A legjobb balatoni éttermek, borozók, pékségek és cukrászdák egy helyen

Ha jót akar enni, borozni vagy kézműves, helyi termékeket vásárolni az idén a Balatonnál, ne bízza a véletlenre. Megjelent a Magyar Konyha különkiadása, a Balaton 2018, amelyben 400 fantasztikus étterem, bortermelő, piac, sajtkészítő, máktermelő, de még kiváló strandbüfé is található. Ha ezek közül választ a balatoni nyaralása alatt az ember, biztosan nem csalódik – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője. „Az év legszebb két hete, amely a balatoni nyaralásról szól, ne kudarc legyen. Ne – ahogy mi nevezzük - becsali csárdákba térjenek be az emberek, ahol fagyasztott sült krumplit és enyhén szagos húst adnak – tavalyi olajban sütve, amelyet unott pincér szolgál fel, aztán borsos felárat számol. Lapozzák át a Balaton 2018 gasztrokalauzt – 400 kitűnő hely közül válogathatnak, és biztos vagyok abban, hogy felejthetetlen élményt kapnak" – tette hozzá. A Magyar Konyha legfrissebb száma a Balaton 2018 gasztrokalauz melléklettel holnap jelenik meg.

Apám és a barátja, Pista úgy tervezték, együtt disszidálnak valamikor a hatvanas évek második felében. Hetekig dolgozták ki, hogy hogyan sikerülhet a szökés. A bombabiztos terv megszületett, megbeszélték, hogy hol és hány órakor találkoznak másnap, és útnak indulnak – lesz, ami lesz. Azt senki sem tudja, hogy nagyapám hogyan jött rá arra, hogy apám disszidálni akar, de megtudta. A szökés napján egyszerűen bezárta apámat a sufniba. Néhány óra múlva nagyanyám „kiszabadította" apámat, aki szó nélkül rohant a Pistával megbeszélt helyre, de Pista már nem volt ott. Azután évtizedekig nem hallott róla édesapám, aki közben feleségül vette anyámat, és mi is megszülettünk a testvéremmel. A rendszerváltás után talán egy évvel csöngettek a kis balatoni házunk ajtaján. Nyári hétvége volt. Apám nyitott ajtót. Pista állt ott, évtizedekkel idősebben, feleségével és három gyerekével. Amerikában telepedett le, és jól menő távközlési vállalkozása lett. A két ötvenvalahány éves férfi zokogva borult egymás nyakába. Elhatároztuk, hogy elvisszük Pistáékat valami jó helyre. Egy balatoni csárdába. Mi nem ismertünk egyet sem, mindig otthon főztünk – találomra indultunk el. Cirádás, tipikus, túláradóan népieskedő csárdát találtunk valahol az északi parton. Pistának még mindig könnyes volt a szeme, újra itthon van, Magyarországon, az ő hazájában, amelyet annyira, de annyira szeret. Aztán hamar véget ért a lelkesedés. A szemtelen pincér bor helyett valami savanyú lőrét pakolt az amúgy ragacsosan koszos asztal közepére, unottan vette fel a rendelést, majd kihozta a habos, büdös halászlevet, az olajban tocsogó, egyébként vizes állagú, nyúlós, állott rántott húst, és valami irdatlan összeget számolt fel a végén. Szégyelltük magunkat. Pista persze nem szólt, és a családja sem. Elnézően mosolygott: nem baj, Jóskám, holnap grillezünk annál a háznál, ahol megszálltunk. Majd én megveszem a húst a helyi hentesnél.
Akkoriban nehéz volt olyan éttermet vagy csárdát találni a Balatonnál, amely ne a tömegétkeztetésről és a lehúzásról szólt volna. Mára ez a helyzet teljesen megváltozott. Az elmúlt években egyre több a minőségi, kiváló, helyi alapanyagokkal dolgozó étterem, csárda, és a minőségi borok is megtalálhatók a pincékben és borteraszokon a Balatonnál.
Persze, még mindig vannak „becsali" csárdák, hasonlóan borzalmas minőséggel. De már egyre kevesebb – mert egészen egyszerűen kezd vállalhatatlan lenni. 2013-ban jelent meg a Magyar Konyha magazin első Balatoni nyári gasztrokalauza, amelyben még kétszáz jó helyet említettek. Ma bemutatták az idei nyár legjobb éttermeit, borozóit, piacait, kulináris különlegességeit tartalmazó kiadványt, amelyben már 400 hely közül válogathat az olvasó.

