Közeleg az influenzaszezon: kell az oltás, vagy sem?

A két áldozat egyike biztos, hogy nem volt beoltva influenza ellen( illusztráció).

Nemcsak az egész lakosságot tekintve csökken azok száma, akik beadatják maguknak az influenza elleni védőoltást, hanem a rizikócsoportokban, vagyis az idősek és a kisgyerekek körében is. Így az úgynevezett átoltottság, más megfogalmazásban a nyájimmunitás egyre csökken, vagyis az egész lakosság védettsége egyre kisebb egy influenzajárvány ellen. Az orvosok egyöntetűen amellett vannak, hogy aki teheti, oltassa be magát, de a veszélyeztetettek mindenképpen.

A 2009-es H1N1-járvány utáni évet leszámítva, Magyarországon egyre kevesebben adatják be az influenza elleni védőoltást. A járvány utáni télen a rizikócsoportokban – a krónikus betegek, a 65 év felettiek, a várandósok és a kisgyerekek körében – az átoltottság majdnem elérte a 80 százalékot, a három év alatti kisgyerekek esetében pedig meghaladta a 90 százalékot is.

Ám úgy tűnik, az oltás elleni áltudományos riogatások megtették a hatásukat az évek során. Sokan azt is elfelejtették már, hogy a H1N1-influenzavírus milyen agresszív járványt okozott – közel félmillióan betegedtek meg akkor Magyarországon –, és az elsődleges vírusos fertőzés különösen a fiatalabbaknál okozott súlyosabb betegséget.

Ennek hatására az elmúlt influenzaszezonban már az évek óta térítésmentesen biztosított

1,3 millió védőoltás alig 59 százalékát adatták csak be a rizikócsoportokba tartozók.

A három év alatti gyerekeknek fenntartott vakcinákból minden harmadik megmaradt (77 százalékot használtak fel), a 60 évnél idősebbek közül pedig csak minden ötödik (21,6%) kapta meg az egyébként alanyi jogon járó oltást az előző szezonban.

Ez azért is baj, mert a lakosság nem különösen veszélyeztetett részében még kisebb az átoltottság, ami viszont még nagyobb rizikót jelent az amúgy is veszélyeztetettekre nézve. Tavaly alig negyedmillióan vásárolták meg pénzért az influenza elleni védőoltást. Ráadásul az egészségügyi dolgozók között is egyre kevesebben oltatják be magukat (csak minden harmadik), pedig nekik sem kell fizetni érte. Egyedül az időseket ápoló szociális intézményekben dolgozók között voltak többen az egy évvel korábbihoz képest azok, akik beoltatták magukat influenza ellen.

„A szezonális influenzaoltás hatékonysága valóban 30–70 százalék között van, mert a vírustörzsek altípusai gyorsan változnak, de nem is az a célja, mint a többi védőoltásnak.

Nem a fertőzéstől véd meg biztosan, hanem rövidíti a betegség lefolyását, és főleg a súlyos szövődmények kialakulását előzik meg”

– mondta az Origónak Molnár Zsuzsanna. Az Országos Epidemiológiai Központ főorvosa hozzátette: például egy félévesnél kisebb csecsemőt, aki nem kaphat védőoltást, a környezete úgy tud óvni, ha ők beadatják maguknak az oltást. Vagy például a súlyos cukorbetegekre nézve is sokkal veszélyesebbek az influenza szövődményei, így nekik is az oltás a legjobb védekezés.

Az oltás a leghatékonyabb védekezés az influenza ellen Forrás: MTI/Balázs Attila

A főorvos azt is hangsúlyozta, hogy a vakcináknak nincs egészségre káros összetevőjük. Összesen hétfajta vakcina van törzskönyvezve Magyarországon, de jellemzően csak kettőt forgalmaznak. A különbség az közöttük, hogy a magyar gyártmányú a teljes, de legyengített vírus minden genetikai alkotóelemét tartalmazza, így minden alkotóelem ellen beindul az immunrendszer antitesttermelése, míg a másik oltóanyag „hasított”, csak a lényeges, legvirulensebb összetevőket használja föl az adott influenzavírusokból. Azt minden szezon előtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozza meg, hogy az adott évben a két vírustörzs melyik altípusait kell mindenképpen tartalmaznia minden gyártó oltóanyagának.

Thiomersal és tévhitek

Az oltásellenesek által gyakran emlegetett thiomersal sem káros az egészségre, mert nem higany, csak tartalmaz szerves higanyvegyületet. De például a konyhasó is klórvegyület, még sincs olyan mérgező hatása, mint a klórgáznak. A thiomersal a szervezetben gyorsan lebomlik, és bomlásterméke, az etil-higany – nem összekeverendő a veszélyes metil-higannyal! – néhány nap alatt kiürül. Egyébként a thiomersalt közel száz éve használják sterilizáláshoz, és közel 40 éve az infúziós folyadékok is tartalmazzák. Bár nagyon kis mennyiség van belőle egy vakcinában, nehézfém-allergiás egyénnél ritkán, de okozhat problémát.

