Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hamarosan bíróság elé áll a 2014-es választási kampány idején eltitkolt külföldi bankszámláival lebukott volt MSZP-s politikus. Simon Gábor büntetőpere szeptember 21-én kezdődik - tudta meg az Origo a volt politikus ügyvédjétől. Nagy István azt is elmondta, hogy védence jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, vagyis nem hagyhatja el Budapestet.
Simon Gábort más mellett költségvetési csalással vádolja az ügyészség, amiért több, a nevén lévő külföldi bankszámlán olyan összegeket tartott, amelyek forrása ismeretlen, és azokat nem is tüntette fel országgyűlési képviselőként leadott vagyonnyilatkozataiban.
Korábban, a vádpontok ismertetésekor Keresztes Imre - a kezdetben parlamenti képviselőként Simont megillető mentelmi jog miatt -, a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője elmondta, hogy
a költségvetési csalás büntetési tétele a vád szerinti összegnél 2–8 év közötti szabadságvesztés.
Ám ez a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a vádlott a vádirat benyújtása előtt megtéríti a kárt. Ezt pedig Simon Gábor megtette, így akár meg is úszhatja a letöltendő börtönbüntetést - bár az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya ezt indokolttá tenné. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől való eltiltást is indítványoztak.
Az ügyészség szerint
Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett,
ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel pedig 120 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Vagyonát zár alá helyezték, de miután megtérítette az okozott kárt, már szabadon rendelkezhetett a pénzzel.
A bécsi Volksbanknál Simon nevére nyitott számla volt a politikus távozásához vezető botrány kirobbantója.
Ezt a 240 millió forintnyi eurót tartalmazó számlát leplezte le a Magyar Nemzet 2014 februárjában. A bécsi számlán tartott pénz egy részét, 238 ezer eurót, az ügyészség zárolta. Ennyi adóhátralékot állapított meg ugyanis az eljárás korábbi szakaszában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tavaly októberben ugyanerről a bécsi számláról végül 128 385 409 forintot utalt át Simon Gábor a NAV letéti számlájára adóhátralék befizetése jogcímen.
A vádirat összeállításakor a KNYF-et vezető Keresztes Imre elmondta egyébként azt is,
nem bizonyítható, hogy a szocialista politikus kenőpénzként jutott volna a bécsi bankszámlán őrzött összeghez,
és az sem, hogy a több százmillió forint pártérdekeket szolgált. Simon Gáboron kívül más politikus érintettsége nem merült fel az ügyben.
Simon Gábort hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolja az ügyészség. A vádhatóság szerint
a volt politikus a külföldi pénzeket nem tüntette fel az adóbevallásaiban, sem képviselői vagyonnyilatkozataiban
- utóbbiakba csak képviselői és államtitkári fizetését írta bele.
Keresztes Imre főügyész korábban az Origo kérdésére azt mondta,
létezik a bissau-guineai útlevél, amellyel bankszámlát nyitottak Simonnak egy budapesti MagNet Bankban.
Az ügyvédek korábban azt kifogásolták, hogy nem látták az útlevelet, a főügyész márciusban azt mondta, a tárgyaláson mutatják be.
Simon Gábor vallomásaiban mindvégig kitartott amellett, hogy csak magyar állampolgár, a magyaron kívül más útlevele nincs.
Az ügyben van még egy másik vádlott, akit eddig nem neveztek meg. Őt felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A főügyész szerint ugyanis egy hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal nyitott számlát Simonnak.
Az osztrák számlán lévő pénz eredetét egyébként az ügyészség nem tudta megállapítani. Odáig jutottak, hogy Simon Gábor 2012-ben 250 ezer eurót utalt svájci számlájáról az osztrákra - ez a pénz pedig 2006-ban került Svájcba, de továbbra is rejtély, hogy honnan.
A svájci szálra utalva korábban Nagy István ügyvéd az Origónak azt mondta, a vádhatóságnak nem sikerült felderítenie a svájci számlák eredetét,
ez pedig a védő szerint olyan alapvető tény, ami jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás kimenetelét.
Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd az eljárásban valószínűleg azzal érvel majd, hogy Simon a pénzt a nyomozás indításától számított 8 évnél régebben szerezte, és az ügy elévült.
A Simon-ügy 2014. februárjában robbant ki, de a nyomozás korábban indulhatott.
