Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tavasz óta a politikai teret és a közbeszédet is uraló bevándorlási témában indított, nemrég lezárult nemzeti konzultáció 12 kérdése közül a kormány számára legfontosabb kérdés kapta a válaszadóktól majdnem a legnagyobb arányú támogatást.
A kérdés így hangzott:
Támogatná-e Ön a magyar kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb bevándorlási szabályozást vezessen be?
Kovács Zoltán kormányszóvivő a konzultáció eredményeit ismertető minapi tájékoztatóján azt mondta, hogy a szigorúbb bevándorlási szabályok mellett a válaszadók 89,7 százaléka foglalt állást teljes mértékben, 7,5 százalék részben támogatná, 2,8 százalék nem támogatná a szigorítást.
Ha csak ezt az egy, a kormány számára legfontosabb kérdést vizsgáljuk, és a bevándorlási konzultációra szánt teljes, 1,341 milliárd forintos büdzsét –
maga a konzultáció 960 millióba, a kapcsolódó, heves vitákat kiváltó plakátkampány pedig 381 millió forintba került
– elosztjuk a 897 228 pozitív válasszal, kiszámítható, hogy 1494 forintot költöttek egy "jó" válaszra.
Persze nem egy, hanem
12 kérdés volt a konzultációs íven, és a legalacsonyabb támogatottságú is 60 százalék feletti pozitív megerősítést kapott,
így nagy átlagban egyetlen, a kormány szándékait erősítő, pozitív válasz leosztott költsége jóval kedvezőbb a legfontosabb kérdésre vetített 1500 forintos "egységárnál": nem több, mint 150 forint.
Ez – a szigorúbb bevándorláspolitikára utaló – magas támogatottságú kérdés hozzájárult ahhoz, hogy a kormány döntött az ideiglenes határzárról és a törvényi szigorításokról – árulta el a kormányszóvivő.
Tehát részben e megerősítő válaszok hatására épül fel – Orbán Viktor kormányfő szerint már augusztus végére, Tuzson Bence Fidesz-szóvivő szerint viszont csak november végére – a teljes, 175 kilométer hosszú szerb–magyar határszakaszon az ideiglenesnek mondott határzár.
A kerítésre első körben 6,5 milliárd forintot különített el a kormány, de a hivatalos nyilatkozatok szerint pénz nem számít, mert a keret felülről nyitott: annyi pénz lesz rá, amennyi csak kell.
Ezt kínálná egy kerítésbontóbolt
Az Origo összeszedte, mit lenne érdemes árulni egy fiktív kerítésbontóboltban. Alapvetés, hogy egy drótkerítésen háromféleképpen lehet átjutni: fölötte, alatta és rajta keresztül. Utóbbira a legkézenfekvőbb módszer a kerítés átvágása, amire a csapszegvágó és az oldalcsípőfogó drótvágó a legjobb eszköz. Az ilyesmi a barkácsboltokban pár ezer forintért beszerezhető, mérettől függően. A kerítés fölött mászással juthat át, aki vállalkozik erre. A szögesdrótnak ellenálló, pamutbélésű nitrilkesztyű egy ezresért kapható. A kerítés alatt ásással lehet átjutni, amihez egy – szintén pár ezer forintért beszerezhető – ásó kell csupán. Az Origo nem reprezentatív közvélemény-kutatásából az is kiderült, hogy a legtöbben – a válaszadók 48 százaléka – csapszegvágóval mennének neki a kerítésnek.Kiderült nemrég az is, hogy azoknak a gazdáknak, akiknek a földjét ki kell sajátítani az építkezéshez, négyzetméterenként 173 forint kártérítést fizet az állam, sőt, évente egy fix összeggel is kárpótolja a bevételkiesés miatt a földtulajdonosokat. A munkákhoz a régészeknek is volt egy-két szavuk, a Fidesz pedig összekapott az ellenzékkel azon, hogy kell-e mindenféle engedély a munkákhoz.
Még 22 milliárdot költenek el
Mint arról az Origo is beszámolt, a kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet. Így Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a korábban az ideiglenes határzár anyag- és technikai költségeire elkülönített 6,5 milliárd forinttal együtt idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a probléma kezelésére. A pluszforrást a költségvetési tartalékból csoportosítják át.A nemzeti konzultáció eredményeiről Orbán Viktor kormányfő is beszélt a múlt héten Tusnádfürdőn. Azt mondta, az eredmények szerint a magyarok több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus kérdését.
Valójában az általa említett arány – a magyarok kétharmada – éppúgy erős túlzásnak mondható, mint a 2010-es választáson a kétharmados Fidesz-győzelem.
