Lázár: Az állam elhízott

Interjú Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel
Lázár János jelentős bürokráciacsökkentést tervez
Vágólapra másolva!
Az ország versenyképességének javítását és gazdaságának növelését célozza a bürokráciacsökkentés - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János egy Albert Einstein-idézettel foglalta össze a bürokráciacsökkentés alapelvét: "az állam a mi szolgánk, és ne mi legyünk az állam rabszolgái".
Vágólapra másolva!

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jelentős bürokrácia az oka annak, hogy miközben a többi visegrádi ország versenyképessége folyamatosan javul, Magyarországon ez a növekedés nem elég dinamikus. Szerinte az állam elhízott, ezért lassú, így lemarad a versenyben. A bürokrácia csökkentésével javulnak a nemzetközi versenypozícióink is - fogalmazott.

Van még tartalék

A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen - tette hozzá. A miniszter elmondta, hogy más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát.
Fenntarthatatlan az, hogy a foglalkoztatottak között

az állami alkalmazottak aránya mintegy 20 százalékos, miközben Lengyelországban arányuk nem éri el a 10 százalékot,

és Csehországban is 13 százalék alatt van - közölte Lázár János.

Lázár János jelentős bürokráciacsökkentést tervez Forrás: MTI/Marjai János

Új modell

A Miniszterelnökség olyan új kormányzati modellre tesz javaslatot, amelyben a központi államirányítás, a stratégiaalkotás és a döntéshozatal minisztériumokba szerveződik, míg a területi szintű államigazgatás a járási és kormányhivatalokba kerül. Az államszervezetben a probléma elsősorban nem lent, hanem fenn van, felfelé haladva egyre nagyobb és átláthatatlanabb az állam.

A legtöbben a központi államigazgatás mintegy 90 intézményében dolgoznak

- tette hozzá, rámutatva arra, hogy ezért tett javaslatot az 50 ezer embert foglalkoztató 73 háttérintézmény átszervezésére.

Ki dolgozik a másikért?

"Ma már sokkal inkább úgy tűnhet: nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma" - jegyezte meg, példaként említve az agrártárca egyik hivatalát, ahol többen dolgoznak, mint a minisztériumban, vagy a mintegy hatszáz fős Oktatási Hivatalt, emlékeztetve: a területtel foglalkozó államtitkárság mindössze ötvenfős.

Megszűnnek azok az intézmények, amelyeknek a működtetése drága és felesleges.

Ezek feladatait a jövőben a minisztériumok vagy a kormányhivatalok látják el, a részletekről azonban még zajlanak a tárgyalások a tárcákkal - fűzte hozzá.

A feladat nem szűnik meg

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár például az Emberi Erőforrás Minisztériumában vagy a gazdasági tárcánál működhet tovább - mondta Lázár János, kiemelve: a struktúra megváltozása nem jelenti az adott intézmény által ellátott feladat megszűnését, csupán azt hatékonyabb, olcsóbb és észszerűbb keretek között biztosítja az állam. A háttérintézményekkel kapcsolatos döntések az év közepéig megszületnek. Ezután áttekintik a zártkörűen működő állami részvénytársaságokat - közölte. A miniszter kijelentette:

a Miniszterelnökség létszámleépítésére is javaslatot tesz.

Egy éven belül

Lázár János a járási és kormányhivataloknál július 1-jéig, valamint 2017 januárjáig 10-15 százalékos létszámkorrekciót tart szükségesnek, vagyis a jelenlegi 36 ezer helyett 30 ezernél kevesebbre csökken a létszám szűk egy éven belül. A július 1-jével a tárcákba olvadó

háttérintézményeknél 20 százalékos leépítés várható,

a jövő évi költségvetésben pedig további 15 százalékos csökkentéssel számol a Miniszterelnökség a minisztériumoknál. Az így megtakarított forrás a tárcáknál marad, amely az eredményesebb hivatali munkára ösztönző későbbi béremelések fedezete lehet majd - hangsúlyozta Lázár János.

Új kormányablakok nyílnak

A miniszter elismerte: a járási és kormányhivataloknál ez azt jelenti, hogy több feladatot kevesebb ember lát majd el. Jelezte ugyanakkor, hogy zajlik a járási hivatalok fejlesztése, a már átadottakkal együtt májusig 270 új kormányablak létesül. Emlékeztetett az ott dolgozók életpályamodelljére is, amelynek eredményeként júliustól

fokozatosan emelkedik a járásokban dolgozók bére, összesen 50 százalékkal.

2017 januárjától a kormányhivatali dolgozókra kerül sor, a háttérintézmények átszervezésével pedig összkormányzati szinten nyílik lehetőség a tisztviselők béremelésére - mondta Lázár János.

Két-háromszoros végkielégítés

Arról is beszélt, hogy az elbocsátottaknak több lehetőséget is nyújt a kormányzat. Javaslata szerint az év második felében önként távozók a végkielégítésük összegének két-háromszorosát, akár fejenként 5-10 millió forintot is kaphatnak, ha vállalják, hogy tíz éven belül nem lépnek vissza az állami szolgálatba, hanem a versenyszférában hasznosítják tudásukat. A kormány ezért folyamatosan egyeztet a piaci szféra képviselőivel is.

Jó esélyt lát az elhelyezkedésre

Lázár János úgy ítélte meg: az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően a most kilépők jó eséllyel helyezkedhetnek el máshol. Ezt segítendő Karrier Híd 2 néven programot is indít az állam: támogatást, adó- vagy járulékkedvezményt nyújt azoknak a munkaadóknak, akik állami szolgálatból kilépőket vesznek fel. A nyugdíjba vonulók álláshelyét sem fogják betölteni - tette hozzá.

A bürokrácia az akadály

Magyarországon a hivatali ügyintézés kényelmetlen, bosszantó és drága, amin változtatni kell - hangsúlyozta a miniszter. A bürokrácia jelenleg akadálya például az uniós pénzek lehívásának - holott a források kifizetésének gyorsítását célul tűzte ki a kormány -, csakúgy, mint az építésügyi túlszabályozottság miatt a családi otthonteremtési program elindulásának is, pedig akár százezres nagyságrendű is lehet azok száma, akik ebbe belevágnának - hangsúlyozta.

Egy új törvény két régi helyett

A bürokráciacsökkentés jegyében Lázár János brit modell alapján arra is javaslatot tesz, hogy a parlament őszi ülésszakától egy új jogszabály vagy törvény megalkotása esetén két másikat szüntessenek meg - mondta. "Nem mi vagyunk az első kormány a rendszerváltás óta, amely a bürokráciacsökkentésről beszél, de mi vagyunk az első, amelyik véghez is viszi" - jelentette ki. "Tisztában vagyok vele, hogy hatalmas vitákat fog generálni, de

a bürokráciacsökkentés után Magyarországon könnyebb lesz élni és vállalkozni.

Ennek pedig még ebben a ciklusban haszonélvezői lesznek azok is, akik most még a privilégiumok elveszítése miatt tiltakoznak" - foglalta össze a miniszter.