Ha összeomlana az egészségügy, jön a veszélyhelyzet

Grimm meséi a kórházból

Megjelent a Magyar Közlönyben az a törvénymódosítás, ami lehetővé teszi az egészségügyben a veszélyhelyzet elrendelését – katasztrófa nélkül is, miniszteri mérlegelés alapján. Ekkor az orvosok, ápolók átvezényelhetők bárhová az országba, ahol éppen hiány van belőlük. 

Szakmai körökben attól tartanak, hogy az egyre súlyosabb szakemberhiányt próbálja majd a kormány jogi eszközökkel ideig-óráig kezelni, és csupán ezt a célt szolgálja a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent egészségügyi törvénymódosító-csomag. Ez lehetővé teszi – a még csak tervezett alkotmánymódosítás szóhasználatát átvéve – az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését.

Akkor is, ha nem

Ezt a fenti feltételezést erősíti, hogy a Balog Zoltán humánminiszter által benyújtott törvénycsomag erre a részre vonatkozó indoklása szinte ki is mondja, mi szükség volt az amúgy különleges jogrendi időszakokban – például rendkívüli vagy szükségállapot – esetén jelenleg is alkalmazható egészségügyi válsághelyzet mellett egy új kategória, a veszélyhelyzet bevezetésére.

Vizsgálatra várakozók egy budapesti kórházban – képünk illusztráció Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Az előterjesztő miniszter azzal indokolta az új kategória bevezetését, hogy „a hatékony betegellátást, feladatteljesítést szolgálja, mivel az új előírások alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal adminisztratív, hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen”.

Egy fővárosi egészségügyi intézmény betegszobája – képünk illusztráció Forrás: MTI/Mohai Balázs

Ahogy a törvényjavaslat indoklása ki is fejtette:

hatékonyan kezelhetők azok a helyzetek, amelyek esetén az állami szervek fokozottabb intézkedésére van szükség,

ugyanakkor még a különleges jogrend bevezetése nem indokolt, illetve nem lehetséges”. Vagyis a veszélyhelyzet elrendeléséhez nem kell különösebb, súlyos indok, ami amúgy a különleges jogrendet indokolttá tenné.

Mi a veszélyhelyzet?

De vajon mire jó az ágazati törvény szerint most is bevezethető válsághelyzet feltételeinél gördülékenyebben alkalmazható egészségügyi veszélyhelyzet? Mi történik másképp? Talán a legfontosabb, hogy

ilyen helyzetben hatósági intézkedéssel kirendelhetők az egészségügyi dolgozók is.

Egészségügyi veszélyhelyzet esetén:

• átmenetileg módosíthatók az alapellátás körzethatárai,
• megváltoztatható a járó- és a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlása,
• módosíthatók az ellátási területek határai,
• felülírható a betegbeutalás rendje,
• egészségügyi dolgozókat rendelhetnek ki,
• egészségügyi anyag és eszköz igényelhető az Állami Egészségügyi Tartalékból.

Alapesetben a katasztrófavédelmi törvény szerinti az egészségügyi feladatatok biztosítása érdekében katasztrófaveszély esetén hirdethet egészségügyi veszélyhelyzetet a fővárosi és megyei kormányhivatal.

Ha a miniszter úgy látja

A törvény szerint azonban egészségügyi veszélyhelyzet nem csak katasztrófa idején rendelhető el, hanem „akkor is, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatók”. Ebben az esetben a miniszter dönt. Akár akkor is, ha mondjuk valamelyik kórházban kezelhetetlen szakemberhiány alakulna ki.

Ha nincs elég orvos, egy biatorbágyi patológus operálja majd a mohácsi beteg húgyhólyagját?

– viccelődnek már most orvosok. Az Origónak az MSZP egészségpolitikusa, Havas Szófia – maga is gyakorló orvos – azt mondta, a területi ellátási hiány ellen ugyan bevethető ez a módszer, de

az átvezénylés nem old meg olyan problémákat, mint például a több ezer betöltetlen háziorvosi praxis”.

Hozzátette: az orvos- és nővérhiányt ilyen adminisztratív eszközökkel aligha tudják enyhíteni.

