Orbán Viktor: Vissza kell vinni a migránsokat Líbiába

Orbán Viktor; JUNCKER, Jean-Claude
Valletta, 2017. február 3. Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió máltai nem hivatalos csúcsértekezletén Vallettában 2017. február 3-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy ha megváltozik Olaszország álláspontja a bevándorlás kezelésével kapcsolatban, akkor komoly előrelépést lehet elérni, sikerülhet ugyanis az Európai Unión kívül megállítani a migránsáradatot. 
Vágólapra másolva!

A magyar kormányfő erről pénteken nyilatkozott a közmédiának az EU állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozójára érkezőben, a máltai fővárosban, Vallettában. A tanácskozás délelőtti munkaülésének témája a migráció.

Orbán Viktor azt mondta,

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha "Olaszország is csatlakozik a mi klubunkhoz, akkor az azt jelenti, képesek lehetünk arra, hogy Líbia parti vizeinél megakadályozzuk az áthajózást, és képesek leszünk arra, hogy visszavigyük a migránsokat Líbiába, ahelyett, hogy beszállítanánk őket Európába" – mondta a miniszterelnök.

Neurotikus reakciók

Az Egyesült Államoknak joga van meghatároznia saját határpolitikáját – mondta még Orbán Viktor.

"Meglepetéssel figyelem azokat a neurotikus európai reakciókat, amelyekkel minősítgetik az Egyesült Államok döntését" – jegyezte meg a kormányfő Donald Trump amerikai elnök azon rendeletéről, amellyel hét muzulmán többségű ország állampolgáraira beutazási tilalmat vetett ki.
Orbán Viktor azt mondta:

Kormányszóvivő: Lépésről lépésre érvényesülnek a magyar szempontok

Lépésről lépésre érvényesülnek azok a szempontok, amelyeket Magyarország régóta hangsúlyoz a migráció megállításával kapcsolatban - nyilatkozta Kovács Zoltán kormányszóvivő telefonon a máltai európai uniós csúcstalálkozó eddigi hírei alapján péntek este az MTI-nek.

Kovács Zoltán szerint az eddigi hírek alapján az látszik, hogy az Európai Unió tagállamai fokozatosan felismerik, szükség van a Magyarország által "több mint egy éve szorgalmazott lépésekre".

Fordulópontként értékelhető nyilatkozat

Úgy értékelte: ezt mutatja, hogy a nap folyamán "fordulópontként értékelhető" deklaráció született, amely tükrözi azt a felismerést, hogy nem pusztán az európai határok védelmére van szükség - amit Magyarország kezdettől fogva hangsúlyoz -, hanem

megfogalmazódott az is, hogy lehetőleg Európa határain kívül kell megállítani a migrációt.

Ezért van szükség megállapodásra azokkal az országokkal Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amelyek segíthetnek ebben - fűzte hozzá.

Kiemelte ugyanakkor: ez a fordulat az olasz migrációs politikában jó irányba mutató fejlemény, amely azonban még nem jelenti, hogy meglenne a probléma valódi megoldása, illetve az eszközök a helyzet kezelésére.

Kovács Zoltán közölte: Magyarország régóta hangsúlyozza, hogy ezeket a szempontokat, intézkedéseket a lehető leggyorsabban meg kellett volna fogalmazni és át kellett volna ültetni a gyakorlatba. A máltai találkozó fényében is "mindannyiunk elemi érdeke", hogy ez minél hamarabb megtörténjen - fogalmazott.

Hozzátette: ezért hangsúlyozta a miniszterelnök a tanácskozás egyik informális részén "a nyugat-balkáni európai befolyás megőrzésének fontosságát, illetve ezen belül Szerbia tagjelölti pozíciójából fakadó teendőket", hiszen bár a migrációs nyomás legerősebben Líbiából Olaszország felé jelenik meg, folyamatos a Nyugat-Balkánon is.

A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a nap hátralévő részében a római szerződéssel - amelynek hatvanadik évfordulóját márciusban ünnepli az unió -, valamint Európa jövőjével kapcsolatos kérdések vannak napirenden a csúcstalálkozón.