Magyarország és Ausztrália együtt harcol az ENSZ illegális migrációt támogató terve ellen

Szijjártó Péter Ausztráliában
Szijjártó Péter és Julie Bishop ausztrál külügyminiszter
Vágólapra másolva!
Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt vasárnapi évértékelőjében, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelmünkben nem vagyunk egyedül, és közösen fogunk harcolni, hogy Soros Brüsszelben és az ENSZ-ben bemutatott tervét megfékezzük. Ennek érdekében hazánk nemzetközi szövetségeseket keres. Most az ausztrál külügyminiszter jön Magyarországra. Annak az országnak a külügyminisztere, amelyik az egyik legkeményebb és legeredményesebb harcot folytatja a migrációval szemben.
Vágólapra másolva!

Mint közismert, a nemzetközi szervezet tervezetében az áll, hogy a migráció jó dolog, azt az egész világon szervezni kellene, a gazdasági bevándorlást pedig legalizálni kívánják.

Ennek megakadályozása érdekében egyik fontos szövetségesünk lehet Ausztrália, amelynek kormánya nagyon szigorúan lép fel az illegális migráció ellen.

Ausztrália külügyminisztere, Julie Bishop Magyarországra látogat.

Julie Bishop, az ausztrál diplomácia vezetője Forrás: AFP/2018 Getty Images/John Sciulli

Canberra kemény bevándorláspolitikája a 2001-es egyesült államokbeli terrortámadásokhoz nyúlik vissza. A dolog lényege az, hogy

az ausztrál törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi kötelezettségekkel szemben.

A John Horward vezette nemzeti-konzervatív kormány akkor olyan rendeleteket fogadott el, amelyek felháborították a migrációt támogató nemzetközi szervezeteket.

Szigorítottak a határvédelmen, kizárólag politikai menekülteket fogadtak be, gazdaságiakat nem.

A menedékkérelmeket egyénileg bírálták el, ugyanakkor figyelemmel kísérték a származási ország biztonsági helyzetét, és amikor úgy ítélték meg, hogy elmúltak a menekültek életet veszélyeztető fenyegetések, akkor hazaküldték őket.

A szigorú törvényeknek köszönhetően nagyon lecsökkent az országba érkező migránsok száma.

A 2007 után hatalomra került baloldali, munkáspárti kormányok ugyan enyhítettek a menedékkérelmek elbírálásán, de határozottabban léptek fel az embercsempészekkel szemben.

Arra helyezték a hangsúlyt, hogy az illegális bevándorlókat szállító hajóknak megakadályozzák az elindulását az ausztrál partok felé.

Ez a politika nem bizonyult sikeresnek, mert a szabályok lazulása miatt sokkal többen indultak el Ausztráliába.

Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az országban nemzeti konszenzus van az illegális migráció megállítása területén.

2013-ban került a miniszterelnök székbe Tony Abbott, a Liberális Párt jelöltje. A politikai tömörülés a neve ellenére nagyon is konzervatív politikát folytat, jobbközép pártként határozza meg magát, csupán gazdasági kérdésekben képvisel liberális álláspontot.

Tony Abbott kormánya

olyan rendelkezéseket vezetett be az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében, amik kiverték a biztosítékot az ENSZ és a Soros Györgyhöz köthető migránssimogató szervezeteknél.

Azok, akik hajón érkeznek, nem léphetnek be Ausztrália területére, hanem naurui és pápua új-guineai menekülttáborokban kell benyújtaniuk, illetve megvárniuk a menedékkérelmük elbírálását.

Aki megkapja a menekültstátust, az sem élhet Ausztráliában, hanem naurui és pápua új-guineai táborokban kell maradnia, mivel ott már senki sem üldözi őket.

A canberrai kormány egyébként fizet a két óceániai államnak annak érdekében, hogy a területén tartsa és ellássa a migránsokat.

Ennek köszönhetően 2014 óta nulla embercsempész hajó futott be ausztrál kikötőkbe.

Ha valaki bármilyen módon illegálisan érkezik az országba, akkor soha sem kaphat ott letelepedési engedélyt és azonnali hatállyal ki lesz utasítva.

Francois Crépeau, a migránsok emberi jogaival foglalkozó ENSZ-jelentéstevője még 2016 novemberében elítélte Ausztrália bevándorláspolitikáját, embertelennek nevezve.

Crépeau felkereste a naurui és pápua új-guineai menekülttáborokat is, utána Canberrát azzal vádolta meg, hogy fogta tartja a migránsokat, ami ellentétes a nemzetközi joggal.

Arról természetesen nem beszélt, hogy a táborokban milyen veszély is fenyegeti a menekülteket. Nyilvánvalóan semmilyen.

Láthatjuk tehát, hogy a bevándorláspárti politikusoknak a legkisebb mértékben sem tetszik, ha egy állam megvédi a saját határait.

Ausztrália 2015-ben hivatalba lépett nemzeti-liberális-konzervatív kormánykoalícióját vezető Malcolm Turnbull miniszterelnök két hete arról beszélt,

Véleménye alapján ez része Ausztrália szuverenitásának. Szerinte hazája bevándorlási politikája egy működőképes modell.

Malcolm Turnbull, ausztrál kormányfő Forrás: AFP/Peter Parks

Canberrát az elmúlt két évben továbbá azzal vádolták, hogy fizet az indonéziai embercsempészeknek azért, hogy visszavigyék a migránsokat a származási helyükre.

Turnbull nem reagált az ilyen jellegű vádakra.

Az ENSZ-ben Magyarországhoz hasonlóan ők is azt képviselik, hogy

a helyszínen kell segítséget nyújtani a rászorulóknak és nem szabad a nemzeti határok közé importálni a konfliktust.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédében kifejtette,

Véleménye alapján Európa utolsó reménye a keresztény vallás,

a nyugati kereszténység utolsó bástyája pedig mi vagyunk.

Budapest elsősorban azokkal szolidáris, akik megakarják menteni a hazájukat és a kultúrájukat.

Orbán Viktor kormányfő hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A veszély a lehető legkomolyabb, mivel

a NATO jelentése szerint 2020-ig 60 millió bevándorló indulhat el Afrikából Európába.

Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy végrehajtják a Soros-tervet, ha kell erősebb jogi eszközökkel is harcolni fogunk ellene – tette hozzá.

Ennek érdekében a migránsbarát, nem kormányzati szervezeteknek (NGO) szánt külföldi támogatás egy részét átirányítjuk a határvédelemre.

– jelentette ki a miniszterelnök.

Julie Bishop, ausztrál külügyminiszter holnapi tárgyalásai Orbán Viktor kormányfővel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel elsősorban az ENSZ-beli közös fellépésről fognak szólni az illegális migráció megfékezése érdekében.