A 4-es metró hosszas kálvária után 2014-ben került átadásra az utazó közönség számára, pedig a munkálatok bőven az előző, balliberális városvezetés alatt indultak meg.
A Demszky-éra korrupt működésének szimbóluma lett az ügy: csigalassúsággal haladt „előre" a projekt, amelyet végül a korábbi polgármester bukása után sikerült megvalósítani.
Hogy finoman szólva sem volt minden rendben a metróberuházás 2010 előtti ügyeivel, azt jól mutatja, hogy azok a mai napig meglehetősen sok munkát adnak a hatóságoknak.
Ismert, az OLAF korábbi jelentése szerint
a 4-es metróval kapcsolatban Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2010 előtt megkötött, 452,5 milliárd forintnyi szerződésből a korrupcióval és szabálytalansággal érintett rész meghaladja a 272,8 milliárd forintot.
Az uniós testület szerint 167 milliárd forint kifizetése nem igazolható, ezért akár 76,6 milliárd forint uniós támogatást is visszakövetelhet Brüsszel Magyarországtól, ami a 2013 és 2017 között vizsgált magyar ügyekben a legnagyobb tétel.
A testület 2017-es, uniós tevékenységét ismertető értékelése szerint az OLAF tíz ügyet vizsgált Magyarországon, amelyből hét zárult ajánlással, ami nem feltétlenül jelent korrupciógyanút. Zárójelesen megjegyzendő, hogy az OLAF eljárásainak 52 százaléka éppen azt a hét tagállamot sújtja, amelyek nem kívánnak az európai ügyészséghez csatlakozni, köztük Magyarországot is. Az ellenzék korábban úgy kiáltott magyar korrupciót, hogy az OLAF által most közölt dokumentumból nem derült ki, összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot Magyarország esetében tavaly.
Az OLAF-jelentés most cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, hogy a magyar hatóságok elszabotálnák a brüsszeli ajánlásokat. A magyar hatóságok 2010 és 2017 között az OLAF 37 korrupciót vélelmező ajánlása alapján 17 esetben indítottak eljárást, ami uniós összevetésben a legmagasabb arányú együttműködést jelenti.