Hogy lepleződött le a Magyarország ellen szervezkedő Soros-hálózat?

2018.07.14. 14:45

Napok óta egy eddig példátlan lelepleződés és a lebukás mögött álló középkategóriás kémsztori borzolja a balliberális szerkesztőségek idegrendszerét. A Simicska-féle, bár könnyen lehet, hogy gazdáját lassan elvesztő Index és a Soros György adományaiból működő 444 az elmúlt napokban elkeseredett kísérletet tett arra, hogy megfordítsanak egy bukott sztorit, és áldozatként állítsák be a Soros György pénzéből világszerte az illegális bevándorlás és a spekuláns milliárdos üzleti érdekeinek lelepleződött kiszolgálóit. Sopánkodhatnak azonban a baloldali portálok, ennél nagyobb bukásba nem is indulhattak volna teljes vértezetben.

Mint ismert, a tavaszi kampányban robbant a bomba: Soros katonái lebuktak, mert kiszivárgott hangfelvételeken leplezetlenül beszéltek arról, hogy a milliárdos tőzsdespekuláns céljainak megfelelően emberbarátinak maszkírozott, de kőkemény üzleti érdekeket szolgáló munkát végeznek a Soros által finanszírozott civil szervezetekben. A hazai balliberális portálok meséje szerint az általuk lejáratásnak nevezett lebukás megrendelője a magyar kormány. Kár, hogy ez nem igaz. Soros Györgynek ugyanis egy másik milliárdossal akadt üzleti konfliktusa, aki nem volt rest a szakmában elitcsapatként jegyzett magánnyomozó-csoportot felbérelni, hogy bebizonyítsa: Soros civil szervezetei a spekuláns üzleti érdekeinek fedőszervei, képviselői és lobbistái. De erről később.

Sorosék egyik hajója, tele migránsokkalForrás: AFP/Andreas Solaro

A napokban a Simicska-tulajdonból elárvult Index, majd a 444, aztán újra az Index - kiváló nemzetközi információs kapcsolatokkal bíró - újságírója foglalkozott a Soros György civil szervezetei és annak vezetői elleni adatgyűjtéssel. A 444 ugyan utalást tesz arra, hogy a kémsztori és a lelepleződés mögött Soros és egy másik milliárdos közötti üzleti vita áll, de az egész cikk arról szól, hogy a Soros fizette civilek ártatlan áldozatai a lelepleződésnek. A Soros fizette 444-cikkben természetesen egyetlen megjegyzés sem utal rá, hogy a Soros zsoldjában álló (a migránsokat Európába szállító Soros-hajókat is mozgató) NGO-k védelme közvetetten azt is jelenti, hogy a 444 az üzleti konfliktusban is a spekuláns érdekei mellett foglal állást.

Honnan is indult, és mi ez az egész?

A 2018-as választási kampány hajrájában a Magyar Idők vezető publicistája, Bayer Zsolt olyan hangfelvételekhez jutott hozzá, amelyeken magyar és más sorosista civil szervezeti vezetők leplezetlenül beszélnek a Soros-hálózat működéséről, céljairól és valódi szándékairól.

