Ezerhektáros nagybirtokot épít Simicskáék új főbérlője
Orbán Simicska
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Néhány hónap alatt csaknem 800 hektár állami földet vásárolhatott össze több mint 800 millió forint értékben a földárveréseken egy ceglédi vállalkozó és családja. Ennek több mint felére egy nap alatt tettek szert, ráadásul ezeket a földeket a Simicska-birodalomhoz köthető cég bérli. Az új tulajdonos duplán nyert: a korábbi, környékbeli licitekhez képest szinte féláron jutott földekhez, és megemelheti a bérleti díjat is.
Nem csak a gázszerelőből milliárdossá lett Mészáros Lőrinc vásárolt be kedden állami földből. Mint arról az Origo is beszámolt, a felcsúti polgármester egy székesfehérvári árverésen mintegy 40 hektár földet szerzett meg 44 millió forintért egy megbízottja útján - olyan területet, amit az elhíresült hatvanpusztai majorság környékén eddig is az ő agrárcége bérelt.
Percek alatt költött félmilliárdot
Ugyancsak kedden délelőtt, ötven kilométerrel távolabb, Érden egy titokzatos asszony ennél nagyságrenddel nagyobb bevásárlást intézett egy másik állami földárverésen.
Kaposvári Zsoltné néhány perc alatt több mint 500 hektárnyi, Cegléd környéki földet vásárolt
- ennyire tett érvényes ajánlatot, összesen majdnem félmilliárd forint értékben.
Ez a vásárlás azért is érdekes, mert a négy, árverésre bocsátott és a liciten egyedüliként megjelent érdeklődő által megszerzett ceglédi földterület mindegyikére az Orbán Viktor kormányfővel háborúzó Simicska Lajos üzlettársa,
Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt.-nek (DPMG) van érvényes bérleti szerződése, egészen 2051-ig.
A ceglédi 544 hektárnyi területért egyszemélyes "versenybe" szálló Kaposvári Zsoltnénak alighanem lesz miből előteremtenie a 471,5 millió forintos vételárat, hiszen már ahhoz is a kikiáltási ár 10 százalékát - plusz 30 ezer forintos regisztrációs díjat - kellett letennie, hogy részt vegyen a liciten. Vagyis első körben sem okozott gondot mintegy 47 millió forintot szabaddá tennie.
Szinte féláron kelt el a föld
A ceglédi földek ráadásul nemcsak amiatt érdekesek, mert a Simicska-érdekeltség DPMG a bérlőjük, hanem azért is, mert az összesen 544 hektárnyi szántó, legelő és rét mintegy feleannyiért került új tulajdonosához, mint amennyiért a környékbeli földterületek tavaly gazdát cseréltek.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem először árverezett el részeket a DPMG használatában álló állami földekből. Az NFA honlapján elérhető hirdetményekből és árverési tájékoztatókból kiderül, hogy több körben is meghirdettek DPMG-s földeket, az árveréseket 2015. november 24. és december 18. között, illetve 2016. március 1. és 29. között tartották.
A tavalyi kiírások átlagosan aranykoronánként mintegy 55 ezer forint körüli árakat tartalmaztak, és mivel licit jellemzően nem volt, ezen az áron is keltek el a földek. Az idei kiírások szintén ilyen árról szóltak, legutóbb, március 1-jén ugyanezekből a DPMG-s táblákból adtak el földeket ugyanennyiért, vagyis jellemzően 1,8-2 millió forintos hektáronkénti árért.
| Település | Táblaszám | Művelési ág | Gazdálkodó egység | Terület (hektár) | Kikiáltási ár (ezer Ft) | Egységár hektáronként (ezer Ft) | Egységár aranykoronánként (Ft) |
| Cegléd | IX. | szántó | Cifrakert | 31,9943 | 27700 | 865 | 31895 |
| Cegléd | XIII. | szántó | Cifrakert | 216,3040 | 188400 | 871 | 24811 |
| Cegléd | IX. | legelő | Cifrakert | 182,5235 | 156300 | 856 | 31826 |
| Cegléd | VIII. | rét | Cifrakert | 113,8519 | 99100 | 870 | 27939 |
Ehhez képest a négy ceglédi földterületet aranykoronánként 25-32 ezer forint körüli kikiáltási áron hirdették meg, és verseny híján ennyiért is keltek el. Ez pedig - mint az a fenti táblázatban is látható - alig több, mint hektáronként átlagosan 865 ezer forint.
