A magyarok több mint fele sohasem szavazott

Veszprém, 2015. február 22.
Egy férfi leadja szavazatát az időközi országgyűlési választáson Veszprém megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében, a veszprémi Deák Ferenc Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2015. február 22-én.
MTI
Veszprém, 2015. február 22. Egy férfi leadja szavazatát az időközi országgyűlési választáson Veszprém megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében, a veszprémi Deák Ferenc Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2015. február 22-én. MTI Fotó: Nagy Lajos
Vágólapra másolva!
A magyarországi országos szintű választások részvételi átlaga eddig 47,33 százalék volt, míg a népszavazásoké csak 42,46 százalék. A szeptemberi felmérések átlaga azt mutatja, hogy október 2-án várhatóan 49,5 százalék megy majd el szavazni. Ez jobb eredmény lenne, mint az elmúlt évtizedek átlaga, de az érvényességhez még kevés lenne. 
Vágólapra másolva!

A népszavazás előtt sokan, sokat beszéltek a részvételről, és hogy mi számít magasnak vagy alacsonynak. Persze az október 2-ai referendum csak akkor lesz érvényes és eredményes, ha a választók több mint 50 százaléka szavaz, valamint a teljes választókorú népesség 50 százaléka érvényes szavazatot ad le.

Forrás: MTI

70,53 százalék volt a csúcs

A hat hazai népszavazáson a legmagasabb részvételi arány 58,03 százalék volt (2008-ban), míg a legalacsonyabb 13,91 százalék (1990-ben).

A részvételi átlag 42,46 százalék volt.

Azonban az adat nem teljesen vethető össze az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyhatósági választási eredményekkel, mivel a 2003-as népszavazáson két órával tovább lehetett szavazni, mint a többi voksoláson.

Az eddigi hét országgyűlési választáson a részvételi adatokat az első fordulók alapján számoltuk ki. Ennek az oka, hogy a második fordulókban sok esetben már nem a teljes ország szavazott, mivel az első körben eldőlt választókerületekben már nem kellett az urnákhoz járulni. A hét választás átlaga 64,96 százalék volt. A legtöbben 2002-ben – 70,53 –, míg a legkevesebben 1998-ban – 56,26 százaléknyian – mentek el. Ez a részvételi arány a népszavazásokénál több mint 20 százalékponttal magasabb volt, de ne felejtsük el, hogy a népszavazási átlagot az 1990-es 13,91 százalék nagyon lehúzza.

Messze van Nyugat-Európa

A hét önkormányzati választás közül a legalacsonyabb részvételt az 1990-es hozta, amikor 40,2 százalék ment el, míg

a legmagasabb 2006-ban volt, 53,12 százalékkal.

Az összes helyhatósági választás összesített részvételi adata 46,35 százalék volt. Érdekesség, hogy az önkormányzati voksolások esetében a részvételi adatokban meglehetősen kicsi az eltérés, ami azt mutatja, hogy a polgárok a helyi ügyek esetében sokkal kiszámíthatóbban viselkednek, mint az országos kérdésekben. Az eddig három európai parlamenti választás részvételi átlaga 34,57 százalék volt.

A magyarok többsége átlagban mindig otthon maradt 1989 óta Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A rendszerváltás óta tehát összesen hét-hét országgyűlési és önkormányzati választás, hat népszavazás és három európai parlamenti választás volt. A 23 országos választás részvételi átlaga összesen 47,33 százalék volt. Ez a szám meglehetősen alacsony, mivel azt jelenti, hogy nagy átlagban a választók felét sem az európai, sem az országos, sem a helyi ügyek nem hozzák lázba. Például Belgiumban az országos választásokon 80–90 százalék között van a részvétel, de a dél-európai államokban is 50–60 százalék között mozog.

Az átlagnál magasabban

Mindezek alapján a mostani népszavazáson ennek az értéknek (47,33 százalék) a megközelítése, vagy éppen meghaladása komoly eredmények számítana a kezdeményezők részéről. Szeptemberben négy felmérés készült a várható részvételi arányról. A Századvég 55, az ZRI Závecz 53, a Publicus Intézet 48, míg a Medián 42 százalékos részvételt vár. Ezeknek

az átlaga 49,5 százalék volt.

Ez egyébként magasabb, mint az eddigi összes országos választás aktivitási aránya.

Viszonyítások

Lánczi Tamás arról beszélt, hogy a korábbi népszavazások győztes álláspontjaira leadott szavazatok átlaga 2,8 millió voks. A legutóbbi, vizitdíjas népszavazáson a Fidesz álláspontját 3,3 millióan osztották. Ha most, október 2-án 49 százalékos részvétel mellett 84 százalékban nyernek a nemek, akkor az azt jelenti, hogy 3,4 millió szavazót tud felsorakoztatni maga mögött a kormány.

A kormány kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakátjai Forrás: MTI/Komka Péter

A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint ebben az esetben tehát a Fidesz hatévnyi kormányzás után képes lenne ugyanannyi szavazót megmozdítani, mint ellenzéki időszakának csúcspontján.

Ez igen csak jó eredménynek lenne tekinthető,

annak ellenére, hogy a részvétel ebben a vizsgált esetben nem éri el az 50 százalékot.