„Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat.”
Orbán Viktor a portugál Expresso című lapnak adott interjúban nem először fogalmazott meg markáns véleményt. A kormányfő már tavaly novemberben a Budapesti Demográfiai Fórumon is arról beszélt, hogy
a család fogalma egyre népszerűtlenebb Európában,
a női esélyegyenlőségről, valamint a melegházasságról szóló párbeszédet pedig kedves, de másodlagos vitának nevezte.
Csakhogy miközben a magyar kormányfő évek óta következetesen a család fontosságát helyezi előtérbe nyilatkozataiban, a tények azt mutatják, hogy Magyarországon – legalábbis Orbán Viktor fogalmai szerint – egyre kevesebben élnek családban. A 2011-es népszámláláson alapuló kiadványában már a Központi Statisztikai Hivatal is arra figyelmeztetett: az országban 1990 óta folyamatosan csökken a párkapcsolatokon alapuló és nőtt az egyszülős háztartások száma.
Nem csoda, hogy az interneten sokan felháborodtak a kormányfő kijelentésén. A legtöbben azért tették szóvá, mert a miniszterelnök szerintük ezzel nemcsak az élettársi kapcsolatban élőket, hanem
az özvegyeket, az elváltakat, sőt a gyermekteleneket is kizárta a családosok köréből.
A nemrég megözvegyült, két gyermekét egyedül nevelő Nyáry Krisztián író, a Magvető Kiadó vezetője külön posztban fejezte ki szomorúságát, és bár a csokra vonatkozó kijelentéseit később Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár később személyesen cáfolta, az író szavaival sokan egyetértettek.
Azt, hogy mennyire sokan, a KSH adataiból lehet megtudni: a statisztikák szerint Orbán Viktor ugyanis több mint egymillió, gyermeket nevelő emberről állította azt, hogy nem él családban. Ha ugyanis nem számoljuk a 762 ezer egyedülállót, akkor is marad 935 ezer ember, aki különböző okok miatt egyedül neveli egy vagy több gyerekét, és
405 ezer élettársi kapcsolat,
ahol apa és anya is van, de nem kötöttek házasságot.
Ezt támasztja alá a KSH is, amely szerint a hagyományos, házaspáros családtípus veszített súlyából, és egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok, és az egyszülős háztartások száma is jelentősen nőtt.
Míg 1990-ben a családok 80,2 százaléka házasságon alapult, 2011-re ugyanez a szám 65,3 százalékra csökkent.
Az biztos, hogy Orbán Viktor az Európai Unióban jelenleg kisebbségben van a véleményével, a többi tagállamban ugyanis az utóbbi években egyre több állam- és kormányfő tette le amellett voksát, hogy az egyedülálló szülőket és az élettársi kapcsolatban élőket is családnak kell tekinteni. Tizenkét tagállamban ráadásul – köztük a mélyen katolikus Írországban, Spanyolországban és Portugáliában – az azonos neműek házasságát is legalizálták, így rájuk is érvényes a jogi kategória.
A család fogalma persze nemcsak Magyarországon vita. Míg Svédországban Stevan Löfven miniszterelnök egy tavalyi állásfoglalásában külön kiemelte, hogy az egyszülős háztartásokat is családnak kell tekinteni, Romániában a hagyományosabb modellben hisznek. Klaus Iohannis elnök még 2014-es kampányában beszélt arról, hogy ő maga házas, és a hozzá hasonló, klasszikus családmodellben hisz.
Kiszelly Zoltán politológus ennek ellenére
nem látja úgy, hogy a kormányfőnek hosszú távon ártana a markáns véleménynyilvánítás.
A szakértő kiemelte, hogy a magyar kormány jelenleg csak a szavak szintjén fogalmazza meg ezt a véleményt. Az persze tény, hogy első körben a legtöbb kedvezményt a gyermeket nevelő házaspárok kapják, de az egyedülálló szülők és az élettársi kapcsolatban élők is ugyanúgy részesülnek a pénzügyi támogatásokban.
A baj akkor kezdődne, ha valamilyen módon büntetnék a házasságon kívül élőket, de erről nincs szó”
– mondta Kiszelly.
A politológus szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy a család fogalma ilyen gyakran előkerül a kormányzati kommunikációban, hiszen a kabinet ezzel is próbálja hangsúlyozni, hogy a csökkenő népességet nem kívülről, a migránsok betelepítésével, hanem a tervezett gyerekek vállalásával kívánja megoldani.