A hangfelvételek egyértelműen bebizonyították, hogy Soros Györgyöt, és az általa pénzelt emberbarát, filantróp, és humanista szervezeteket a menekültek, a migránsok megsegítése, és az önzetlen felebaráti szereteten stb, stb, stb, stb kívül valójában a kőkemény anyagi érdekek, a milliárdos üzletszerző érdekei mozgatják. Lelepleződött az is - különböző szervezetei vezetők mondták el saját maguk - hogy a spekuláns politikai véleményének és akaratának érvényre juttatását szolgálják az általa pénzelt alapítványok, és ezek összefüggő, együttműködő hálózatot alkotva politikai tevékenységet végeznek: egy NGO-vezető azt is kifejtette, végeredményben ez is csak a pénzről szól. A Magyar Idők birtokába jutott további hangfelvételen Tracie Ahern, a Soros Fund Management, Soros amerikai pénzügyi alapjának korábbi pénzügyi vezetője pedig arról beszélt: Soros a Nyílt Társadalom Alapítványt (Open Society Foundations) eszközként használja politikai véleményének érvényre juttatására az Egyesült Államokban és Európában is. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábbi vezetője pedig Berlinben, egy európai Soros-szervezet vezetőjeként a magyar kormányra helyezhető nyomásgyakorlást úgy tartotta kivitelezhetőnek, ha a német külügyminisztérium a jelentős német befektetések felől helyezi presszió alá Magyarországot. Konkrétan Dénes a Jerusalem Post cikke szerint arra utalt, hogy Németország azért tud komoly gazdasági nyomást helyezni Budapestre ebben az ügyben, mert a német cégeknek sok befektetésük van Magyarországon, és nagy munkáltatónak számítanak. Dénes szó szerint úgy fogalmaz: „ha a német külügyminisztérium el akar érni valamit, el tudja, megvannak az eszközeik". A Magyar Idők hangfelvételeken alapuló tényfeltáró sorozatában később megszólalt egy Jevhen Bisztrickij nevű szereplő is, aki egy évtizeden át volt Soros legfőbb ukrán NGO-jának vezetője. Ő saját befolyásukkal kapcsolatban a „meghatározó szerep" kifejezést használta, utalva a kijevi forradalomra, és a korábbi vezető Janukovics elűzésére. Bisztrickij szó szerint azt mondta a felvételeken: ők alakították úgy az előfeltételeket, hogy a változás bekövetkezzen. Így fogalmazott: „Tudod, sokat tettünk az ellenállás előfeltételeinek terén." Arra a kérdésre, hogy nekik köszönhető-e Janukovics eltávolítása, nyíltan igennel válaszolt. Azt mondta: „igen, mi fejlesztjük a civil aktivizmust Ukrajnában". A Majdan-forradalmat megelőző években az ukrajnai Nyílt Társadalom Alapítványok gyakran nyújtott bőkezű pénzügyi támogatásokat különböző helyi NGO-knak, amelyek az úgynevezett civil aktivizmust népszerűsítették Ukrajnában. Bisztrickij egy ponton azt is elárulta, "Az alapítvány az ellenzék támogatásának korai szakaszában volt aktív." Azonban a kapcsolat az új kormány megalakulása után mélyült el igazán: "Nagyon erős kapcsolatban állunk az ukrán kormányzattal és a kulcsfontosságú miniszterekkel. 150 emberünk van, akik az ukrán kormányzat befolyásolásán dolgoznak."

Mivel a teljes hazai balliberális sajtót az ideológiai, baráti-személyi összefonódások és a keresztfinanszírozások miatt érzékenyen érintette a Soros György hálózatához tartozó vezetők nyílt beismerése és lebukása, ezért következetesen elhallgatják a Soros-katonáinak szavait.

Miután pedig a Politico nevű brüsszeli lap a Black Cube-ot, egy elismert izraeli magánhírszerző vállalkozást azonosította a lebukás hátterében, egy precízen kidolgozott, de kissé gyermeteg támadásba lendültek a föntebbi médiumok: minden jelentősebb, a hivatalos ellenzék helyett dolgozó baloldali portál egy ellentörténet fölépítésébe kezdett. Ennek lényege, hogy Soros civil szervezeti vezetőinek titokzatos békaemberek ürgebőrbe varrva csapdát állítottak, csőbe húzták őket, kémkedtek ellenük, és szegények tulajdonképpen áldozatai egy ellenük szőtt konspirációnak. A balliberális portálok azt azonban nem említik cikkeikben, hogy Soros emberei maguk beszélnek nyíltan a valódi céljaikról, és a milliárdos üzleti befolyásának kiterjesztésének praktikáiról.