Balog Zoltán miniszter önállóan is dönthet az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről Forrás: MTI/Rosta Tibor

Az Origo kereste a törvényt benyújtó Balog Zoltán minisztériumát, hogy megtudja,

mit jelent pontosan az, hogy „más módon nem biztosíthatók” az egészségügyi feladatok,

és ezt a helyzetet vajon a miniszter milyen körülmények alapján határozhatná meg. A tárca egészségügyért felelős államtitkársága szerint ez „a végrehajtási szabályok elfogadását követően” válaszolható meg.

Legfeljebb tíz nap

Az, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet, még ha a szakemberhiány akut kezelésére használják is, nem jelent csak átmeneti megoldást, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egészségügyi államtitkárság egy másik kérdésre kifejtette: az egészségügyi veszélyhelyzet – amelynek célja szerintük „a betegellátás segítése szervezési és jogi keretek biztosításával” – időtartama legfeljebb 10 nap lehet.

Légimentők helikoptere a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház tetején – képünk illusztráció Forrás: MTI/Vajda János

Ennél hosszabb időtartam meghatározása ugyanis szerintük nem indokolt, mivel

a helyzetet vagy lehet normalizálni ennyi idő alatt, vagy más típusú intézkedések kihirdetésére van szükség,

mint például az egészségügyi válsághelyzet”. Utóbbi a most is létező magasabb kategória, de ezt önhatalmúlag a szakminiszter nem rendelheti el.

Tájékoztató felirat egy fővárosi kórházban Forrás: Origo

További kérdésünkre, miszerint 10 nap után elrendelhető-e újabb 10 napra a veszélyhelyzet, és ha igen, kell-e ehhez egy-két nap kihagyás, vagy azonnal meghosszabbítható az intézkedés, az államtitkárság azt válaszolta: a törvény nem szabályozza a veszélyhelyzet meghosszabbíthatóságát, és bár a végrehajtási szabályok még kialakulóban vannak, ezt nem is tervezik.

Lehet nemet mondani

Az ilyen veszélyhelyzetben kirendelt egészségügyi dolgozók mondhatnak-e nemet a kirendelésre? – kérdeztük az államtitkárságtól, és kíváncsiak voltunk, vajon szankcionálják-e valamivel, ha mondjuk egy, a kormányzat által is elismerten keveset kereső orvos nem hajlandó még 10 napra sem áthurcolkodni az ország másik végébe, magára hagyva közben a családját.

A kirendelés megtagadására vonatkozóan nincs jogszabályi szankció

– hangzik a hivatalos válasz, és az egészségügyi államtitkárság azt is megjegyezte: „Véleményünk szerint valamennyi egészségügyi dolgozó a betegek érdekeit is szem előtt tartva, felelősségteljesen végzi a munkáját.” Vannak azért kivételek, nem minden esetben rendelhető ki az egészségügyi dolgozó – tették hozzá.

Nem rendelhető ki a dolgozó:

• a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
• gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
• hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
• ha legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodással él, és van róla hivatalos papírja,
• ha az Országos Mentőszolgálat válsághelyzet felszámolásában érintett egységébe tartozik.

Az Origo kérdésére az államtitkárság azt is elárulta, nem várják el, hogy a kirendelés miatt, illetve annak időtartama alatt felmerült extra költségeket – utazás, szállás, étkezés – az egészségügyi dolgozó maga állja, ezt teljes körűen kifizetik. Azt írták, a dolgozó „a kirendelés alatt a munkabérére, valamint a kirendelés teljesítése során indokoltan felmerülő költsége megtérítésére jogosult”.

Emberpróbáló várakozás

A minap egy budapesti kórház vezetése is elismerte, hogy sok esetben

azért is kell órákat várakozniuk a betegeknek a sürgősségi osztályon, mert az egészségügyben már általánossá vált az orvos- és szakdolgozóhiány.

Ezt a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet vezetése ismerte el, miután a sürgősségi osztályukon megrázó videót forgatott egy ellenzéki parlamenti képviselő.

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház sürgősségi osztálya egy átlagos hétköznapon Forrás: Origo

Mint arról az Origo beszámolt, egy átlagos hétköznapon délután háromtól éjfélig ült Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló független képviselő a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház sürgősségi osztályán, hogy lássa, milyen ellátást kapnak az oda érkező betegek. Megrázó tapasztalatairól az alábbi kisfilmet forgatta:

Az Origo megkereste a kórház vezetőit, akik reagálásukban elismerték, hogy a helyzet súlyos. Emlékeztettek, hogy a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet

csaknem 380 ezer ember egészségügyi ellátását biztosítja, így napi 90-100 betegük van.

