Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jelenlegi és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok, illetve a kölcsönösen előnyös – a Moszkvára kivetett nyugati szankciók óta ugyanakkor jelentősen visszaeső – gazdasági együttműködés megőrzése és fokozása. Az orosz külügy hétfői kommünikéje szerint ezek megvitatására utazott Budapestre Szergej Lavrov, aki rövid látogatása alatt előbb Orbán Viktor miniszterelnököt, majd Szijjártó Péter külügyminisztert is felkereste.
A két miniszter megbeszélése utáni sajtótájékoztatón Szijjártó Péter elmondta: magyar, orosz és európai érdekek kerültek szóba. A külügyminiszter szerint
a nemzetközi jogon alapuló európai–orosz gazdasági kapcsolatok nélkül nincs versenyképesség-javulás és megerősödés Európában,
és a globális kihívásokra is csak akkor van megoldás, ha van megállapodás Oroszország és a transzatlanti közösség között (lásd az iráni atomalkut és a szíriai béketárgyalást). „Meg kell tartani a pragmatikus együttműködés lehetőségét” – mondta a miniszter.
A magyar–orosz kereskedelem tavaly 47, idén pedig az első két hónapban több mint 20 százalékkal csökkent, de Szijjártó szerint „ez egy olyan téma, amiről nem tehetünk” – csak az Oroszország elleni nyugati szankciók.
Ezekkel kapcsolatban
Szergej Lavrov az Origo kérdésére kijelentette: Oroszország csak a saját erejére gondol; szerinte a szankciók politikai alapúak,
még ha „egyes politikusok azt is állítják, hogy nem csak Ukrajna miatt vetették ki őket”. Oroszország, folytatta, mindennel rendelkezik, ami a szankciók okozta nehézségek leküzdéséhez kell, majd Federica Mogherininek, az EU külügyi főképviselőjének egy lapinterjújában elmondottakból odáig jutott, hogy valójában Ukrajna miatt vannak mélyponton Moszkva és a Nyugat kapcsolatai.
Szijjártó Péter kérdésünkre elmondta: Magyarországnak az az érdeke, hogy a minszki megállapodásban foglaltak teljesüljenek, és minden érintettet (vagyis Oroszországot is) ezek betartására kérnek. Azt viszont nem fogjuk elfogadni, mondta a külügyminiszter, hogy
fű alatt, automatikusan döntsenek a szankciók meghosszabbításáról”,
erről az EU legfőbb vezetőinek kell határoznia.
Egy másik kérdésre Szijjártó visszautasította, hogy Magyarország Moszkva trójai falova lenne az EU-ban, szerinte ezt azok hangoztatják, akik úgy vélik, hogy egyes országok, „ha bizonyos méret alatt vannak”, nem köthetnek konstruktív megállapodásokat Oroszországgal. A magyar kollégáját végig tegező Szergej Lavrov ezzel egyetértve kijelentette: nem tüzelni, hanem megnyugtatni kell a közvéleményt.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatban a felek felsorolták az elmúlt években között megállapodásokat, amelyek közül a legfontosabb, Paks2 kapcsán zökkenőmentesnek nevezték az MVM és a Roszatom együttműködését, Szijjártó Péter pedig hangsúlyozta, hogy az ország versenyképessége és az olcsó energia szempontjából a projekt megkerülhetetlen.
Hiába Budapest EU- és NATO-tagsága, a magas szintű magyar–orosz kapcsolatok az elmúlt évben feltűnően megszaporodtak. Szergej Lavrov – egyedül – éppen két éve járt Budapesten, hogy egy évvel később főnöke, Vlagyimir Putyin társaságában térjen vissza, a keletukrán háború kellős közepén. Az Orbán–Putyin-találkozó évfordulóját a felek idén februárban Moszkvában „ünnepelték”, azzal a kitétellel, hogy ezt évente megteszik majd (2014 januárjában Orbán Viktor járt Putyin novo-ogarjovói rezidenciáján), de a magyar miniszterelnök közben – tavaly augusztusban, a kazanyi vizes vébé margóján – orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel is találkozott.
Szijjártó Péter 2015-ben kétszer is járt Moszkvában – májusban, a 2. világháborús szovjet győzelem 70. évfordulóján, illetve októberben –, decemberben pedig Belgrádban beszélt Szergej Lavrovval.