Megmagyarázták a félárat
Az Origo igyekezett kideríteni a korábbiakhoz képest jelentősen kedvezőbb ár okát. A most elárverezett négy DPMG-s területet korábban nem hirdették meg, vagyis arról nem lehet szó, hogy sikertelen árverés miatt engedtek volna a kikiáltási árból. Az is érdekes, hogy
ezeket a területeket az NFA külön felértékeltette.
Az Origo információi szerint a Seratus Ingatlan Tanácsadó Igazságügyi Szakértő Kft. értékbecslője 2016. február 11-én járta be a területeket.
Kérdéseinkkel még a földárverés előtt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, mi indokolja a tavalyi és az idei eddigi árakhoz képest alacsonynak mondható kikiáltási árakat a fenti négy esetben, továbbá mennyire értékelte fel ezeket az értékbecslő cég.
Érdemi választ egy hét elteltével, már csak az árverés után kaptunk az NFA-tól. Eszerint "a kérdéses földrészletek az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján olyan kivett alrészletekkel is rendelkeznek, melyek okán
a piaci érték megállapításánál azok specifikus jellegére tekintettel nem lehetett csupán az átlag aranykorona értéket figyelembe venni."
Ilyen tényező lehet az NFA szerint például egy elhanyagolt romos épület, melynek eltávolítása és a hozzá kapcsolódó terület művelésbe vétele további költségtényezőként befolyásolja az adott ingatlan piaci értékét. Közlésük szerint továbbá a kikiáltási ár mindig azonos az értékbecslésben szereplő piaci árral, amit az értékbecslő szakértő a helyszíni szemle alapján állapít meg.
Az új tulajdonos díjat emelhet
A most megszerzett földterületekre hiába van 2051-ig szóló bérleti szerződése a Simicska-érdekeltség DPMG-nek,
a földek új tulajdonosa egy jelentős díjemeléssel ellehetetlenítheti a jelenlegi bérlőt.
Erre nem régóta van lehetőségük az állami földeket megszerző új tulajdonosoknak, hiszen csak tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés az ezt megengedő törvénymódosítást.
A sokak által lex Simicska II.-ként emlegetett javaslat benyújtója Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke volt, csakúgy, mint a lex Simicska I.-é. Az első változat is azt célozta, hogy a piaci viszonyoktól elrugaszkodott, alacsony állami bérleti díjakat az új tulajdonos emelhesse, ám ez a lehetőség csak a 2013. december 15. után kötött szerződésekre szólt.
Az ennél frissebb megállapodásokat - ilyenek a Simicska-érdekeltségeké, a DPMG mellett a Mezort Zrt.-s szerződései is - ebből a szempontból a kétharmados földforgalmi törvény védte, ennek módosításához viszont az indítvány nem kapta meg a kellő parlamenti támogatást. Ezért is utalhatott még tavaly novemberben a Mezort Zrt. vezetője a Magyar Nemzetnek arra, hogy felesleges a Simicska-birodalom földjeinek állami értékesítése, mert az új tulajdonos úgysem emelhet díjat.
A Portfolio.hu elemzése szerint éppen erre válaszul születhetett meg egy hónappal később a lex Simicska II, amely már egyszerű "feles" többséget igénylő jogtechnikai megoldást alkalmazott ugyanennek a célnak az elérésére.
Simicska kiszorítására az agrárágazatból már tavaly tavasszal is utalt Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor egy Kormányinfón arra a kérdésre, miért nem hosszabbítja meg az állam több Simicska-érdekeltség bérleti szerződését, azt mondta:
a kevesek helyett most többen részesülhetnek az állami földek használatából, ez lehet, hogy egy embernek rossz, de mindenki másnak jó.
Ennél is egyértelműbben fogalmazott Lázár János tavaly év végén a Pesti Srácoknak adott interjúban: "Ismerem Simicska Lajos ügyvédjének fenyegető leveleit, mert megkaptuk azokat, de még ez sem tántorít el minket attól, hogy a gazdákat földhöz juttassuk (...)
