Ingyenes lesz az anyakönyvi kivonat

Orbán Viktor Budapest, 2016. október 17.
Orbán Viktor miniszterelnök (középen, elöl, jobbra) az alaptörvény hetedik módosításának vitáját megnyitó expozéját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest, 2016. október 17. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, elöl, jobbra) az alaptörvény hetedik módosításának vitáját megnyitó expozéját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Vágólapra másolva!
Az egészségügyről, a korrupcióról, a szegénységről, a 4-es metróról és a munkavállalókról is szó volt kedden az Országgyűlésben a napirend előtti felszólalásokban. Arról pedig szavaztak, hogy tucatnyi hivatalos ügy intézése ingyenes legyen március 1-jétől.
Vágólapra másolva!

Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött kedden a parlament. Az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent. A kormány javaslatát 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el a képviselők, a döntés értelmében

március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért.

A parlament döntött Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem. Hogy megkönnyítsék a családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézést, a jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása is ingyenes lesz.

Jó hír a vállalkozóknak

Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok is, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.
Megszüntetik a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos, valamint a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére vonatkozó illetéket.

Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik.

A hatósági bizonyítvány kiadása például 3000 forint lesz, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet lekérni. A friss módosítás értelmében illetékmentes lesz az öntözési berendezések és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése. A szétaprózott termőföldek egyszerűbb egyesítése miatt megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj.

A döntés érinti az igazságszolgáltatást is: a továbbiakban nem kell díjat fizetni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztése esetén.

Az MSZP kezdett napirend előtt

A szocialisták szónoka, Szakács László az egészségügyet érintő béremelési programot kiritizálta, mert szerinte az elkésett és elégtelen mértékű. A politikus úgy látja, hogy ez az akció nem elég ahhoz, hogy megállítsa az orvosok elvándorlását, sőt, még csak lassítani sem tudja a folyamatot. Egy kezdő magyar orvos egyharmadát keresi szlovák társának – mondta Szakács.

A szocialista képviselő ugyanakkor azt is követelte, hogy 50 százalékkal emeljék meg a nővérek fizetését.

Rétvári Bence Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolt a beszédre, azt mondta, hogy

az ápolók fizetése nem 50, hanem 65 százalékkal emelkedik majd 2019-ig.

Szerinte, miközben az MSZP ellenzékben rendre feltőkésítené az egészségügyet, kormányon mégis a szöges ellentétét vitte véghez: elbocsátottak hatezer dolgozót és elvettek egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól.

Az LMP és a négyes metró

A zöldpárt képviselője, Sallai R. Benedek a négyesmetró-beruházásról beszélt, és bírálta, hogy a magyar szervek miért késlekedtek.

Viszonválaszra Csepreghy Nándor jelentkezett, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy

az M4-es építkezés az elmúlt 27 év legnagyobb korrupciós botránya, amely egyértelműen összefüggést mutat az MSZP és az SZDSZ korábbi kormányzati és fővárosi vezetőivel.

Csepreghy Nándor Fotó: Szabó Gábor - Origo

Azt mondta, az OLAF-jelentés, amelyben ténylegesen megállapították, hogy mely politikai szervezetekhez kötődő személyek loptak el 166 milliárd forintot Magyarországon, a magyar és az uniós hatóságok együttműködésével született meg. Jelezte, hogy az eltüntetett összegeket vissza kell követelni azoktól, akik bűncselekményeket követtek el.

A KDNP a nyugdíjasokra gondol

Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető a társadalmi igazságosság világnapja (február 20.) apropóján beszélt arról, hogy mennyire fontos a fellépés a szegénység ellen.

Szerinte szükséges lenne a legkisebb nyugdíj összegének emelése.

Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy míg 2010-ben 3,7 millió embernek volt munkája, most már 4,4 millió ember dolgozik, vagyis ennyien tudják nem segélyekből, hanem munkabérből fenntartani családjukat.

Kiemelte, hogy míg a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt 2937 forinttal nőtt a havi minimálbér összege évente, addig 2010 és 2016 között 6250 forinttal, a 2014-es ciklusban pedig 8062 forinttal.

Demszky és az M4

Bánki Erik (Fidesz) ugyancsak a négyesmetró-beruházással foglalkozott, véleménye szerint "senki sem gondolhatja komolyan, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester nem érintett az ügyben". Felidézte, hogy Budapest egykori vezetője a múlt héten egy fórumon kijelentette, "semmilyen felelősség nem terheli a metróberuházás miatt, az OLAF-jelentés pedig semmire sem jó, így elszámoltatásra sem alkalmas".

Bánki Erik nem hisz Demszkynek Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Bánki Erik közölte, a liberálisok "egykori üdvöskéje" mindenképpen hibás, Demszky Gábort erkölcsi és politikai felelősség terheli, a jogi felelősséget pedig majd a bíróság állapítja meg.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára reagálásában hozzátette, hogy

a Horn-kormány utolsó napján úgy írták alá a metróberuházás szerződését, hogy arra nem volt az 1998-as költségvetésben fedezet,

de minden más előkészület is hiányzott a projekthez. Most a kormánynak az a feladata, hogy enyhítse a kárt, amit a magyar adófizetőknek állniuk kell.

A Jobbik minőséget akar

Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus felszólalása arról szólt, hogy miközben a kormány a magyar munkaerő olcsón tartásában lát versenyelőnyt, addig az ő pártja a minőségi munkahelyekben és a termelést támogató adórendszerben gondolkodik. A kormány gazdaságpolitikája szánalmas, azzal nem lehet elérni a fizetésemeléseket – állította.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára jelezte, hogy a bérek felzárkóztatását már elkezdték, a további emelés pedig a gazdaság növekedésének függvénye. Úgy értékelt, hogy a Jobbik felelőtlen, mert olyan dolgokat szorgalmaz,

amelyek megvalósítása esetén jelentős mértékben csökkenne a magyar gazdaság versenyképessége.