Ez a kalauz egy kincsesbánya

2013-ban, amikor először gondoltuk azt, hogy megjelentetünk egy balatoni mellékletet, a gasztrokalauzt, a legfontosabb célunk az volt, hogy bemutassuk: a lehangoló tömegétkeztetés mellett már vannak olyan helyek a Balatonnál, ahol a hangsúly a minőségen van, ahol a vendégekkel kapcsolatot teremt a szolgáltató, ahol a séfek kiváló szakmai tudással rendelkeznek, és ahol a vendéglős célja a minőség szeretete és közvetítése"

– mondta a Balaton 2018 gasztrokalauz bemutatóján Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke. Hozzátette, hogy a Balatonnál is elindultak a minőségi gasztronómia útján a vállalkozók.

Lévai Anikó fotó: Talán Csaba

Nemcsak éttermek, hanem kerékpáros pihenők, pékségek, cukrászdák és lángossütők is szerepelnek a kiadványban.

„Az első szám megjelentetése előtt úgy terveztük, hogy 200 minőségi helyet találjunk, amely érdemes arra, hogy bekerüljön a kiadványba. Ez nem sikerült, ugyanis összesen 170 vendéglátóhelyet találtunk csak, amely méltó volt a megjelenésre. Két évvel később már 270, ma pedig már 400 kulináris élményt nyújtó helyet tudunk ajánlani a Balaton környékén. Úgy tűnik, hogy a gasztroforradalom nemcsak igény, hanem valóság is a Balatonnál. Ez a kalauz egy kincsesbánya" – emelte ki Lévai Anikó.

Magyar Konyha - Balaton 2018 Gasztrokalauz fotó: Talán Csaba

A kiadvány mellékleteként egy gasztrotérképet is találhat az olvasó, amelyet a Balatoni Kör adott ki. Laposa Bence, a Balatoni Kör elnöke azt mondta:

a szervezet négy éve jött létre, és a tagjai azok a Balatonnál élő vállalkozók, akik arra tették fel az életüket, hogy minőségi borászatot, éttermet, vendéglátóhelyet, egyszóval értéket hozzanak létre.

Laposa Bence fotó: Talán Csaba

„Már nemcsak borászok, étteremvezetők, hanem termelők is vannak közöttünk. A segítségükkel termelői piacok jöttek létre, ahol a saját termékeiket árulják – és ezek a piacok egyre szélesebb körben ismertté, híressé és kedveltté váltak. Ez egy olyan folyamat, amelyre büszkék lehetünk. Persze folyamatosan dolgozunk és küzdünk a Balatonnál. A Balatoni Kör legnagyobb kihívása, hogy újra pozícionáljuk a térséget. Változtassuk meg azt a gondolkodást, amelyet az előző rendszer kialakított. Teljesen másfajta üzleti modell szükséges, és meg kell újítani a Balaton kommunikációját is. A Balaton nemcsak nyáron különleges pihenési cél, nemcsak strandolni lehet, hanem gasztronómiai célpont is. Reklámoznunk kell azokat a szolgáltatásokat és termékeket, amelyek legalább fél éven át elérhetők, de leginkább az a cél, hogy egész évben nyitva legyenek a vendéglátóhelyek." – mondta Laposa Bence.
A gasztrotérképen a Balatoni Kör tagjai szerepelnek, akik évek óta dolgoznak a minőségi szolgáltatásokért, ismerik egymást, és jó szívvel ajánlják a kör többi tagjának az üzletét. Laposa Bence úgy fogalmazott: kiállnak egymásért, és egyfajta példamutatási szándék is vezérli őket – ezek a vállalkozások irányt mutathatnak a Balatonnak.

Ízek, borok, emberek

„Én mindig így mondom: ízek, borok, emberek. Ez nagyon fontos, ugyanis a Balaton attól személyes és hiteles, ha minden szolgáltatás mögött van egy ember. Egészen más megkóstolni egy sajtot egy jó borral akárhol, mint amikor bemegyek Szentantalfára Dobosiékhoz, kivárom, míg a sajtkészítő kihozza nekem a friss kecskesajtot, és a kezén érzem, látom, hogy ez valóság" – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője.