Simicska Lajosnak nem tetszik a program, és nem tetszenek a földárverések, de kizárt, hogy pénzt, kártérítést nyerjen a magyar államtól"
- fogalmazott a miniszter.
Fentiek alapján rendkívül jó üzletnek tűnik a ceglédi földterületek megvásárlása, hiszen az új tulajdonos nem csak kedvező áron juthat a területekhez, de azonmód meg is emelheti a bérleti díjat, ha kedve tartja. Remek lehetőség - hogy lehet, hogy mégsem élt vele csak egyvalaki? Vagy - ha ilyen jó üzlet - miért nem próbálták meg Simicskék megszerezni a földet?
Egyrészt földet csak gazdálkodó magánszemély vásárolhat, aki elvégezte az aranykalászos gazdatangfolyamot, mint például Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester.
Persze Simicskáék könnyen találhattak volna valakit, aki miután elvégezi a gazdatanfolyamot, az ő pénzükből bevásárolja a földeket,
de ennek információink szerint csak akkor látták volna értelmét, ha minden, az agrárérdekeltségeik használatában lévő földet megvehettek volna, az pedig még Simicskának is sok pénz.
Másrészt úgy tudjuk, a milliárdos annyira nem tart a díjemeléstől, hiszen ha kell, bíróságon támadja meg az egyoldalú szerződésmódosítást, és évekig pereskedhetnek, amitől talán az új tulajdonosnak egy idő után elmegy a kedve. Vélhetően e rizikó miatt sem volt nagy tolongás az árverésen - azon kívül persze, hogy keveseknek van félmilliárdja egy ilyen üzletre.
Ceglédi fuvaros az új főbérlő?
Az Origo azt próbálta kideríteni, ki lehet a Simicska-érdekeltség DPMG által használt ceglédi földek új tulajdonosa. Helyi forrásaink szerint a földeket a keddi árverésen megszerző Kaposvári Zsoltné és egy tehetős ceglédi vállalkozó, Kaposvári Zsolt közötti névhasonlóság nem véletlen.
Kaposvári Zsolt ismert ember: Petra Trans néven működő, ceglédi székhelyű nemzetközi fuvarozó cége töretlenül fejlődő vállalkozás. Az idén 12 éves kft.-t ismertetője szerint Kaposvári alapította, "aki 1993 óta meglévő egyéni vállalkozásának kereteit túlnőve döntött a cég megalapításáról".
Az Origo megkereste Kaposvári Zsoltot, ám a Petra Trans ügyvezető igazgatóját nem sikerült telefonon elérnünk, a neki küldött SMS-re nem válaszolt, ahogy egyelőre az e-mailben feltett kérdéseinkre sem kaptunk tőle választ.
Korábban 366 milliót költött
Az utóbbi négy hónap földárverési hirdetményei között böngészve több olyan licitre is akadtunk, amikor Kaposvári Zsolt néven vásároltak állami földeket, nem is kis összegért. Tavaly november 23. és idén március 15. között összesen öt olyan árverési tételt is találtunk, ahol a vevő Kaposvári Zsolt, a címe pedig megegyezik Kaposvári másik cége, a Kap-Tech Kft. ceglédi telephelyével.
A Kap-Tech - ami Kaposvári és testvére tulajdona - nem megy rosszul: mérlegbeszámolója szerint 2014-ben 233 milliós forgalom mellett 39 milliós adózás előtti eredményt ért el. Még jövedelmezőbb vállalkozás az említett szállítmányozó cég, a Kaposvári és az édesapja tulajdonában álló Petra Trans Kft., ahol nagyságrenddel nagyobb számokat látni: 2014-ben 1,8 milliárdos forgalma volt.
Kaposvári Zsolt tehát az elmúlt négy hónapban a saját nevén 228 hektár állami földet vett javarészt Cegléden, de vásárolt 47 hektárt Törtelen és 108 hektárt Kőröstetétlenen is - mindkét település szintén Pest megyei, Cegléd közelében fekszenek. Ha ideszámoljuk Kaposvári Zsoltné keddi 544 hektárját is, az már összesen 782 hektáros nagybirtok, amelyért 837 millió forintot fizettek.