Hősök napja: "A magyarok nemcsak a hazát, hanem Európát is védték."

Budapest, 2016. május 29. Simicskó István honvédelmi miniszter megkoszorúzza a Hősök emlékkövét a magyar hősök emlékünnepén Budapesten, a Hősök terén 2016. május 29-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Kárpát-medencében élő magyar népnek szabadságáért, függetlenségéért folyamatosan küzdenie kellett, mindezek sok kudarccal, véráldozattal jártak. Magyarország több mint ezeréves állami fennállása igazolja, hogy "hőseink áldozata nem volt hiábavaló - ezt mondta Simicskó István honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten, a magyar hősök emlékünnepén tartott beszédében.

A hősök emlékünnepének eredete az első világháborúra nyúlik vissza. Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte, hogy minden évben május utolsó vasárnapján emlékezzenek meg a hőseikről, akik Magyarország védelmére keltek és hősi halált haltak.

Budapest, 2016. május 29. Simicskó István honvédelmi miniszter megkoszorúzza a Hősök emlékkövét a magyar hősök emlékünnepén Budapesten, a Hősök terén 2016. május 29-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Simicskó István szólt arról is, hogy egy nemzeti közösséget az is minősít, hogy milyen állapotban vannak hősei sírjai, illetve a katonai emlékhelyek.

Elmondta: Magyarországon 2668 településen van ilyen emlékhely, s valamennyit felújítják.

Azt is mondta a honvédelmi miniszter, hogy a

Magyar Honvédség katonái ott voltak, hogy védjék az embereket az árvizektől, és a vörösiszap-katasztrófánál is dolgoztak az emberekért, és ott vannak ma is, amikor a névándorlástól kell megvédeni az országot, a magyar embereket.

A magyar hősök emlékünnepén a budapesti Hősök terén tartott megemlékezésen a Hősök emlékkövénél koszorút helyezett el a kormány nevében Simicskó István honvédelmi miniszter, Áder János köztársasági elnök nevében főadsegédje, Szegő László dandártábornok, Orbán Viktor kormányfő nevében Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Benkő Tibor vezérkari főnök, több állami és katonai szervezet és a civil szervezetek képviselői. Az ünnepség végén ágyúlövéssel tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Budapest, 2016. május 29. Benkő Tibor, a magyar honvédvezérkar főnöke beszédet mond a magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen a rákoskeresztúri Új köztemetőben Forrás: MTI/Kovács Tamás

Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a rákoskeresztúri Új köztemetőben is tisztelgett a magyar hősök emléknapján.

Vámosújfalu, 2016. május 29. Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) és Jadlóczki Lajos polgármester megkoszorúzza az első világháborús emlékművet a magyar hősök emlékünnepén Vámosújfaluban Forrás: MTI/Vajda János

Kövér László, az Országgyűlés elnöke pedig Vámosújfaluban, az 1934-ben állított első világháborús emlékműnél tisztelgett a magyar hősök előtt. Azt mondta: magyar hőseink egy ezredéven át azért áldozták életüket, hogy Magyarország magyar ország maradhasson, ahol a magyar emberek akarata és érdeke a legelső.

A magyarok nemcsak a hazát, hanem Európát is védték.

Azt is mondta, hogy Magyarországon először 1917-ben, az első világháború idején született törvény arról, hogy a hazáért életüket áldozó hősökről meg kell emlékezni. Aztán 1924-ben egy újabb törvény rögzítette ezt. 1945-ig méltóképpen meg is emlékeztek a magyarok a hőseikről minden évben. Végül 1945 és 1990 között betiltották a magyar hősök emléknapját. Ahogy Kövér László mondta: el akarták fojtani az emlékezetét mindannak, ami a magyarok számára erőt, önbizalmat és önbecsülést adhat. 2001-ben, az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés állította vissza a magyar hősök emléknapját.