A menekültstátusz nem jelent állampolgárságot

Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Heti TV Pirkadat című műsorában a menekültstátusz megadásának jogi feltételeiről, a Genfi Egyezmény történetéről beszélt. A szakembert Breuer Péter és Kovács András, az Origo munkatársa kérdezte.

1950-ben született meg a menekültekről szóló genfi konvenció, amit később többször is módosítottak. Mindez alapvetően adott egy definíciót arra vonatkozóan, hogy ki is minősül menekültnek. Pontosabban megfogalmazva, kik azok a személyek, akik arra jogosultak, hogy védelmet kapjanak államoktól, adott esetben a saját államukkal szemben is - mondta Lattmann Tamás.

Úgy látja, az 1950-ben megszületett definíció a rossznyelvek szerint – ez alatt az akkori kommunista államokat értem – ezt az akkori értelmezést rájuk írták, ugyanis az akkor megállapítás szerint személyes üldöztetésben kellett részesülnie annak, aki ezt a státuszt megkapta.

A mai menekültdefiníció, amit a nemzetközi jog alkalmaz, a régihez képest fejlődött és ez is jelenik meg az irányadó uniós szabályokban is,

szerint már nem szükséges a személyes érintettség, már az is elég a menekültstátusz megadásához, ha valaki bizonyítja, nem is személy szerint üldözik, de az élete veszélyben van - tette hozzá.

Lattmann szerint a menekültstátusz nem jelent azonnal állampolgárságot, még a leszármazottaknak sem. Egy időben gyakori volt, hogy a menekülőket a szülőhazájukban megfosztották az állampolgárságuktól, ezt ma már a nemzetközi jog nem engedi, állampolgárságtól megfosztani valakit nem lehet, ha emiatt valaki állampolgárság nélkül maradna - tette hozzá.

A teljes beszélgetést itt tekintheti meg.