Kövér: Az erős hitű, öntudatos nemzetek lesznek sikeresek a 21. században

2018.08.19. 15:52

Azok a nemzetek bizonyulnak majd sikeresnek a 21. században, amelyeknek erős lesz a hitük és az öntudatuk – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap Sárváron, a település várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Kövér László azt mondta: a nagy küzdelmekkel elért katonai sikerek vagy a nehéz munkával elért gazdasági jólét semmit sem ér, ha a jólétben és biztonságban élő nép időközben elveszíti hitét és öntudatát, mert "a lélekben zsugorodó népek előbb-utóbb lélekszámban is apadni kezdenek". A hanyatló népek helyét pedig a történelemben mindig elfoglalják a hitük és öntudatuk ereje által felemelkedő népek.

Az Országgyűlés elnöke szerint globálissá váló világunkban, a digitalizáció és robotizáció korában a legerősebb versenyképességi tényező változatlanul az emberi teljesítmény lesz, amely a jövőben is az öntudatból, az identitásból fakad.

"Mi magyarok, akik történelmi értelemben elvesztettük a huszadik századot, meg akarjuk nyerni a huszonegyediket" – jelentette ki Kövér László. Ha megőrizzük és megerősítjük hitünket, valamint "anyanyelvünkön keresztül megélt és továbbadható önállóságunkat", akkor meg tudjuk nyerni a huszonegyedik századot.

Megnyerni a huszonegyedik századot azt jelenti, hogy emberhez méltó természeti, gazdasági és társadalmi életfeltételeket tudunk biztosítani minden magyarnak a szülőföldjén, a Kárpát-medencében szomszédainkkal együtt pedig meghaladjuk a történelmi viszálykodások korszakát. Egy mindannyiunk számára biztonságot adó Kárpát-medencét és Közép-Európát teremtünk, amely nemcsak az itt élő nemzetek és országaik megerősödéséhez, hanem a keresztény értékeiben erőteljesen támadott Európa önmagára találásához és újbóli megerősödéséhez is hozzájárul – fogalmazott.

Kövér László beszédet mond a Sárvár várossá nyilvánításának 50. évfordulójánForrás: MTI/Varga György

Kövér László felidézte, hogy az 1328-tól városi jogokkal rendelkező Sárvárt – gazdasági ereje kibontakozásának teljében – 1871-ben közel száz esztendőre megfosztották több mint ötszáz éves városi rangjától. Egy város azonban soha nem a mások által megadott vagy önkényesen megvont titulusoktól, hanem lakói öntudatától és önerejétől marad meg, vagy vész el.

Sárvár nemcsak a Nádasdyak korában, hanem napjainkban is példát mutat mindenkinek közösségi kitartásból, alázatból és szorgalomból. Emlékeztetett arra, hogy Sárvár költségvetése 2010-ben 5,8 milliárd forint volt, ma viszont 8,5 milliárd forint. Korábbi kétmilliárd forintos adóssága mostanra nullára csökkent, az elmúlt nyolc évben pedig mintegy 15 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg a városban, ezzel turisztikai vonzereje napjainkban az ország élvonalába emelte.

Ágh Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a város múltjának jelentősebb állomásait összefoglalva elmondta: Sárvár a 16. században a Nádasdyaknak köszönhetően az ország egyik kulturális központjává vált. A városban alapított nyomdát Sylvester János, ahol 1541-ben kiadták az Újszövetséget, az ország első magyar nyelven nyomtatott könyvét, 1556-ban pedig Sárváron halt meg Tinódi Lantos Sebestyén. Később a település első országgyűlési képviselője volt Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke, és a helyi iskolában tanított Gárdonyi Géza is.

Kondora István, a város fideszes polgármestere kiemelte, Sárváron a történelem viharaiban, a háborúk, válságok és járványok idején mindig voltak, akik megóvták, megőrizték és fejlesztették a várost. Emlékeztetett: 1328-ban a település már mezővárosi címet kapott, majd miután megfosztották ettől, 1968-ban érdemelte ki újra a városi rangot.