Vinkó József fotó: Talán Csaba

Hozzátette: az utóbbi időben nemcsak a Balaton lett egyre divatosabb, hanem a gasztronómia is. Az északi parton talán régebb óta található több minőségi vendéglátóhely. Korábban sokáig úgy gondolták, hogy Siófok és környéke kulináris sivatag, de ez mára megváltozott. A Balaton legjobb cukrászdája például éppen Siófokon található, a Villa Gréta.

Nem volt könnyű a balatonfüredi Karolina vagy a Bergmann elé kerülniük, de szívós munkával egy-két év alatt sikerült nekik."

– mondta Vinkó József.

A Balaton 2018 gasztrokalauzt azért adták ki, mert úgy gondolták: amikor az emberek elmennek egy-két hét szabadságra a Balatonhoz, az ne gasztronómiai kudarc legyen.

Egyszerűen elegünk lett a becsali csárdákból, ahol százlapos az étlap, nagyképű a pincér és mirelit hasábburgonyát szolgálnak fel. Ez a gondolat indította el a Magyar Konyha szerkesztőségét."

2013-ban, amikor az első Balatoni kalauzt kiadták, 170 minőségi éttermet találtak. És az is előfordult, hogy lesújtó véleményt írtak egy-egy helyről. De Vinkó József szerint ez rossz irány. Nem arra van szükség, hogy kioktassák a rossz vendéglőst, hanem arra, hogy a jó helyeket felfedezzék, tippeket, tanácsokat adjanak az olvasónak.

fotó: Talán Csaba

„A minőségi vendéglátást egyébként a borászok indították el a Balatonnál évekkel ezelőtt. Nekik kiváló boraik vannak, de nem tudtak mellé ajánlani egy jó éttermet – vagy nem tudtak adni a boraikhoz finom, egyedi borkorcsolyát. Így maguk kezdték el kialakítani a borteraszokat, és készítették a finomabbnál finomabb ételeket. Ezzel egyre inkább ösztönözni kezdték a balatoni vendéglősöket. Elévülhetetlen érdeme van például a Kistücsök vendéglőnek, akik elsőként gondolták úgy, hogy helyi alapanyagokból készítik el az ételeiket. A mai napig a somogyi erdőkből szedik a vargányát, a halakat is helyiektől veszik, végig az étlapon tartották a kovászos uborkalevest, nem tartották nevetségesnek a tojásos galuskát salátával, de az a galuska olyan, ahogy a nagykönyvben meg van írva, a tojás aranysárga, a saláta torzsája pedig ropogós. Az első időszakban majdnem elvesztek a lángossütők mellett, de kitartottak, és mára a déli part legjobb étterme lett."
Vinkó József azt mondta, nem a lángos ellen van kifogása, sőt, ha az a lángos tisztességesen meg van sütve, nagyon finom lehet. A hekk ellen viszont felemeli a hangját.

fotó: Talán Csaba

„Az a hekk, amit a Balatonnál adnak, az már nem argentin, hanem chilei. Fél évet utazik lefagyasztva, mire ideér. Sokan azt gondolják, hogy azért nem látjuk a hal fejét, mert ronda. De ez nem így van. Az igazság az, hogy Magyarországra a hekk farkának a része érkezik – az a legolcsóbb. A törzsrészét a gazdagabb nyugati országokba szállítják. Őrület, hogy a külföldi turisták egy része még mindig azt hiszi, hogy a hekk balatoni hal. Valóban, én a hekk ellen vagyok, ugyanis ki lehetne váltani kárásszal, keszeggel vagy akár busával. Miért tűnt el például az angolna? A füstölt angolna az egyik legfantasztikusabb előétel."

