A Fidesznek is fejfájást okozhat a Jobbik receptje

Budaörs, 2016. január 30.
Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője beszédet mond a párt évértékelő rendezvényén Budaörsön 2016. január 30-án.
Budaörs, 2016. január 30. Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője beszédet mond a párt évértékelő rendezvényén Budaörsön 2016. január 30-án.
Vágólapra másolva!
Nem lesz egyszerű dolga a Jobbiknak, ha le akarja mosni magáról a szélsőjobboldaliság bélyegét, de a feladat nem lehetetlen. A párt Nyugat-Európában már bevált stratégiát követ, amelynek az a lényege, hogy kettéválik a központi és a helyi szinten alkalmazott kommunikáció. Míg tehát Vona Gábor pártelnök összefogásról és empátiáról beszél, addig a helyi aktivisták továbbra is a korábbi szélsőséges nyelvezetnél maradhatnak. 
Vágólapra másolva!

„Rétegpártból valódi néppártot kell építenünk” – jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt évadnyitó rendezvényén. A pártvezető szavait nem fogadta lelkesen a mintegy kétezer szimpatizáns, ennek ellenére a Jobbik vezetői mindent megtesznek majd, hogy lemossák magukról a szélsőjobboldaliság címkéjét.

A Jobbik vezetése mindent megtesz azért, hogy ne tartsák szélsőségesnek a pártot Fotó: Polyák Attila - Origo

A 2013 óta érvényben lévő stratégia ugyanaz, mint Nyugat-Európában. Külföldön ugyanis több szélsőséges párt is bejárta már azt az utat, amelyre most a Jobbik készül, azaz rasszista és antiszemita pártból megpróbálnak középre araszolni. A szélsőjobboldali retorikát konzervatív mondatok váltják fel, és így – miután sokan elfelejtik a korábbi kijelentéseket – a párt szalonképessé válik.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint ehhez nem is lesz szükség új ideológiára,

a Jobbik ugyanis ugyanazt a kommunikációs stratégiát követi, mint a Fidesz, és azt mondja, amit az emberek hallani akarnak.

Az ideológiaellenességet támasztja alá Vona Gábor Facebook-bejegyzése is, a Jobbik pártelnöke ugyanis hosszan elmélkedett arról, hogy az izmusok kora lejárt.

„A magyar társadalom jobb- és baloldalra osztása nem csupán politológiailag idejétmúlt, de szociológiailag is kifejezetten mesterséges és erőszakolt konstrukció.

amely kényelmes koordináta-rendszert biztosít a Fidesz–MSZP politikai váltógazdaságának” – írja.

Tabu 3. rész Minden közösség lényegi eleme, hogy legyenek szent dolgai. Amelyeket a közösség feltétlenül tisztel és...

Közzétette: Vona Gábor2016. február 2.

A régebbi szimpatizánsok azonban – akik nem mellesleg bejuttatták a pártot a parlamentbe – könnyen hiteltelennek tarthatják ezt a fordulatot. A Jobbik esetében ezt lehetett érezni a párt évadnyitó rendezvényén is, ugyanakkor a váltással több szavazót lehet nyerni a kiábrándultak és bizonytalanok köréből, mint amennyit veszíteni lehet a szélsőségesekkel.

A pártra az ideológiailag nem elkötelezett, a politikát nem követő, kiábrándult és kormányellenes szavazók voksolhatnak,

márpedig ez a réteg a felmérések szerint igen széles.

A korábbi tábor egyben tartásáról azonban nem mondanak le teljesen a Jobbik pártvezetésében. A központi kommunikáció ugyan konzervatív lesz, ám

a szimpatizánsok helyi szinten továbbra is megkapják a szélsőséges üzeneteket.

A pártvezetés ezzel párhuzamosan folytatja cukiságkampányát, amely már nemcsak vizslákkal, hanem cicákkal is támad.

Vona Gábor cukiságkampánya Forrás: Origo

A Jobbikon belül sokaknak nem tetszett a néppárti fordulat, viszont a stratégia eredményességéhez nem fér kétség – mondta Juhász Attila, aki szerint bázisépítés szempontjából sikeres lehet a párt által indtott „valódi nemzeti konzultáció” is. Úgy vélte, a jelenlegi jobbikos politika sikeres – ezt mutatja az első egyéni mandátum megszerzése Tapolcán –, még akkor is, ha a menekültválság nem tett jót a párt támogatottságának.

A párt radikális szárnyát egyébként a siker ígéretén túl valószínűleg azzal is kordában tudják tartani, hogy

sok Jobbikhoz köthető szervezet a párttól kapja a működéshez szükséges pénzt.

Jelentős támogatást kap például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, valamint a párthoz köthető médiáért felelős Magyar Hírek Kft. és a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány is, így ezeknél a szervezeteknél nem kell lázadásra számítani.

Csak ravaszabbak, de ugyanúgy menekültellenesek

A Jobbik által követett stratégia Nyugat-Európában több helyen is sikeres volt, a francia Nemzeti Frontot (FN) például csak úgy tudták legyőzni a 2015-ös regionális választásokon, hogy a konzervatívok összefogtak a szocialistákkal.

A francia pártvezérnek, Marine Le Pennek egyébként ideológiai segítsége is volt, pártja ugyanis sikeresen hitette el a választókkal, hogy a Nemzeti Front a – Franciaországban igen nagy elfogadottságnak örvendő – köztársaság eszméjének legfőbb védelmezője. Ezzel pedig olyan koalíciót tud létrehozni, amelyben

megférnek egymás mellett a gazdaság győztesei, akik féltik pozíciójukat, valamint a vesztesek, akik saját rossz sorsukért „a régi elitet” okolják.

A köztársaság gondolata azonban egyáltalán nem liberális, nem integrációs, hanem inkább asszimilációs törekvés. Emlékezetes például a burka- és a kendőtörvény, az utcán való imádkozás tilalma, ezek ugyanis mind azt sulykolták a muszlim közösségbe, hogy szét kell választani a világi és az egyházi életet.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezére szerint azért nem nyertek egyetlen régiót sem 2015-ben, mert a „régi elit” összefogott a franciák ellen Forrás: citizenside.com/(c) copyright citizenside.com/Citizenside/Pascal Lehocq

A Nemzeti Front egyébként nem távolodott el teljesen a menekültellenességtől, csak megfordította a felelősség kérdését – mondta az Origónak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A párt ugyanis azt hirdeti, hogy minden francia állampolgárt egyenlő jogok illetnek meg, ha megfelelően viselkedik.

Érvelésük szerint a menekültek saját magukat rekesztik ki, amikor nem felelnek meg a köztársaság eszméjének.

A nyugati szélsőséges pártok azonban barátságos szervezetként akarnak megjelenni, ezért gyakran indítanak bevándorlókat vagy a leszármazottaikat egy-egy választáson, ezzel is jelezve, hogy mindenki felé nyitottak.

A Jobbik ebben is nyugati mintát követ: a cigányság problémáiról szóló bizottsági vitára például Menyhért Ildikót, egy roma származású tanárt kértek fel szakértőnek, amit ő – cigány körökben igen nagy felháborodást kiváltva – el is fogadott.