2009 óta minden évben, így az idei vakcinában is szerepel az influenza vírus A törzséből a H1N1 az összetevők között.

Az A törzsből a H3N2 altípus volt tavaly is a másik összetevő, de most egy másik változata került az oltásba.

A jelölésben a Hongkong/2014 szerepel a Svájc/2013 helyett. Ez csak arra utal, hogy az adott, betegek laboratóriumi mintáiban kimutatott vírusból mindenhonnan bekér mintákat a WHO, és végül abból tenyésztik ki az oltóanyagot, amelyik a legvirulensebb, a legjobban tenyészthető. Ennek a vírusmintának a származási helye kerül bele az oltás jelölésébe. És az oltás része még a B influenzatörzs legújabb, ismert vírusváltozata idén is.

Egyre több ingyenes vakcina marad meg a szezon végén Forrás: MTI/Mészáros János

Persze lehet azt gondolni, hogy azért nem érdemes oltatni, mert úgyis korábbi vírusminták vannak az oltásban. Csakhogy egyrészt sokkal kisebb az esélye, hogy egy teljesen új vírusmutációval találkozik az ember, mint annak, hogy egy már ismerttel. Másrészt, egy vírus genetikai állománya sok összetevőből áll, és bár nagyon gyorsan képes változni, annál kevésbé fertőzőképes, minél több összetevője ellen rendelkezik már antitestekkel a szervezet. Ebből az is következik, hogy az oltás rendszeressége is fontos, hiszen így lesz évről évre egyre több összetevő ellen lesz felvértezve a szervezet immunrendszere.

A védőoltás a 20., illetve 21. század egyik legjelentősebb találmánya, én mindenkit oltatnék, akit lehet”

– mondta Muzsay Géza, a Házi Gyerekorvosok Országos Egyesületének alelnöke. Éppen ezért szomorúan tapasztalja, hogy évről évre csökken a kisgyerekeknek beadott influenza elleni védőoltások száma, noha az egyéb kötelező és ajánlott gyerekoltások terén nagyon jó az átoltottság aránya. Mivel gyerekeknél szerencsére ritka az influenza végzetes szövődménye, a szülők nem veszik mindig komolyan, pedig ha nem is jár mindenkinek térítésmentesen, kétezer forintért érdemes beadni a védőoltást.

Védőoltás és antibiotikum

Azon is érdemes eltűnődni, hogy az influenza szövődményei sokszor antibiotikum-kezeléssel gyógyíthatók, ami mellékhatásokkal is járhat. Ráadásul az már nem áltudományos riogatás, hogy egyre kevésbé hatékonyak az antibiotikumok, mert annyira sokat és nemegyszer fölöslegesen használnak az emberek, írnak fel az orvosok. Ez is a védőoltás melletti érv. Eközben az oltásfóbiások sokszor azt is felvetik, hogy az influenza elleni oltásban antibiotikum van, mert tojásban tenyésztik. Ez nincs teljesen kizárva, de akkor is olyan kicsi mennyiség, ami szintén legfeljebb az allergiásoknál okozhat elvétve panaszt. Ráadásul, ha az oltással csak egyetlen antibiotikum-kúrát megúszunk, azzal megspórolunk egy akkora adagot, ami a védőoltásokkal egy életen át sem kerül be a szervezetünkbe.

„Nagyon sok múlik a háziorvosokon. Ők azok, akik ismerik, kik a krónikus betegek, a leginkább veszélyeztetettek a körzetükben, ezért arra buzdítjuk őket, hogy próbálják elérni ezeket az embereket, és ajánlani nekik a védőoltást. Főleg a kisebb településeken, ahol,

ha a háziorvos azt ajánlja, hogy be kell adni, hallgatnak rá”

– mondta Molnár Zsuzsanna főorvos.

Az orvosok, védőnők személyes példája valóban nagyon sokat számít a gyerekorvos szerint is. Muzsay Géza minden hozzáfordulónak elmondja, hogy ő is minden évben beoltatja magát és gyerekét is influenza ellen.

Az idei oltóanyag már kapható, de még kell egy-másfél hét, míg az országban mindenhol elérhető lesz.

Az orvosok szerint érdemes minél előbb beadatni. Sokszor ugyanis azért sem adatják be az emberek a védőoltást, mert már a hidegebb időben a náthás tüneteiket összekeverik az influenzával, ami ugyebár kizárja az oltást. És a védettség kialakulásához is kell két-három hét.

Európai trend, hogy egyre kevesebben oltatják magukat az influenza ellen, vagyis egész Európa védettsége csökken egy járvánnyal szemben 2009 óta. Több európai országban azonban jóval kisebb azok köre is, akik térítésmentesen juthatnak védőoltáshoz, mint nálunk, vagy az egészségbiztosítók fizetik az oltások árát a rászorulóknak, nem pedig az állami költségvetés. Ezért is pazarlás, hogy tavaly több mint félmillió térítésmentesen járó influenza elleni vakcinát kellett végül megsemmisíteni hazánkban, mert nem használták fel őket.