Tíz évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének napvilágra kerülését követő hetekben lett országosan ismert közéleti személyiség Toroczkai László. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) alapítója korábban erőteljes radikalizmusáról volt jól ismert, míg napjainkban már magát is néppártiként jellemezte egy interjúban. Valójában ki is Ásotthalom polgármestere, aki érdekes módon úgy úszta meg a 2010 előtt utcai balhékat, hogy nem kellett börtönbe vonulnia?
A Jobbik alelnöke Szegeden született 1978-ban, de akkor még Tóth Lászlónak hívták. Egyik dédapja, Tutsek Gusztáv Vazul volt az 1956 utáni perek hírhedt vérbírája, aki
többek között Wittner Máriát is elítélte.
Tutsek még a 30-as években elvált Toroczkai dédanyjától, és megtagadta gyerekeit. „Tutsek Gusztáv Vazul emiatt tabutéma volt a családomban, még a nagyanyám sem ismerte, hiszen az édesanyja egyedül nevelte fel. Már felnőtt fejjel, 18 évesen, miután beléptem a MIÉP-be, tudtam meg, hogy ki volt valójában az egyik dédnagyapám” – mondta korábban Toroczkai.
Csak felnőttkorában kezdte használni a Toroczkait: ezzel bevallása szerint az erdélyi Torockóról származó ősei előtt akart tisztelegni. Mindenesetre 1998-ban még Tóth László néven indult az országgyűlési választásokon a MIÉP színeiben. Akkor 4,22 százalékot ért el a Csongrád megyei kettes számú egyéni választókerületben, így nem jutott a második fordulóba.
A középiskola alatt Toroczkai aktív résztvevője volt a szegedi éjszakai életnek, ehhez pedig barátaival a szerb–magyar határon szerzett pénzt. Vármegyés a véres úton című könyvéből kiderül: 18 évesen már az akkor háborús viszonyok között élő Jugoszláviából, a közeli Szabadkáról csempészett alkoholt és cigarettát Szegedre, hogy odaát élelmiszerrel sefteljen.
Érdekes epizód Toroczkai életében, hogy 1999-ben tagja lett az Esély a Stabilitásra Közalapítvány kuratóriumának. Amerikai, nyugat-európai jóváhagyással és támogatással
ez a szervezet pénzelte a Milosevics-ellenes szerb erőket.
Toroczkai 2000-ben lemondott az alapítványban betöltött tisztségéről.
Egyesek a távozását azzal magyarázták, hogy 2000 elején már komolyan gyakorlatozott az a Korona Fiai Különleges Alakulat névre elkeresztelt szabadcsapat, amelyet Toroczkai 1999-ben hozott létre, úgymond a veszélyeztetett délvidéki magyarság megvédésének szándékával. „Attól a pillanattól kezdve, hogy megfogtam egy Kalasnyikovot, olyan játszmába és dimenzióba kerültem, amiről korábban el sem tudtam képzelni, hogy létezik” – írta könyvében paramilitáris egységéről.
A Heti Válasz több, az akkori diplomáciai és elhárítási viszonyokra rálátással bíró forrása szerint, miközben Toroczkai folyamatosan a nemzet védelmét emlegette, valójában Magyarországnak ártott leginkább katonásdijával és délvidéki akciózásával. Mások azt is megkockáztatják, hogy Toroczkai László a szerb hírszerzés ügynökeként próbált zavart kelteni.
Az érintett ezt mindig tagadta, és azt a gyakorlatot kárhoztatta, amely minden, „nemzetéért tenni kívánó embert” provokátornak állít be. „A Szerb Radikális Párt egyik vezetője, Milorad Mircsics szerint például a CIA ügynöke vagyok, a románok szerint az NBH-nak dolgozom,
a Fidesz vezetői szerint MSZP-ügynök vagyok,
és néhány, a Magyar Szigetről kidobott részeg szerint a Moszadnak dolgozom” –mondta Toroczkai.
A titkosszolgálatokkal való kapcsolatáról a Magyar Nemzetnek 2016-ban azt mondta, aki „ügynöközik” vele kapcsolatban, nem tudja elképzelni, hogy a „semmiből, pénz nélkül” létre lehet hozni egy olyan szervezetet, mint a HVIM. „Egyébként pedig döntsék már el, hogy fideszes, MSZP-s, szerb vagy román ügynök vagyok-e.”
2000 nyarán a MIÉP-pel is szakított, amit Toroczkai azzal magyarázott, hogy „egyszer a parlamenti mellékhelyiségben együtt vizelt Horn Gyulával, és nem fojtotta a piszoárba a volt miniszterelnököt, meg különben is, megundorodott a nyakkendős, háttéralkus” világtól, otthagyta a politikát. Ezután 2001 áprilisában néhány társával megalapította a HVIM-et, hogy a Kárpát-medencét felölelő szervezetet hozzanak létre.
Jó párszor keveredett konfliktusba az utódállamok hatóságaival. 2004-ben Szerbiából egy évre, 2005-ben Romániából három hónapra,
2006 szeptemberében Szlovákiából öt évre tiltották ki.