A kórház emlékeztetett arra, hogy a sürgősségire érkező betegek ellátása nem érkezési sorrendben történik, ráadásul a sürgősségi ellátó munka előre nem tervezhető, ezért a legnagyobb gondosság mellett is többórás várakozási idő alakulhat ki, miközben általános az orvos- és szakdolgozóhiány.

Ez maga a földi pokol

Politikai döntés lenne, hogy az egészségügyet fejlesszék, és az egészségügyben dolgozóknak magasabb bért adjanak – ezt már Szabó Tímea mondta az Origo kérdésére. Az ellenzéki képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa volt az, aki nemrég egy hónapra önkéntes ápolónak állt egy fővárosi kórházban, tapasztalatait pedig így foglalta össze: „Ez maga a földi pokol.”

Nővérszoba

Sziasztok!Először is nagyon köszönöm a rengeteg biztatást és kedves szót a kórházi munkával kapcsolatban! Az első segédápolói napom után viszont biztosan tudom: a köszönet és a biztatás semmiképpen nem nekem jár, hanem azoknak a kórházi dolgozóknak, nővéreknek, orvosoknak, akik a siralmas körülmények között, megalázó fizetésért is itthon maradnak, és kizárólag elhivatottságuk és emberségük miatt napi 12 órás műszakban segítenek a betegeken. Újra és minden tiszteletem az övék! Miattatok áll még a rendszer, gyógyulnak betegeink! Köszönjük nektek!Tegnap olvastam Sándor Mária bejegyzését. Marcsi és társai többet tettek a magyar egészségügyért az elmúlt évben, mint bárki más! Neked, nektek, a ti önfeláldozásotoknak köszönhetjük, hogy ma nem csak a betegek, hanem mindenki átérzi az egészségügyi katasztrófát. Marcsi, nem Te buktál meg, hanem Orbán, Balog és társaik! Nem neked kell szégyellned magad, hanem azoknak a hitvány, harácsoló Fidesz-KDNP-seknek, akiknek fontosabb, hogy a családi százmillióik mellé újabb százmilliókat, milliárdokat lopjanak, miközben egyre több ember szenved. Szenvednek, mert betegek, mert éheznek, mert nincs munka. Én a magam részéről ígérem, hogy mindent megteszek, hogy legyen változás! A Párbeszéd Magyarországért (PM) eddig is a tettekben, nem a szájkaratéban hitt. Most is azt remélem, lesz eredménye a kórházi munkának. Nem hagyjuk, hogy Orbánék szándékosan „lebombázzák” a kórházakat, hogy aztán a haveroknak privatizálhassák! Nem hagyjuk, hogy Orbán és haverjai majd elit ellátást kapjanak, amíg az ország 95%-a mehet szegény kórházakba! Addig harcolunk, amíg ezen nem változtatunk!Az alábbi linken olvashatjátok első ápolói tapasztalataimat, a videó a nővérszobáról pedig önmagáért beszél. http://szabotimea.blog.hu/2016/04/03/segedapolonak_alltam_1_napKöszönöm a Független Egészségügyi Szakszervezetnek a felhívást, különösen Zalatnai Zolinak a sok segítséget, hogy munkába állhassak! Köszönöm a kórházi dogozóknak, hogy mély bepillantásokat engednek a valós helyzetbe. Ez a valós helyzet maga a földi pokol. A tegnapi napom után állíthatom: nem túlzás, hogy az emberek lassan meghalni járnak majd a kórházakba. Sándor Marcsi, az első beszámolómat Neked ajánlom! Köszönünk minden eddigi áldozatot! Veled, veletek vagyunk! Elég volt a kizsákmányolásból, a kiszolgáltatottságból!#pm #párbeszédmagyarországértCsatlakozz - https://parbeszedmagyarorszagert.hu/urlap/csatlakozz-hozzank

Közzétette: Szabó Tímea – 2016. április 3.

Szabó Tímea az orvoshiányról szólva megjegyezte:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyetlen aneszteziológus (altatóorvos) van,

ezért a kórházakban a műtéteket ahhoz igazítják, hogy ő miként tud cikázni a különböző városok intézményei között. Hozzátette: a kardiológiai osztályon, ahol egy hónapig dolgozott ápolóként, ez idő alatt négy ápoló mondott fel.