Magyarország 2050: egy jó hír érkezett

Zagyvaparti idősek otthona

2050-re több mint másfél milliárd 65 évnél idősebb ember él majd a Földön. Magyarországon 2050-re minden harmadik ember 65 év fölötti lesz, azon belül pedig több mint 800 ezren lesznek 80 évesnél idősebbek. Mind az egészségügynek, mind a nyugdíjrendszernek alaposan fel kell készülnie, ha meg akar felelni majd az évtizedeken belül bekövetkező változásoknak.

A világ 25 legöregebb országa között szerepelt Magyarország 2015-ben – derült ki az Aging World 2015-ös tanulmányából. A listát Japán vezeti, ahol a lakosság 26,6 százaléka idősebb 65 évnél. Magyarországon tavaly ez az arány 18,2 százalék volt, de például a 80 évesnél idősebbek aránya 4,5 százalék volt. A 25-ös listán 22 ország európai volt 2015-ben, a sort Németország és Olaszország vezette.

Ázsiában robbanásszerűen nőhet az idősek száma Forrás: Imaginechina/qnb - Imaginechina/Qnb

Egyre több lesz az idős nő

Egyébként tavaly összesen 617 millió 65 évnél idősebb ember élt a Földön, de a jelenlegi népesedési trendeket figyelembe véve 2030-ra közel egymilliárd, míg

2050-re több mint másfél milliárd idős ember él majd a bolygón.

A 65 évnél idősebbek körében jelentős nőtöbblet várható. Míg napjainkban az idősek körében két százalékponttal több a nő, mint a férfi, addig 2050-re 3,6 százalékpontos fölényben lesznek.

A világ népességének gyorsuló elidősödésével párhuzamosan a fiatalok számának meredek csökkenése várható. Míg 2015-ben még 14 százalék körül volt az 5 évesnél fiatalabb gyerekek aránya, addig 2050-re az arányuk 8 százalék alá csökken majd. A 0–19 éves korosztály száma a mostani 2,45 milliárdról csak 2,55 milliárdra nő. Mindez azt jelenti, hogy világszinten is egyre kevesebb fiatalra hárul az idős generáció eltartása.

A nyugdíjasok számának növekedése komoly kihívásokat rejteget majd Forrás: robertharding/Bruno Morandi/Bruno Morandi

Jobban állunk majd, mint Románia

A korábban említett 25-ös öregségi listában jelentős átrendeződés várható majd 2050-re. Bár az éllovas továbbra is Japán lesz, de mögéje felsorakozik Dél-Korea, Hongkong és Tajvan, míg az ötödik helyen Szlovénia fog állni.

Magyarország a 16. helyről a 21. helyre esik vissza,

ami egyrészt pozitív dolog, de a 65 évnél idősebbek aránya így is 29,9 százalékra nő a mostani 18,2 százalékról. Magyarországot 2050-re egyébként olyan államok előzik majd meg többek között, mint Puerto Rico, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Bosznia-Hercegovina.

Az elöregedésen belül szintén érdekes jelenség lesz, és nagyon komoly társadalmi következményei lesznek a 80 évesnél idősebbek növekvő számának. Így például 23 ázsiai országban a négyszeresére fog nőni a legidősebbek aránya, de öt afrikai országban is hasonló jelenséget láthatunk majd. Mindezen folyamatok eredményeként a napjainkban 126,5 milliós 80 évnél idősebb népesség 2050-re 446,6 millióra nő a Földön.

Magyarországon egyébként a 2015-ös 9,9 millióról 8,5 millióra csökken majd a lakosságszám 2050-re. Ezzel szemben a 80 évesnél idősebb népesség aránya a mostani 4,5-ről 9,5 százalékra nő. Mindez azt jelenti, hogy 44 év múlva

több mint 800 ezer nagyon idős ember fog élni itthon.

Az időseken belül a 80 évesnél idősebbek aránya is radikálisan nőni fog Forrás: robertharding/Michael Short/Michael Short

Egyre több lesz az eltartott

A 2015-ben megjelent Demográfiai Szemle szerint az öregedés európai és hazai szinten is jól dokumentált jelenség. Magyarországon a 65 éves és idősebb népesség aránya 1990-ben 13 százalékot tett ki, majd 2001-re elérte a 15 százalékot, 2011-re pedig már a 17 százalékot. A legutóbbi – 2014 elejére vonatkozó – adatok szerint a korcsoport aránya 17,5 százalékra emelkedett. Az Eurostat előrejelzései szerint a mutató értéke a jövőben még erőteljesebben fog növekedni, 2060-ra hazánkban eléri a 29 százalékot.

A korstruktúra alakulásának egyik legfontosabb társadalmi jelentősége ezeknek a folyamatoknak a különböző társadalmi intézmények fenntarthatóságára gyakorolt hatásaiban rejlik. Azaz, hogyan alakulnak az eltartottsági ráták, és hány aktív korúnak kell „eltartania” az inaktív korban levőket. Az aktív korúak számának csökkenése szűkülő munkaerő-potenciált is jelent, ami

a nagy állami ellátórendszerek fenntarthatóságának nehézségeivel jár együtt.

Az időskori eltartottsági ráta azt fejezi ki, hogy 100 aktív korúra (15–64 év közötti) hány időskorú (65 éves és idősebb) jut. A mutató értéke Magyarországon 1990 és 2014 között 20-ról 26-ra emelkedett. Az Eurostat számításai szerint 2060-ra 53-ra fog emelkedni, azaz körülbelül két aktív korúra fog jutni egy 64 év feletti lakos.

A jövőben vélhetően mindenkinek tovább kell majd dolgoznia Forrás: robertharding/Michael Busselle/Michael Busselle

Komoly kihívások

A gyerekek és az idősek egymáshoz viszonyított arányát az öregedési index fejezi ki. Ennek a mutatónak az értéke Magyarországon dinamikusabban növekszik az időskori eltartottsági rátáénál, ami a rendkívül alacsony termékenységi mutatók következménye, és előrevetíti, hogy a jövőben az aktív korúak és az idősek aránya még kedvezőtlenebb képet fog mutatni, mint napjainkban. 1990 és 2014 között az öregedési index értéke, azaz a 100 gyerekkorúra jutó időskorú népesség száma 65-ről 122-re növekedett.

Mindezek a folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy Magyarországon és a többi fejlett országban is

alaposan át kell gondolni az egészségügy és a nyugdíjrendszer működését.

Az idősek arányának ilyen mértékű emelkedése azzal fog járni, hogy a magyar államnak mindkét területre többet kell majd költenie, mint napjainkban, miközben az aktív korosztály száma folyamatosan csökken. Ez vagy a juttatások csökkentésével képzelhető el, vagy pedig az öngondoskodás növelésével. A következő évtizedek kormányai azonban már nem menekülhetnek el ezen kérdések elől.