A civil aktivizmus és az emberjogi blabla csak az üzlet fedősztorija

Soros ukrán helytartója, Jevhen Bisztrickij egy konkrét esettel is bemutatta, hogyan működik a gyakorlatban Soros ukrajnai befolyásszerzése. Úgy fogalmazott: „csak egyszer vagy párszor foglalkoztunk üzlettel. Például van egy cégünk, a Naftogaz, ez egy nagy energetikai cég, talán hallottatok már róla, és segítettünk nekik a gazdasági társaság átalakításában (...), és mi megcsináltuk, mi megváltoztattuk." A Bisztrickij által elmondottak megértéséhez érdemes tudni, hogy a Naftogaz Ukrajna egyik legnagyobb állami kézben lévő cége, amely éppen privatizáció előtt áll. Korábban a Forbes is arról írt, a Naftogaz új, forradalom utáni vezetése Soros lobbizásának köszönhetően ülhetett be a vezetésbe. Ezek után az sem meglepő, hogy a Naftogaz egyik hivatalos, nyilvánosan is elérhető dokumentuma alapján Andrej Koboljev, a cég vezérigazgatója 2017 novemberében találkozott Sorossal Londonban azért, hogy „megvitassák a Naftogaz privatizációs terveit". Ráadásul ez biztosan nem az első egyeztetésük volt, kiszivárgott iratokból úgy tudni, hogy Soros és Koboljev már két évvel korábban, 2015. november 10-én is azért találkozott, hogy a privatizációs tervekről beszélgessen a kijevi McKinsey tanácsadó iroda képviselőjével, Georges Massoud-val. Soros Györgyöt az új ukrán elnök, Porosenko is meleg szívvel fogadta. A ZeroHedge nevű amerikai tényfeltáró portál szerint az ukrán elnök nem is győzött hálálkodni Sorosnak a támogatásért.

A bábjátékhoz az is hozzátartozott, hogy Soros ukrajnai NGO-i a Naftogaz legnagyobb piaci riválisát is támadták, természetesen korrupciós vádakkal. Ehhez a Transparency Internationalt és a szintén Soros-pénzelte Antikorrupciós Cselekvési Központ nevű szervezetet használták fel. A lejáratás érdekében propagandaeszközökkel és a közösségi média segítségével támadták a magánkézben lévő, Burisma nevű vállalatot. Ezt a Daily Caller nevű amerikai portál írta meg elsőként.

Soros: Hajlandó vagyok egymilliárd dollárt befektetni Ukrajnában

Az amerikai-magyar spekuláns a Der Standard című osztrák lapnak 2015-ben, a forradalom után beszélt arról, hogy akár 1 milliárd dollárt is hajlandó befektetni Ukrajnában. De ahogyan fogalmazott, "Ennek muszáj profitot termelnie. Az alapítványaim húznak hasznot ebből, nem én személyesen." Befektetési célterületnek az agrárgazdaságot és az infrastruktúrát jelölte meg.

Köztudomású, hogy Ukrajna rendelkezik a világ legértékesebb feketeföld-készletével. Minden bizonnyal ezzel áll összefüggésben, hogy az IMF több alkalommal is feltételül szabta: csak abban az esetben folyósít újabb, milliárd dolláros hiteleket Ukrajnának, ha az megnyitja földpiacát, és értékesít 2 millió hektár, állami tulajdonban lévő termőföldet. A Portfolió 2017-es cikke úgy fogalmaz, "Az IMF a földreform keretében azt várja el, hogy Ukrajna megnyissa termőföldpiacát, a földdel szabadon lehessen kereskedni. Ukrán elképzelések szerint azonban első lépésben csak magánszemélyek között nyílna mód az adásvételre, és legfeljebb 200 hektáros területig. Az agrárholdingokat most még kizárnák. Az IMF javaslata szerint viszont az állami földek eladását is lehetővé kell tenni."

A kör itt is bezárul: Sorosnak van kifejezetten agrártémákra specializálódott ukrán "civil szervezete" is, mely - micsoda meglepetés - a földpiac megnyitásáért és a földprivatizációért harcol. Biztosan a milliárdos spekuláns agrárbefektetési terveitől teljesen függetlenül.

Az Index-444 nagy bánata: a Ynetnews egyértelművé teszi, nem a magyar kormány, hanem egy Sorossal üzleti konfliktusban álló másik milliárdos a megrendelő

Ahogyan föntebb már utaltunk rá, az Index és a 444 a Soros-hálózat totális lelepleződését követően ellentámadásba ment át, és hosszas, paranoiától hemzsegő cikkekben bizonygatták: Soros civiljeire a magyar kormányzat dolgoztatott rá, és a Black Cube izraeli magánnyomozó elitcsoport, valamint a kémsztori megbízóit a kormányzat közelében kell keresni.

