Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ország védelmi képességének növelésére és a terrorizmus elleni harcra hivatkozva kormánypárti képviselők benyújtották az Országgyűlésnek az alaptörvény hatodik módosítását és az ehhez kapcsolódó, más jogszabályokat módosító csomagot.
Ezek együttes elfogadása lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés - kétharmados többséggel - a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy tényleges terrortámadás esetén kihirdethesse a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt rendkívüli intézkedések bevezetésére is, így például a honvédség bevetésére is.
A végeleges, benyújtott változatban szereplő előzetes parlamenti felhatalmazás komoly változás az eredeti tervekhez képest, hiszen a még januárban ötpárti egyeztetéseken elindított tervezet csak a parlament utólagos tájékoztatását és jóváhagyásának kérését írta elő a kormány számára. Ráadásul
a korábbi tervekben 60 napra rendelhette volna el saját hatáskörben a kormány a terrorveszélyhelyzetet,
a benyújtott szöveg szerint viszont első körben már csak 15 napra.
Az alaptörvény hatodik módosítása egy új, külön jogrendként vezetné be a terrorveszélyhelyzetet - ezzel egészülne ki az alaptörvényben rögzített eddigi öt különleges jogrendi helyzet mellett.
Az alaptörvény szerinti különleges jogrend időszakai jelenleg:
Gránitszilárdságúnak mondta
A 2012. január elsején hatályba lépett új alkotmányt Orbán Viktor miniszterelnök "gránitszilárdságú alapnak" nevezte ugyan, ám ezután 2014 végéig ötször módosították, a mostani változtatás lenne a hatodik a sorban. Emlékezetes, hogy a Fidesz úgy készített elő 2010-től új alkotmányt, hogy ezt sem a kampányban, sem a kormányprogramjában nem jelezte előre. Igaz, Orbán Viktor egy 2009-es nyilatkozatában azt mondta, tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli.Mint arról az Origo beszámolt, az alaptörvény-módosítás előkészítői úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" a terrorveszélyhelyzet.
A terrorveszélyhelyzet az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó egyéb jogszabály-változtatásokkal
a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körű jogkörökkel
ruházná fel a kormányt.
Az alaptörvény-módosítás indoklása szerint a terrorveszélyhelyzet "a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője", de annál szűkebb felhatalmazásra ad lehetőséget a honvédelmi törvényben, viszont engedélyezi "a Magyar Honvédség felhasználását, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők."
