Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A képviselők rögtön első napirendi pontként szavaztak a kvótareferendum elrendeléséről, miután a Ház hétfőn a Fidesz-KDNP kezdeményezésére lehetővé tette a javaslat házszabálytól eltérő gyorsaságú tárgyalását.
A honatyák
136 igen szavazattal, 5 nem ellenében, tartózkodás nélkül, elrendelték a népszavazást.
A referendumot fideszes és jobbikos képviselők szavazták meg. Fodor Gábor, Kónya Péter, Szabó Szabolcs, Szabó Tímea és Szelényi Zsuzsanna független képviselők szavaztak nemmel.
Arra a kérdésre kell válaszolniuk majd a népszavazáson résztvevőknek: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A javaslat szerint csaknem ötmilliárd forint fordítható a népszavazás lebonyolítására, amelyre várhatóan szeptemberben vagy október első napjaiban kerül majd sor.
Mint arról korábban beszámoltunk, alkotmányjogi panaszt nyújt be a Magyar Liberális Párt, azt kérve az Alkotmánybíróságtól, hogy
semmisítse meg a Kúria korábbi döntését,
és ne engedélyezze, hogy kiírhassák a kvótareferendumot.
Az Európai Unió „meghal”, ha uniós kérdéseket népszavazással döntenek el – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az ARD német országos köztelevízió Europamagazin című műsorának hétvégi adásában. A szocialista politikus elmondta: Orbán Viktor Magyarországon most népszavazást tart, és azt mondja, hogy egy migráns sem jöhet Magyarországra.
A magyar miniszterelnök
„meg fogja nyerni ezt a referendumot”,
és ha Magyarország népszavazást tart, akkor talán más tagállamok is így tesznek, és dobhatjuk a szemétdombra az Emberi Jogok Európai Egyezményét – mondta Jean Asselborn.
A magyar kormány éppen azért kezdeményezett népszavazást az illegális bevándorlásról, hogy a magyar emberek döntsenek a sorsukról, és ne a luxemburgi külügyminiszter - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy közleményben. Szijjártó úgy fogalmazott:
Jean Asselborn a megszokott pökhendiséggel másodrangú európainak minősíti azokat, akik nem értenek vele egyet.
A külügyminiszter szerint Európa „akkor hal meg, ha a vezetői nem tudnak különbséget tenni menekültek és illegális gazdasági bevándorlók között”, és „ha a vezetői nem értik meg, hogy elsősorban azoknak az embereknek a biztonságáért és jólétéért felelősek, akik megválasztották őket”.
A Kúria május 3-án döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A testület ugyanis elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
Minderre az Alapjogokért Központ azt közölte, alkotmányosnak tartják és üdvözlik a Kúria döntését, amellyel engedélyezte az „uniós kényszerbetelepítés” ügyében kezdeményezett népszavazást. A népszavazásra bocsátott kérdések országgyűlési hatáskörnek minősülnek, mivel
semmi sem zárja ki a törvényhozás jogalkotói kompetenciáját.
A kérdés emellett egyértelmű: csak a jövőbeni eljárásokra, ügyekre vonatkozhat, valamint az Országgyűlés adott esetben hozhat olyan döntést is, amellyel a kormány mandátumát egy európai uniós döntéshozatal során megköti. Mindemellett a központ szerint az a legfontosabb, hogy a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, ugyanis az uniós jog speciális és sajátos jogrend, így nem minősül nemzetközi jognak - vélte az intézet.
Orbán Viktor február 24-én jelentette be, hogy a kormány nevében népszavazást kezdeményezett a kötelező betelepítési kvótákról. Akkor azt mondta: másodlagos szempont, hogy mit szól ehhez az Európai Unió, a lényeg, hogy az emberek megkérdezése nélkül, a fejük felett ilyen döntést nem lehet hozni. Az Origo kérdésére a kormányfő azt is mondta: azon még nem gondolkodtak, hogy lemond-e a kormány, ha a referendum sikertelen lesz.
