárak aránytalanul magas költségvetési forrást igényeltek - folytatta -, az öngondoskodás állami támogatásának több mint háromnegyede erre fordítódott. Eközben a lakástakarékok megtakarítási állománya mindössze egyharmada az összes öngondoskodási megtakarításoknak - érvelt -, és a lakosság a pénzügyi vagyonának mindössze 3 százalékát tartja ezen pénztárakban.

Problémás az is, hogy a pénztárak nem, vagy alig fizetnek betéti kamatot, mert anélkül is versenyképes a termékük. Megismételte: a lakás-takarékpénztári rendszer nem szűnik meg, csak annak további állami támogatását állítják le. A változtatás nem jelenti azt, hogy az állam ne kívánná ösztönözni a használt lakások felújítását, bővítését, ennek lehetőségeit a jövőben vizsgálják meg - mondta.

A kormány segít a gyermekvállalókon

Hohn Krisztina, az LMP képviselője szakmai szervezetekkel együtt készített, örökbefogadással kapcsolatos javaslatcsomagját ajánlotta a kormány figyelmébe. Szerinte a meddőségi kezelések támogatása mellett az örökbefogadással is többet kellene foglalkozni, mert sokan előítélettel tekintenek erre. Azt javasolta, hogy a kormány Szülőnek lenni életre szóló kaland! mottóval meghirdetett családbarát kampányában az örökbefogadásról szóló rövidfilmeket is készítsenek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: várja az LMP-s képviselő javaslatait. Hangsúlyozta: a kormány segít mindenkit, aki gyermeket akar vállalni, ezért kibővítette a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeit, és szabályozta, egységesítette az örökbeadás feltételeit is, aminek eredményeképpen 2010 és 2017 között 36 százalékkal emelkedett az örökbefogadások száma.

KDNP: a hajléktalanellátó rendszer felkészült

Soltész Miklós, a KDNP képviselője az október 15-én életbe lépett, közterület-használatot érintő jogszabály-változásokról azt mondta: ezek rendet teremtenek a közterületeken, de közben emberséges ellátást biztosítanak a hajléktalanok számára. Hangsúlyozta: a hajléktalanellátó rendszer készen áll a feladatok elvégzésére, van annyi férőhely, ami bőven elegendő, a finanszírozás pedig 8 éve kiszámítható. Emlékeztetett arra: 2010 előtt a balliberális kormány bezáratta az ÁNTSZ ingyenes közfürdőit, csökkentette a hajléktalanellátó rendszer támogatását, és megszüntette az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), aminek következtében súlyos pszichiátriai betegek kerültek utcára.

Rétvári Bence azt mondta: az elmúlt 28 évben sokféle szabályozás érintette ezt a területet, azonban egyik sem volt sikeres, ezért döntött úgy a kormány, hogy jogszabály-módosításra van szükség, hiszen a jelenlegi állapot sem a hajléktalanok, sem a többi ember számára nem emberséges. Hangsúlyozta: eddig sem az volt a gond, hogy ne lett volna elegendő kapacitás a hajléktalanok befogadására, hiszen 9800 éjszakai menedékhely, 1600 többletférőhely és 7800 nappali melegedőhely áll rendelkezésre, hanem az okozta a problémát, hogy a hajléktalanok nem mentek be ezekre a szállásokra. Kijelentette: csak a szállókon keresztül lehetséges a kitörés a hajléktalanok számára.

Rétvári Bence: Csak a szállókon keresztül lehetséges a kitörés a hajléktalanok számáraForrás: MTI/Mónus Márton

A postai dolgozókat köszöntötte a Fidesz

Nyitrai Zsolt, a Fidesz képviselője az október 9-i postai világnap alkalmából a Fidesz nevében megköszönte a több mint 30 ezer postai dolgozó munkáját. Kiemelte: a magyar posta az egyik legrégebbi nemzeti szolgáltató, a magyar kormány kiemelt, stratégiai fontosságú intézménye, hiszen a levelek és küldemények kézbesítése mellett a nemzeti konzultációk lebonyolításában, az idősek nyugdíjának kézbesítésében és az Erzsébet-utalványok házhoz szállításában is nagy szerepe van.

Fónagy János a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára kiemelt jelentőségű állami vállalatnak nevezte a Magyar Postát, méltatta a Zrt. 30 ezer dolgozójának munkáját, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a postai közszolgáltatások mellett a vállalat az új piaci kihívásokra is reagál, például a csomagkiszállítási kapacitások fejlesztésével.