A baloldali ellenzéki pártoknak és főként az MSZP-nek volt nagy szerepe abban, hogy a szakszervezetek hétvégi tüntetése botrányba fulladt. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a demonstráción bejelentette, hogy hétfőtől útlezárásokat szerveznek, így kívánnak tiltakozni a munkaidőkeret növelése és a túlmunkaórák számának jelentős növelését tartalmazó törvénytervezet mielőbbi visszavonása érdekében.
A balliberális média a párizsi sárgamellényesekhez hasonlította a tiltakozókat, akik kezdetben pár százan, végül pár ezren gyűltek össze. Olyan „prominens” személyek voltak jelen, mint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Karácsony Gergely, Ujhelyi István, Szanyi Tibor, Demeter Márta, az LMP társelnöke, de Lendvai Ildikó és Harangozó Tamás.
Az MSZP alelnöke, Komjáthi Imre a szakszervezetek színpadán agresszív hangnemben szólította fel a demonstrálókat, hogy törjenek be a Kossuth térre és foglalják azt vissza. Az alelnök is elkezdett rohanni a tér felé, azonban a rendőrök útját állták és felszólították a távozásra.
Az MSZP mit sem törődve a tényekkel, közleményükben azt állították, hogy Komjáthit a földre teperték a karhatalom emberei, akit a rendőrattak után térdsérüléssel kórházba szállítottak.
A BRFK szintén közleményben cáfolta ezt az állítást, úgy fogalmaztak: „A Kossuth térre demonstráció nem volt bejelentve, így senkinek nem volt mit visszafoglalnia.” Hozzátéve, hogy
Komjáthi az Alkotmány utcában sérült meg, miután a szervezők befejezettnek nyilvánították a megmozdulást.
Az MSZP ferdítését maga az érintett is elismerte az egyik baloldali hírportálnak, szerinte csak baleset történt, a rendőrök „csak tették a dolgukat”, és rájuk egyáltalán nem neheztel.
A történtek miatt Tényi István a gyülekezési joggal való visszaélés gyanújával tett bejelentést az V. kerületi rendőrkapitányságon. Az MSZP a csúsztatás miatt nem kért bocsánatot.
A szakszervezetek a tiltakozást, a munkaidőkeretet egy évről három évre emelése és a rendkívüli munkaidő éves keretének 250 óráról 400 órára növelése miatt szervezték. A kormány azonban hangsúlyozta, hogy a munka törvénykönyvét módosító javaslat végleges szövege szerint
a dolgozók csak önként vállalhatnának túlmunkát,
tehát a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodásához kötnék a jelenleg is elrendelhető, évi 250 órán felüli, továbbá a mostani 50 helyett 150 órára növelt további túlórázás lehetőségét. A kormány és a kamara szerint életszerű a megoldás, mert jelenleg az sem tud több munkát vállalni, aki akarna.
A kormánypártok közleményükben úgy reagáltak, hogy
az MSZP kormány – élén Gyurcsány Ferenccel – egymillió embert tett munkanélkülivé, és a jelenlegi személyi jövedelemadó kulcsának duplájával sarcolta őket.
Amíg a szocialisták folyamatosan elvettek az emberektől, a bankokat pedig kihagyták az adóztatásból, addig a Fidesz-KDNP közel nyolcszázezer munkahelyet teremtett.