Horváth András öt évvel előtt kezdte el a munkát Pintér Sándor belügyminiszter felkérésére. Egy nyomozócsoport élén vállalta a feladatot, hogy pontot tesz a kilencvenes évek alvilági leszámoláshullámát jelentő ügyek végére. Ennek első eredményeként áprilisban meggyanúsították Gyárfás Tamást azzal, hogy
az ő közvetlen parancsára gyilkolták meg
Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban.
A Magyar Idők úgy értesült, hogy a nyomozók most annak a politikai robbantássorozatnak az aktáit vették elő, amely 1998 tavaszán kezdődött. Először Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének rózsadombi lakásánál robbantottak március 16-án, autók égtek ki. Ezután május 1-én Szájer József akkori Fidesz-alelnök Futórózsa utcai lakását támadták meg, június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székházánál Áder János irodájának erkélyénél robbant egy pokolgép. Egyikük sem sérült meg.
„A merénylő az utcán lévő telefonfülkéből felhívta a székházat,
és megkérdezte, bent van-e Áder úr,
majd a nemleges válaszra robbantott. A telefonfülkét leszerelték, rögzítették az anyagmaradványokat, amelyek összehasonlítása – például a Roháctól vett mintákkal – rutinmunkának mondható. Mindegyik merényletnél csehszlovák gyártmányú, Danubit nevű, plasztik ipari robbanóanyagot használtak, csakúgy, mint az Aranykéz utcában 1998. július 2-án” - olvasható a lapban. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezeket a támadásokat is ugyanazok követhették el, Jozef Rohác, Imrich Oláh és Jozef Hamala,
akik az Aranykéz utcában robbantottak 1998 nyarán.
A több halálos áldozatot követelő ügyet évtizedek óta a Meciar-féle szlovák titkosszolgálat Omega fedőnevű akciójaként, destabilizációs támadásként tartják számon a nyomozók.
A választási évben történt eseménysor egyes szakértők szerint Magyarország euroatlanti integrációját volt hivatott nehezíteni, a Fidesz és az FKGP egyes vezető politikusai, valamint a pártok székházai ellen intézett támadásokkal pedig az Aranykéz utcai maffialeszámolás is kapcsolatba hozható.
- írja a lap.
A nyomozócsoport munkájának eredményeként már elítélték
Portik Tamást, Jozef Rohácot és Tanyi Györgyöt is,
aki 1996 novemberében rálőtt Lakatos Csaba fogathajtóra a budapesti ügetőnél. Tanyi vallomása szerint ebben az ügyben is Portik Tamás volt a felbujtó, akit legutóbb a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban gyanúsítottak meg azzal, hogy megbízást adott a médiavállalkozó meggyilkolására, és kapcsolatban állt a másik megbízóval, Gyárfás Tamással.
Elképzelhető, hogy
Seres Zoltán vállalkozó meggyilkolásának ügyét is le tudják zárni,
és kiderülhet végre, hova tűnt családjával Radics Attila, Portikék katonája. Vallomások szerint 1999-ben Radics lőhette le Tahitótfaluban Seres Zoltánt, a „szovjet utódállamokból szerveződött szláv nyelvű maffia magyarországi katonai vezetőjét”. Elképzelhető, hogy emiatt kellett meghalnia. Tehát sok ügy megoldatlan a kilencvenes évek alvilágának bűncselekmény-sorozatából. A Magyar Idők információi szerint legkésőbb ősszel újabb gyanúsítások várhatók.