Alapjogokért Központ: Brüsszel nem tűri az ellenvéleményt

Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Bizottság jogállamiság-mechanizmusa politikai fegyver. A központ csütörtökön közzétett elemzésében felidézte, hogy az Európai Bizottság szerdán hivatalosan elindította Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, ezzel minden tagállamnak világosan tudtára adta, hogy nem tűr meg a brüsszeli fő irányvonaltól eltérő politikai véleményeket.

A központ szerint azonban a bizottság eljárására semmiféle felhatalmazást nem adnak az uniós alapszerződések, így annak legitimitása legalábbis kérdéses. Emellett az eljárás keretein belül definiálhatatlan fogalmaknak való megfelelést lehet számon kérni szuverén tagállamokon, így

fennáll a veszélye annak, hogy a mechanizmus pusztán politikai célokat szolgál,

nem pedig az uniós állampolgárok érdekeit.

Hatalmi játszma

Úgy értékelték, hogy a lengyel alkotmánybíróság körül kibontakozó uniós vita nem a lengyel állampolgárok jogait védi, hanem ugyanannak a hatalmi játszmának a része, amelyben korábban Magyarország játszotta a "fekete bárány" szerepét. A "lengyel vita" eszköz Brüsszel kezében arra, hogy saját hatásköreit erősítse a nemzetállami szuverenitás rovására - mutattak rá, hozzátéve: Lengyelország esetében

fel sem merülhetett a "hagyományos" jogérvényesítő eljárások alkalmazása,

hiszen a közjogi berendezkedés - így az alkotmánybíróság is - szabályozása a nemzeti szuverenitás része, amelyhez köze sem lehet az uniós szerveknek.

A magyar jogszabályokon nem találtak fogást

Kitértek arra is, hogy a jogállamiság-mechanizmust 2013-ban azok után alkotta meg a bizottság, hogy a magyar jogszabályokon a sorozatos kötelezettségszegési eljárások ellenére "sem talált fogást". Ezek után hozták létre az új mechanizmust, amely keretében olyan elvont értékeket lehet számon kérni a tagállamokon, mint a jogállamiság és a demokrácia. A "ködös fogalmakra történő hivatkozás" ugyanakkor lehetőséget teremt az uniónak, hogy politikai érdekek mentén szankcionálja azon tagállamokat, amelyek Brüsszelétől eltérő álláspontot képviselnek - írták az elemzésben.

Koppenhágai mechanizmus

Az Alapjogokért Központ szerint nem a bizottság az egyedüli uniós szerv, amely a tagállami szuverenitás további elvonására törekszik. Az elmúlt évek magyarországi közjogi átalakításai kapcsán lezajlott európai parlamenti viták - és az eredményükként elfogadott határozatok - ugyanis szerintük arra irányultak, hogy létrejöhessen az úgynevezett koppenhágai mechanizmus, amely keretében "független, magas szintű szakértők" döntenének arról, hogy egy uniós tagállamban megfelelően érvényesülnek-e a jogállamiság feltételei.

Illegitimnek tartják

Ahogy korábban Magyarország esetében, a lengyel vita kapcsán is illegitimnek tart az Alapjogokért Központ minden olyan eljárást, amely a közelebbről meg nem határozott "uniós értékek" mentén von felelősségre szuverén tagállamokat - rögzítették. Hozzátették: mindezt úgy tennék, hogy szakmainak állítanak be "nyilvánvalóan érdekvezérelt" kritikákat pusztán azért, mert a kérdéses szabályok nem illeszkednek az EU-s döntéshozók elképzeléseihez. Az ilyen eljárások azért különösen veszélyesek, mert - ahogy a lengyel példa is mutatja - sohasem lehet tudni, hogy ki lesz a következő: a bizonytalan legitimitású szabályok alapján lefolytatott, politikailag motivált támadásokkal bármelyik tagállam választott vezetői sakkban tarthatóak - írta elemzésében a központ.