A bíróság szerint Simon Gábor túlságosan tehetős

simon gábor előtte utána
Simon Gábor, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese megérkezik az MSZP választmányi ülésére a párt Jókai utcai székházába 2013. november 23-án. és: Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt rendőr kíséri a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság 2014. március 12-én.
Vágólapra másolva!
A költségvetési csalással vádolt volt MSZP-s politikus, Simon Gábor a bíróság szerint még a 128 millió forint adóhátralék befizetése után is olyan tehetős, hogy könnyen megszökne, ezért elrendelték ellene a lakhelyelhagyási tilalmat.
Vágólapra másolva!

Noha korábban a nyomozati bíróság az MSZP egykori elnökhelyettese, Simon Gábor elleni minden kényszerintézkedést eltörölt, a vádirat benyújtásával új helyzet állt elő.

A perbíróság már úgy találta, hogy Simon túl tehetős ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen,

ezért lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene - erősítette meg az Origónak a Magyar Idők információját Simon ügyvédje.

Túl tehetős, még megszökhet

Nagy István ügyvéd elmondta, tavaly decemberben a még nyomozati szakban lévő ügyben a nyomozati bíróságként eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) megszüntette a Simon elleni lakhelyelhagyási tilalmat, ami tavaly januártól volt érvényben a 2014 májusában az előzetes letartóztatásból kikerült Simon ellen -, de az ügyészség fellebbezett.

Simon Gábor volt országgyűlési képviselő távozik budapesti házából 2014. februárjában Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Időközben pedig az ügyészség benyújtotta Simon ellen a vádiratot, így az esetleges kényszerintézkedésről már nem a BKKB, hanem a perbíróság jogosult dönteni. Ők pedig - folytatta az ügyvéd - úgy ítélték meg, hogy Simon Gábor olyan jelentős megtakarításokkal rendelkezik, hogy a büntetőeljárásban csak akkor biztosítható a részvétele, ha szigorítanak a kényszerintézkedésen.

Adócsalás a fő vád ellene

Mint arról az Origo is beszámolt, a volt országgyűlési képviselő ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás - korábbi nevén adócsalás - és más bűncselekmények miatt emeltek vádat március elején. Az évek óta tartó ügyben

az iratismertetéskor ismerte el egyébként először az ügyészség, hogy megtérült a magyar államnak okozott kár,

ami miatt Simont költségvetési csalással vádolják. A kár azzal térült meg, hogy a volt politikus befizette az adóhátralékot, 128 millió forintot.

Feloldották a számla zárolását

Tavaly decemberben információink szerint a botrányt kirobbantó bécsi bankszámla zárolását is megszüntette védői indítványra a Budapesti Központi Kerületi Bíróság (BKKB), így Simon azóta már hozzáfér az ott maradt pénzéhez. Emlékezetes:

ez a bécsi Volksbanknál Simon nevére nyitott számla volt a politikus távozásához vezető botrány kirobbantója.

Ezt a 240 millió forintnyi eurót tartalmazó számlát leplezte le a Magyar Nemzet 2014 februárjában. A bécsi számlán tartott pénz egy részét, 238 ezer eurót, az ügyészség zárolta, mint vélt adóhátralék-összeget. Tavaly októberben ugyanerről a bécsi számláról végül ennél jóval többet, 128 385 409 forintot utalt át Simon Gábor a NAV letéti számlájára adóhátralék befizetése jogcímen.

Nyolc év vagy semmi?

Korábban, a vádpontokat ismertető Keresztes Imre - a kezdetben országgyűlési képviselőként Simont megillető mentelmi jog miatt -, a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője elmondta, hogy

a költségvetési csalás büntetési tétele a vád szerinti összegnél 2–8 év közötti szabadságvesztés.

Ám ez a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a vádlott a vádirat megírása előtt megtéríti a kárt. Ezt pedig Simon Gábor megtette, így előfordulhat, hogy miként a volt politikus ügyvédje, Nagy István is utalt rá, Simont nem ítélik börtönbüntetésre - bár az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya ezt indokolttá tenné. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől való eltiltást is indítványoztak.

Mással is vádolják

Simon Gábort hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolja az ügyészség. A vádhatóság szerint

a volt politikus a külföldi pénzeket nem tüntette fel az adóbevallásaiban, sem képviselői vagyonnyilatkozataiban

- utóbbiakba csak képviselői és államtitkári fizetését írta bele.

Keresztes Imre főügyész

Forrás: MTI/Marjai János

Az Origo kérdésére, miszerint más országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai miatt miért nem indít eljárást a főügyészség, Keresztes azt mondta: ez esetben egyértelmű, hogy Simon Gábor szándékosan nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a vádbeli vagyonelemeket. Minden más esetben, ha feljelentés érkezik, azt elbírálják, és megindokolják döntésüket - tette hozzá.

A főügyész az Origo kérdésére azt is mondta, létezik a bissau-guineai útlevél, amellyel bankszámlát nyitottak Simonnak egy budapesti MagNet Bankban.

Ezt az állítólagos útlevelet az ügy nyomozati szakában az ügyészek Simon védőjének többszöri indítványára sem mutatták be, csak hivatkoztak rá.

Simon Gábor 2013 őszén egy pártrendezvényen, majd 2014 tavaszán, már gyanúsítottként Forrás: MTI/Bruzák Noémi, Kovács Tamás

Keresztes Imre a vádirat benyújtásakor az Origónak azt mondta, hogy az útlevelet a vádemelés után átadják majd a bíróságnak.

Simon Gábor vallomásaiban mindvégig kitartott amellett, hogy csak magyar állampolgár, a magyaron kívül más útlevele nincs.

Ugyanezt mondta most az Origo kérdésére ügyvédje is, emlékeztetve, hogy a bizonyítékokat elvileg az ügyfele elé kellett volna tárni.

Elévülhetett a vád szerinti csalás

Az ügyészség elismerte, csak azt tudták megállapítani, hogy Simon Gábor 2012-ben 250 ezer eurót utalt svájci számlájáról az osztrákra, a pénz pedig 2006-ban került Svájcba. A svájci szálra utalva Nagy István ügyvéd az Origónak korábban megerősítette, amit a főügyész mondott: a vádhatóságnak nem sikerült felderítenie a svájci számlák eredetét, ez pedig

a védő szerint olyan alapvető tény, ami jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás kimenetelét.

Ezzel az elévülési időre utalt az ügyvéd. Az elévülési idő az adott büntetési tétel maximuma, ebben az esetben 8 év. Vagyis, ha az eljárásban érintett pénzt Simon a nyomozás indításától számított 8 évnél régebben szerezte, és

ezt a bíróság előtt a védelem bizonyítani is tudja, elévülés miatt jó eséllyel ejtheti a vádat a bíróság.

A Simon-ügy 2014 februárjában robbant ki, pár hónappal a parlamenti választások előtt, de a korábbi információk szerint a nyomozás korábban indulhatott.