Az országból egyébként szeptember 16-án engedték ki, majd másnap már az őszödi beszéd napvilágra kerülését követő spontán tiltakozáson tűnt fel.
2006. szeptember 18-án a tüntetőket a budapesti Kossuth térről a Szabadság térre vezette. A tévészékház ostromáért a bíróság főszervezőként jelölte meg Toroczkait, de csak pénzbüntetést kapott ezért. Legközelebb 2007. október 22-én vett részt Toroczkai aktívan egy utcai balhéban. Akkor a Nagymező utcában csaptak össze a kormányellenes demonstrálók a rendőrökkel. Akkor a rendőrök előállították, de három nap után elengedték.
A következő nagyobb budapesti összecsapásban, 2008. március 15-én Toroczkai is felszólalt azon a rendezvényen, ahonnan a tömeg elindult, de őt a rendőrség nem állította elő. Toroczkai emellett aktívan részt vett a Gyurcsány-kormány elleni szervezkedésben. Az első fokon 13 évet kapó Budaházy Györggyel közösen hozták létre a Hunnia mozgalmat, amit terrorcselekménnyel vádoltak.
Toroczkai mégsem került a vádlottak padjára, csak tanúként hallgatták ki. A Jobbik alelnöke a Kuruc.infónak még 2013-ban azt mondta, hogy ott volt minden utcai harcnál 2006 és 2010 között,
de nem volt mindig annyira hülye,
hogy ezt nyílt sisakkal tegye, sokszor például maszkban volt.
Toroczkai élete 2010 után vett újabb fordulatot, miután a Jobbik listájáról bejutott a Csongrád megyei közgyűlésbe. A Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy 2012-ben a teljes politikai visszavonuláson gondolkozott. 2013-ban elindult az ásotthalmi polgármesteri tisztségért, mivel abban az évben odaköltözött egy tanyára. A voksolást megnyerte, majd 2014-ben 100 százalékos támogatottsággal győzött.
Két éve még a helyi DK-sokat is sikerült maga mögé állítania, akiket egyébként a párt országos vezetése kizárt ez után kizárt. Ennek ellenére Toroczkai legutóbb a Heti Válasznak azt mondta, „Mi ez, ha nem néppárti folyamat? Korábban olyan szerepekbe kényszerültem, amikor a harcos Toroczkait tudtam megmutatni, de van másik felem is, az építő Toroczkai.
Ennek most jött el az ideje”
– mondta a Jobbik alelnöke.
A nagy kérdés, hogy az építkezésbe mi fog beleférni, és Toroczkaival a Jobbik tényleg néppárttá tud-e válni? Mindez azt jelentené, hogy a baloldal felé is koalícióképes lenne a radikális alakulat. Az ásotthalmi polgármester úgy tűnik, ezt helyben végrehajtotta, országosan azonban jóval nehezebb dolga lesz, ha ilyen babérokra tör. Bár van hazai példa ilyen típusú összefogásra.
Az 1905-ös országgyűlési választáson a 30 éve hatalmon lévő Szabadelvű Párttal szemben összeállt a teljes ellenzék. Az ideológiailag egymástól meglehetősen távol álló pártok szövetsége leváltotta a kormányt, de később a hatalomra kerülés érdekében le kellett mondaniuk programjuk legfőbb elemeiről. 1910-ben egyébként ez a meglehetősen furcsa koalíció meg is bukott Tisza Istvánnal szemben. 1990-ben a politikai palettán az MSZP és az SZDSZ állt egymástól a legmesszebb,
mégis 1994-ben koalíciót kötöttek,
miközben erre nem volt politikai kényszer.
A magyar politikatörténetben egyébként nem meglepő az a személyes váltás sem, mint amin Toroczkai az elmúlt évtizedekben keresztülment. Bár a párhuzam elsőre meglehetősen meredeknek tűnik, de Tisza Kálmán 1867-ben még a kiegyezés legélesebb ellenfele volt, majd 1875–90 között miniszterelnökként a dualista rendszer megszilárdítója lett. Szintén éles fordulatot hajtott végre Horn Gyula is, aki 1956-ban még az általa „ellenforradalmároknak” nevezett emberek ellen lépett föl, majd 1990 után hazánk nyugati integrációjának az egyik élharcosa volt.
Másrészt az is nagy kérdés, hogy mennyire tekinthető őszintének Toroczkai László „megszelídülése”. Az érthető, hogy a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó médiumok erre helyezik a hangsúlyt, de a polgármester továbbra sem szakította meg az ultraradikálisnak számító Betyársereggel a kapcsolatot. Tyirityán Zsolt, a szervezet vezetője 2011-ben egyébként egy rendezvényen azt mondta,
előfordulhat, hogy le kell lőnünk egy embert,
„mert más a bőrszíne”, illetve meg kell ölni egy „rohadt, tetves zsidót”. Ráadásul Toroczkai példaként tekint az érpataki modellre is, ahol egyébként a faluvezető 2015-ben virtuálisan vezető izraeli politikusokat akasztott föl.