Szijjártó Péter: Az ukrán oktatási törvénnyel hátba szúrták Magyarországot

Szijjártó Péter; KLIMKIN, Pavlo
Budapest, 2017. október 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a találkozójukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. október 12-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Teljesen másként ítéli meg Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán miniszterrel, Pavlo Klimkinnel folytatott tárgyalás után. Az ukrán külügyminiszter szerit a jogszabály nem az emberek ellen irányul.
Vágólapra másolva!

Szijjártó Péter a megbeszélést követően azt mondta: a két ország eltérő véleményénél is nagyobb baj, hogy a Kárpátalján élő magyarok is másként látják a helyzetet, mint az ukrán kormány.

Magyarország

nem harcolni, megállapodni akar,

hogy a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a törvény elfogadása előtt - jelentette ki Szijjártó. Hozzátette: amíg a helyi magyar közösség nem elégedett, Magyarország sem tudja feloldani azt a döntését, hogy a nemzetközi szervezetekben nem támogatja az ukrán javaslatokat, az Ukrajnának fontos kérdéseket.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: akkor lehetne eredményes a konzultáció, ha a törvény kisebbségekre vonatkozó részeit felfüggesztenék.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Azt mondta, a

törvényt Magyarország hátba szúrásként élte meg,

mert sok kérdésben támogatta Ukrajnát, sokszor rizikós döntéseket vállalt a szomszédos országért. Példaként említette a gázszállítást Ukrajnának, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett, hogy Magyarország követelte leghangosabban, hogy Ukrajnát ne várakoztassa az EU a vízummentességre.

A külügyminiszter közölte: Magyarország

határon túli politikáját a határon túli magyar közösség álláspontja határozza meg,

és ha ők azt kérik, hogy "ne hátráljunk", akkor Magyarország nem teszi.

Szijjártó Péter a hét elején kikérte a kárpátaljai magyarok véleményét, akik azt mondták, anyanyelvi oktatási jogaikat az új törvény csorbítja.

Szijjártó Péter kiemelte:

71 iskola működése került veszélybe

Kárpátalján. Az ukrán oktatási törvény szembemegy a társulási megállapodással is, bár ezt az ukrán kormány nem így látja - közölte. Hozzáfűzte: hétfőn kezdeményezik az EU-Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálatát.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Megjegyezte: a találkozón a lehető legszűkebb körben akarták megvitatni a két ország közötti súlyos kérdést. Nyílt és őszinte párbeszédet folytattak az ügyről - mondta, hozzátéve: nagyra becsüli, hogy Pavlo Klimkin eljött Budapestre, és "ebben a rendkívül nehéz időben a párbeszéd útját választotta".

A készülő ukrán nyelvtörvényt és állampolgársági törvényt illetően is az lesz a magyar kormány álláspontja, ami a kárpátaljai magyarok álláspontja, és ők hétfőn "elég letörten beszéltek" a két javaslatról – tette hozzá a miniszter, aki reméli,

nem a formában fogadják el a jogszabályokat,

mint ahogyan beterjesztették.

Az ukrán külügyminiszter szerint a törvény új lehetőség

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón azt mondta: nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem azt szolgálja, hogy minden állampolgár érvényesülni tudjon Ukrajnában. Ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el - hangsúlyozta.

Egyetlen iskola sem fog bezárni,

egyetlen tanár sem veszíti el a munkáját az új törvény miatt - jelentette ki.

Pavlo Klimkin azt mondta, minden állampolgárnak tudnia kell ukránul is. Ukrajna egyébként nyitott a párbeszédre kétoldalú és nemzetközi keretekben is, majd hozzátette: elégedett a Szijjártó Péterrel történt találkozóval - tette hozzá.

Az ukrán külügyminiszteazt mondta, nem akarják elvenni a magyar nyelvű oktatást.