Olimpiai népszavazás: helybenhagyták a választási bizottság döntését

Vágólapra másolva!
A Kúria - részben eltérő indoklással - helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben az NVB megállapította, hogy az olimpiai rendezésről szóló népszavazási kezdeményezéshez gyűjtött érvényes aláírások száma legalább 139 196.
Vágólapra másolva!

Az ügy előzménye, hogy február 17-én 266 151 aláírást adtak le az olimpiával kapcsolatos népszavazás érdekében. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) március 7-ei határozatában a fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött, a bizottság által ellenőrzött érvényes aláírások számát 151 239-ben állapította meg.

Az FVB határozatával szemben két magánszemély fellebbezett, ezeket az NVB március 13-án bírálta el, a fellebbezéseket részben alaposnak találva az FVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött aláírások száma legalább 139 196 kell legyen.

Az NVB kifejtette: tulajdonképpen abban kellett állást foglalnia, hogy ki jogosult részt venni egy fővárosi szintű helyi népszavazáson. Az NVB álláspontja az volt, hogy bár ebben a kérdésben több értelmezési lehetőség is felmerülhet, a jelenlegi jogszabályi környezetben az az értelmezés biztosítja leginkább a választójog egyenlőségét és a választás tisztaságát, amely szerint csak azok vehetnek részt egy helyi népszavazáson, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson jogosultak lennének szavazni.

Az NVB szerint aggályos volt, hogy az FVB a népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári támogatások számát nem az aláírásra valójában jogosult választói csoporthoz igazította, amikor a helyi népszavazáshoz való jog megállapítása során a tartózkodási helyhez, pusztán annak megléte okán a lakóhellyel azonos jogosultságokat rendelt. Az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyet a Kúria pénteken elbírált, és a végzést hétfőn internetes oldalán közzétette.

A Kúria végzésében rámutatott arra, hogy a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári szám meghatározására irányadó 10 százalékos mérték számításának alapja nem térhet el a népszavazási kezdeményezés támogatására jogosult választópolgárok számától.
Ugyanakkor - tették hozzá - "nincs olyan, jelen ügyre irányadó hatályos tételes törvényi rendelkezés, amely szabályozná, hogy helyi népszavazás esetén mikor, kinek, hogyan, mi alapján kell megállapítania azt a számot, ami az aláírásgyűjtéshez és ezzel összefüggésben, illetve ebből következően az érvényes szavazatok számának meghatározásához szükséges".

Hozzátették: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) - az eddig követett jogértelmezésére és joggyakorlatára tekintettel - a helyi választójog gyakorlására jogosult személyek számánál az időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultakat vette figyelembe és ezt közölte az FVB-vel (és eszerint a helyi népszavazáson választójoggal rendelkező választópolgárok száma Budapesten a kérdést hitelesítő határozat jogerőre emelkedésének napján, január 10-én 1 385 262 volt). A bíróság szerint az NVB pedig helyesen járt el akkor, amikor nem az FVB által megállapított számot (151 239) fogadta el, hanem a 139 196-ot.

A bíróság szerint azonban az NVB tévesen rögzítette határozatának indokolásában általános érvénnyel, hogy helyi népszavazási ügyben csak azok a polgárok vehetők figyelembe, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultak lennének szavazni, és ebből következően azt is, hogy a választójog gyakorlása szempontjából kizárólag az fogadható el, ha a közvetett és a közvetlen demokrácia alanyainak köre megegyezik.

"A Kúria e megállapításának alátámasztásaként kiemeli, hogy az Alaptörvény a választójog gyakorlásának kereteiről és magáról a választási rendszerről nem tartalmaz részletesebb rendelkezéseket, a törvényhozásra bízza a választási rendszerre vonatkozó szabályok megalkotását, így a garanciarendszer megalkotását is (...), amely nem jogalkalmazói, hanem jogalkotói feladat" - szögezte le a bíróság. Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát - részben eltérő indoklással - helybenhagyta, a bíróság végzése jogerős.