Csakhogy ez megint nem igaz.

A Ynetnews, Izrael legnépszerűbb hírportálja a napokban megszólaltatta a Black Cube magánhírszerző iroda illetékeseit, akik határozottan tagadták, hogy a magyar kormány, vagy politikai megrendelésre dolgoztak volna. Minden érintett azt állítja, Sorossal üzleti konfliktusban álló másik milliárdos a megbízó, a magyar sztori csak mellékszál.

A Black Cube-ot ismerő forrás a Politico magazin állításaira reagálva azt mondta: "Az ügy Soros és egy másik, szintén nagyhatalmú milliárdos közötti üzleti vita, ez a viszály sok országra kiterjed a gazdasági érdekek miatt, és nem kapcsolódik a magyarországi választási kampányhoz. ... Ez zavarba hozta Sorost, aki egyébként világszerte próbál kormányokat bedönteni, és ezért most előhúzta az áldozati kártyát."

Maj. Gen. (res.) Giora Eiland, a Black Cube politikai és stratégiai tanácsadója a Politico cikkére hivatkozva leszögezte: "A cikk fénytörésében párbeszédet folytattunk a vállalatnál: cégünk nem foglalkozott és nem foglalkozik politikával és politikai alkukkal, és egyértelmű, hogy nem vettünk, és nem fogunk részt venni politikai cselszövésekben vagy választások befolyásolásában. A Black Cube vállalati hírszerzéssel foglalkozó cég, amelynek célja egy nyugati ország bíróságának is elfogadható bizonyíték bemutatása, amely két kereskedelmi szervezet közötti gazdasági viták végeredményét határozhatja meg. Ügyfeleinket csak akkor választjuk ki, ha úgy gondoljuk, hogy a vita jó oldalán állnak. A vállalat jelenleg is hasonló műveleteket végez Izraelben nagyon befolyásos és tiszteletre méltó ügyfeleknek" - mondta Eiland.

A Black Cube hivatalos közleményt is kiadott az üggyel kapcsolatban: "A Black Cube számos vezető jogi iroda munkáját támogatja szerte a világon, hogy bizonyítékokat gyűjtsön összetett üzleti vitákra, és kizárólag erre a célra. A Black Cube nem vesz részt a politikai életben, legyen szó Magyarországról vagy bármelyik más országról" - olvasható az üzleti hírszerzéssel foglalkozó izraeli vállalkozás közleményében.

Mit tudhattunk meg tehát a lelepleződésből és a Soros-aktivisták árulkodásából?

1, Soros emberbarát, demokráciaféltő szervezetei mindenhol a káosz- és a zavarkeltésben érdekeltek: támogatják, ösztönzik, finanszírozzák a "civil ellenállás" formáit, hogy a Soros üzleti érdekeinek kiszolgálásában nem jeleskedő politikai hatalmakat megdöntsék.

2, Ha célt érnek, és a kívánt rezsimváltás bekövetkezik, akkor a Soros szervezeteiben kiképzett emberek elfoglalják az államigazgatás és a stratégiai vállalatok legmagasabb szintjeit, hogy befolyásolhassák a döntéseket, nyilvánvalóan Soros üzleti érdekeinek megfelelően. Ugyanígy, a Soros üzleti érdekeivel szembenálló vállalatok ellen lejárató-kampányokat szerveznek, korrupcióellenes harcnak maszkírozva.

3, Ha a Soros-hálózat lelepleződik, akkor gátlástalan, a hírszerzés és a titkosszolgálatok világa iránt különös érdeklődést mutató magyar újságírókat szólítanak harcba azért, hogy áldozatnak fessék le azokat, akik óvatlanul elszólták magukat a Soros-hálózat valós üzleti céljairól. Ebben a tényferdítésben az sem gátolja meg a függetlenségükre oly kényes újságírókat, hogy ezzel az üzleti érdekérvényesítés és üzleti konfliktus egyik oldalára helyezkednek.

4, Az igazság mindig felülkerekedik a paranoid konstrukciókon, és a Soros-hálózat mellett végül lelepleződnek a Soros-hálózatot utolsó töltényig védő hazai médiumok és újságíróik is.