Az EB-t eddig nem zavarta az esélyegyenlőségi törvény

Osztály osztályterem

Magyarországon 2003-ban, tehát még az uniós csatlakozás előtt született egy esélyegyenlőségről és egyenlő bánásmódról szóló törvény, amellyel az Európai Bizottságnak eddig semmi problémája nem volt - mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Az igazgató erről azzal kapcsolatban beszélt az állami televízióban, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.

Törcsi Péter elmondta, a bizottság szerint a magyar jogszabály és gyakorlat abba a 2000-ben elfogadott uniós irányelvbe ütközik, amelyet a köznyelv faji irányelvnek nevez. Ez mindenfajta diszkriminációt és hátrányos megkülönböztetést tilt a tagállamoknak.

Módosították a köznevelési törvényt (a kép illusztráció) Forrás: Dreamstime

A magyarországi jogszabályok megfelelnek az uniós jognak, tiltanak mindenfajta diszkriminációt - hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a köznevelési törvényt 2014-ben módosították annak érdekében, hogy a speciális - vallási, nemzetiségi vagy világnézeti - alapon szerveződő oktatás részletszabályai rendezve legyenek. Ezeket nagyon szigorú feltételekhez kötötték - emelte ki.

Példaként említett egy kúriai döntést, amely Nyíregyháza egy nagyrészt cigányok lakta kerületében található görög katolikus iskolára vonatkozott. A Kúria szerint, ha az intézményben az oktatás egyosztályos, felmenő rendszerben valósul meg, akkor nincs szó jogellenes elkülönítésről. Diszkriminációról akkor lehetne beszélni, ha több osztály lenne, és az egyikbe kizárólag cigány, a másikba nem cigány származású gyerekek járnának - mondta.