Bár tény, hogy akkor a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többséghez jutott, a magyarok közül is csak a 8 millió választó körülbelül 33 százaléka adta voksát a kormánypártokra. Ugyanígy a nemzeti konzultációs kérdésben sem a magyarok kétharmada, hanem a válaszadók 70 százaléka, azaz 0,7 millió ember tartotta fontosnak a terrorizmus kérdését – ez pedig a választóknak csupán a 8 százaléka.
Volt egy kérdés, ami még a kerítésépítéshez vezető, csaknem 90 százalékos támogatottságú kérdésnél is jobban "teljesített". A kormányszóvivő is a "leginkább beszédes adat"-ként hivatkozott arra, hogy a nemzeti konzultáción a válaszadók 92,9 százaléka a bevándorlás helyett a magyar családok, a gyermekek támogatása mellett foglalt állást.
Ezzel az állítással további 5,3 százalék inkább egyetértett, és 1,7 százalék felelt nemmel.
A nemzeti konzultáció eredményéből az is kiderült, hogy a válaszadók 39,3 százalék lát komoly esélyt egy hazai terrorcselekményre, míg 56 százalék szerint előfordulhat ez.
A Brüsszel által – a kormányzati kérdőíven a kérdésben megállapítottan – "rosszul kezelt" bevándorlás és a terrorizmus térnyerése között a válaszadók 61 százaléka látott összefüggést, 27,8 százalék nagyrészt egyetértett ezzel, 11,1 százalék viszont nem.
A válaszadó mintegy egymillió állampolgár többsége valósnak ítélte a megélhetési bevándorlás erősödését.
A válaszadók 72,6 százaléka tisztában volt a helyzettel, 23,4 százalék hallott róla, 3,9 százaléknak nem voltak ismeretei.
Jól láthatóan célba talált a kormány nemzeti konzultációt támogató, 381 millió forintba kerülő, az ellenzék által idegengyűlölőnek tartott plakátkampánya: ezeken a munkahelyek védelmére és a kultúra tiszteletére hívták fel a figyelmet. A kérdőívet visszaküldők 72,7 százaléka egyet is értett a munkahelye, megélhetése veszélyeztetettségével.
A brüsszeli bevándorláspolitika bukását, új megközelítések igényét 77,4 százaléknyian jelezték, további 17,5 százalék pedig inkább erre hajlott. Az elutasítók aránya 5 százalék volt.
Az illegális határátlépők őrizetbe vételével a válaszadók 87,9 százaléka teljesen, 9,3 százaléka részben egyetértett, és csak 2,8 százalék mondott rá nemet.
A nemzeti konzultáció eredményét be sem várva, már június végén módosította egyébként az Országgyűlés a menedékjogi törvényt, amelynek vitájában a fideszes Kósa Lajos arról beszélt: Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának.
A nemzeti konzultáción válaszoló mintegy egymillió ember nagyon nagy arányban a kormány "rendpárti" kommunikációját támogatta az illegálisan Magyarországra érkezők visszafordítását illetően is. A válaszadók 86,1 százaléka teljesen, 10,2 százaléka inkább támogatta visszafordításukat.
A válaszadók 82,7 százaléka továbbá amellett volt, hogy a megélhetési bevándorlók szálljanak be az ellátásuk költségeibe. Részben egyetértett ezzel további 13,5 százalék, és 3,8 százalék felelt nemmel.
A bevándorlás elleni küzdelem hatékony eszközének 60,6 százalék tekintette, ha az unió tagállamai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek.
További 24 százalék is inkább egyetértett azzal, hogy az Európai Unió oldja meg lehetőleg a helyzetet, és csak 15 százalék mondott nemet.
A most zárult nemzeti konzultáció egymillió visszaküldött válasza 12,5 százalékos válaszadási aránynak felel meg. Ez azt jelenti, hogy bár
ez volt a legdrágább konzultáció az elmúlt években, nem ez volt a legnépszerűbb.
Az eredetileg július 1-jén lejáró visszaküldési határidőt hiába hosszabbították meg két héttel, ez idő alatt gyakorlatilag már nem érkezett válasz.
Ez azt is jelenti, hogy a 12,5 százalékos visszaküldési aránnyal – amely már június végén megvolt – minden idők második legnépszerűbbje volt ez a konzultáció. Ennél csak a 2011. nyár eleji, szociális témájú konzultáció 14,25 százalékos eredménye volt jobb: akkor 1,14 millió válasz érkezett.
Mint arról az Origo beszámolt, az alkotmányozással kapcsolatos, 2011. tavaszi kérdőívre a megszólítottak 11,5 százaléka, 920 ezer ember válaszolt, ezzel eddig ez a harmadik a sorban. A 2012 nyarán zajlott gazdasági konzultáció során viszont csak 700 ezer választ küldtek vissza.
