Magyar férfi állva vizel, kivéve, ha pécsi

2017.02.16. 12:19

1000 fős, országosan reprezentatív kutatást végzett januárban az egyik fertőtlenítőmárka megbízásából a Kutatópont a magyar lakosság otthoni higiéniai szokásairól. A 18 évnél idősebbek körében készült felmérés szerint a WC tisztasága és a higiéniája rendkívül fontos minden demográfiai csoport számára, 10 magyarból egy ugyanakkor elmulasztja a WC-használat utáni otthoni kézmosást.

A válaszadók több mint fele hetente tisztítja háztartásában a WC-t, egyharmaduk pedig mindennap tesz a kagyló tisztaságáért. A megkérdezettek több mint kétharmada a folyékony fertőtlenítőszerekre esküszik, 57 százalékuk a tablettáknak, kapszuláknak és zseléknek is esélyt ad a WC felületén lerakódó baktériumok elleni küzdelemben. Egyébként a megkérdezettek több mint felének a tisztaság a legfontosabb elvárása a saját WC-jével szemben, a megkérdezettek egyharmada pedig a higiéniát említette első helyen.

A vendégek után takarítson

Dr. Ócsai Lajos közegészségügyi és járványügyi szakorvos szerint a tisztaság az alap a hatékony fertőtlenítéshez. A klórtartalmú fertőtlenítőszerek csak „tiszta” felületeken tudják hosszan kifejteni hatásukat. A rendszeres fertőtlenítés azért is fontos, mert számos járvány székletszóródással terjed, így például vendégségek után kimondottan javasolt a fertőtlenítés.

100-ból négy háztartásban nincs WC

A magyar otthonok túlnyomó többségében külön helyiségben található a WC, 49 százalékukban pedig a fürdőszobában. Ugyanakkor 100 magyar háztartásból 4-ben – a kutatási eredmények szerint – az illemhely a lakáson kívül, például a közös folyosón található.

A WC-k többségében nem fából van a deszka

A legtöbb otthoni mellékhelyiségben csak WC-csésze, WC-papír-tartó, WC-kefe, esetleg kézmosó található, és közel háromszor többen használnak műanyag WC-deszkát, mint a fából készültet. A lakosság döntését a szakember is megerősíti. Dr. Ócsai Lajos szerint ugyanis könnyebb fertőtleníteni egy műanyagból készült deszkát, mint egy fából készültet, hiszen utóbbin jobban túlélnek a kórokozók, baktériumok.

10-ből egy magyarnál elmarad az otthoni kézmosás

A megkérdezettek 97 százaléka használ otthonában WC-kefét, 91 százalékuk pedig mindig kezet mos otthon WC-használat után. Nagyobb arányban vannak az észak-magyarországi régióban élők között azok, akik csak székelés után mosnak kezet, vizelés után ezt nem tartják annyira fontosnak. A válaszadók háromnegyede folyékony szappannal, míg egyharmaduk hagyományos szappannal szokott kezet mosni. A hölgyeknél – mondja Dr. Ócsai Lajos – pedig a WC-használat előtti kézmosás legalább olyan fontos, mint a WC-használat utáni. „A kézmosás és a WC-kefe használata, azaz a WC kultúrája a szocializáció során alakul ki, így a szülőknek óriási felelősségük van abban, hogy megtanítják-e mindezt gyerekeiknek. Abban, hogy az otthon tanultak rögződjenek, komoly feladat jut az óvodának, iskolának is" – véli Dr. Ócsai Lajos.

Így használjuk a vécénket

Forrás: Domestos

Magyar férfi állva vizel, kivéve, ha pécsi

A megkérdezett férfiak közel kétharmada állítása szerint állva vizel, míg bő egyharmaduk ülve. A dél-dunántúli régióban azonban magasabb az ülve vizelő férfiak aránya. Vizelésre a magyarok túlnyomó többsége csak 1-2 percet fordít az életéből alkalmanként, míg székelés esetén a legtöbben 3-5 percre csukják magukra a WC-ajtót – derül ki a kutatásból.

„Bár a vizelettel általában nem távozik kórokozó vagy baktérium, célszerű, hogy a vizelet a WC-csészébe jusson, és ne mellé. Ezért otthon szerencsésebb az ülve vizelés, ugyanakkor nyilvános helyen, amelynek higiéniájáról nem győződtünk meg, a férfiak a piszoár használatával elkerülhetik a közvetlen érintkezést a deszkával" – mondja Dr. Ócsai Lajos.

Bár hatékonyabbnak tűnik az erős vízsugarú öblítés, hatékonysága a székletszétszóródás. „Szerencsésebb kisebb erővel öblíteni a WC-t, esetleg ha szükséges, WC-kefét is használni" – teszi hozzá.

Az újságolvasás őrzi előnyét

A válaszadók több mint kétharmada nem végez egyéb tevékenységet, miközben a WC-n időzik. Azok közül, akik egyszerre több dologra is képesek a WC-n ülve, a legnagyobb arányban újságot olvasnak (51%), amit az elektronikus eszközön történő olvasás követ (44%). Az Észak-Alföldön élőknél az újság- és könyvolvasási kedv is magas, arányaiban a legtöbben a városokban élők választják az okoseszközöket a WC-n töltött idő alternatív tartalommal történő kitöltésére.

Bármilyen tárgy szállítása a WC és a többi helyiség között azzal jár, hogy a tárggyal együtt kivisszük a WC mikroflóráját is. Így az a könyv, amely a WC után a hálószobában vagy a konyhában is megfordul, nem csak a legnemesebb kultúrát terjeszti. „A WC-t érdemes csak a funkciójának megfelelően berendezni, a barátságos környezetet teremtő kisszekrények, faliképek és szőnyegek csak felületet adnak a baktériumoknak" – figyelmeztet a szakember.