Magyar Konyha - Balaton 2018 Gasztrokalauz fotó: Talán Csaba

Az első év nehéz volt – mondta a főszerkesztő. Aztán egyre könnyebb. Szerinte elindult egy gasztroforradalom – először Budapesten, aztán vidéken is. Másrészt azért könnyebb ma már minőségi vendéglátóhelyeket találni a Balatonnál, mert nagyon sok fővárosi vállalkozó oda költözött, és ott nyitott éttermet, sajtkészítő műhelyt, vagy ott kezdett borászattal foglalkozni.
„Ez a folyamat sok évvel ezelőtt kezdődött a Káli-medencében. Döntő szerepe van ennek abban, hogy a Káli-medence ilyen hihetetlenül fejlődött. Ma már a Káli-medencét kis Toszkánának hívják. Aztán az megtelt, és terjeszkedni kezdtek a gasztronómiai különlegességek Vászoly és Badacsony felé. Évekkel ezelőtt Badacsonynál volt a legtöbb lehúzó, rossz minőségű csárda – ez ma már nem így van. Sokkal jobb a helyzet ott is. A minőségi vendéglátóhelyek megjelenésével ugyanis egymást húzták fel az éttermek."

Magyar Konyha - Balaton 2018 Gasztrokalauz fotó: Talán Csaba

Vinkó József szerint a legnagyobb gond a nyitva tartás. Azt mondja: ma már az a szemlélet, hogy június 20-tól augusztus 20-ig tart nyitva egy vendéglátóhely, nem nagyon működik. Egyszerűen nem lehet finanszírozni.

„Meggyőződésem, hogy a Balatonnál a programokat nem nyárra kellene szervezni, hanem őszre, télre és tavaszra. Nyáron úgyis mennek az emberek. Ha az év többi évszakán különleges fesztiválokat, eseményeket rendeznének, sokkal többen választanák a Balatont a hideg hónapokban is. Az lenne a cél, hogy ne nyári gumimatracos célpont legyen a desztináció, hanem színes, gasztronómiai, kulturális célpont."

Az idei Balatoni gasztrokalauzból hatvan hely kimaradt – vagy bezártak már, vagy nem feleltek meg a minőségi követelményeknek. Viszont 110 új hely került a kiadványba. Ezeket külön megjelölték, ahogyan azokat az éttermeket is, amelyek télen is nyitva tartanak.
A Magyar Konyha munkatársai végigjárták a kalauzban megjelent helyeket – volt, ahol többször, többen is megkóstolták az ételeket. Így döntötték el, hogy melyik kerülhet bele a kiadványba, és melyik nem.

fotó: Talán Csaba

„Én is jártam sok helyen, de szakácsok, séfek, újságírók is segítettek. Én ugyanis nem biztos, hogy a legjobb tesztelő vagyok. Bele tudok szeretni egy ételbe vagy a tájba, de akár a pincérbe is, és akkor már teljesen elveszítem a józanságomat. De talán ez mégsem olyan nagy baj. Ugyanis éppen erről szól a Balatoni kalauz: az örömről. Hogy vannak helyek, ételek, borok, cukrászdák, amelyekbe bele lehet szeretni. Vannak olyan vendéglátóhelyek a kiadványban, ahol nem feltétlenül fantasztikus az étel, de a kilátás lenyűgöző, vagy a bor csodálatos. Ha úgy érezzük, hogy ez megér egy kirándulást, akkor bekerül a kalauzba. A legfontosabb az élményszerzés. Nehéz különválasztani, hogy mi adja a komplex élményt: a látvány, a jó bor vagy a kedves pincér – ha valamelyik messze átlagon felüli, akkor az a hely akár a világ legjobb éttermévé is válhat."

A kiadvány végén felhívják az olvasók figyelmét arra, hogy bárki írhat a szerkesztőségbe, ha az adott étteremben vagy cukrászdában csalódott. De akkor is írhatnak, ha új helyet fedeztek fel a Balatonnál.

„Ó, a Balaton, régi nyarakon..." - mosolyog Vinkó József, amikor Cseh Tamás örökbecsű dalát idézi. „Na, pont ez az, amiről énekelt: hekk, lángos, gumimatrac, klott gatya, az étterem, ahol az olaj a nyitás napján a tavalyi. Ez mára megváltozott. Retró hely ma már nem is nyílik – nincs sok értelme. A kalauz kiadásával azt szeretnénk, ha az emberek tudatosan választanának éttermeket, és nem az első csaló csárdába mennének be. Ha ebből a kiadványból választanak, biztos, hogy élményt kapnak."