Sose gondolta komolyan, hogy nem történt meg a holokauszt, viszont nagyon megbánta, hogy mégis olyat kommentelt az Origo egy tavaly novemberi cikkéhez, ami elég volt ahhoz, hogy a Szegedi Járásbíróság áprilisban jogerősen elítélje holokauszttagadásért - állította a 60 éves szegedi rokkantnyugdíjas asszony, miután meglátogatta a Páva utcai holokauszt-emlékhelyet.
Amália - nevezzük keresztnevén az asszonyt - azért ment a Páva utcába az őt a kommentje miatt feljelentő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) képviselőjével, mert a bíróság az ítéletben nem csak a nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában mondta ki bűnösnek - és ezért másfél évre elrendelte a próbára bocsátását -, hanem előírta neki a budapesti emlékhely meglátogatását.
Megrázó élmény volt a Páva utcai emlékhelyen járni, még most, hogy csak beszélek róla, feláll a szőr a karomon
- mondta Amália, aki szerint a komment, ami miatt elítélték csak "egy hülye szójáték volt, ami miatt el is vittem a balhét". Hozzátette: még a per előtt, a TEV-nek küldött levelében bocsánatot kért, és a bíróság előtt is elismerte, hogy bűncselekményt követett el, hibázott.
Az Origo 2014. november 21-én írt arról, hogy Budapestre látogatott az egykori auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának unokája, Rainer Höss.
Az íráshoz az asszony olyan hozzászólást fűzött, amellyel kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetőleg hazugságként állította be azt.
Utalt arra is, hogy mi köze van az unokának a nagyapja tetteihez.
A nő hozzászólásában a "holokamu" kifejezést és a "különben is, ha igaz is" fordulatot használta. Mindezt a TEV feljelentése nyomán - amit egy állampolgári jelzés alapján tettek - indult eljárásban Amália is elismerte.
A büntetlen előéletű asszony a bíróság előtt is úgy fogalmazott, nem állt szándékában megsérteni senkit.
Kemenes Krisztián bíró az ítélet indoklásában az áprilisi ítélethirdetésekor kifejtette, nem lehetett kérdéses a vádlott bűnösségének megállapítása. Az enyhítő körülményekre - különösen a vádlott beismerésére és bocsánatkérésére - tekintettel azonban nem látta szükségesnek büntetés kiszabását. A Tett és Védelem Alapítvány üdvözölte a bíróság döntését.
A TEV titkára, Szalai Kálmán szerint az lenne a cél, hogy oktatással, ismeretterjesztéssel elérjék, hogy akik tudatlanságból vagy forrófejűségből követik el a holokauszttagadást, azok megváltoztathassák a véleményüket. Hozzátette: ezért is az oktatás, ismeretterjesztés az alapítvány fő tevékenysége, de készítenek oktató anyagokat a témában tanároknak, rendőröknek és ügyészeknek is.
Sokkal hatásosabb egy ilyen látogatás a Páva utcában, mint a börtönbüntetés
- állapította meg Amália esete kapcsán Pásztor Tibor, a TEV monitoring vezetője. Elmondta: tucatnyi, holokauszttagadás miatt indított eljárás folyik az alapítványnál, de
a holokauszttagadók 99 százaléka nem az Amália-típusú kommentelő, hanem olyanok, akik komolyan is gondolják és nem bánják.
A holokamuzó jobbikost is elítélték
Mint arról az Origo is beszámolt, nem csak a kommentben holokauszttagadó Amáliát, hanem a nagy nyilvánosság előtt "holokamuzó" debreceni jobbikos önkormányzati képviselőt, Ágoston Tibort is elítélte a bíróság. Az esetében még nem jogerős idén márciusi ítélet szerint büntetése 750 000 forint pénzbírság, ami 300 nap elzárásra változtatható.
A jobbikos képviselő 2014. január 12-én egy megemlékezésen holokamut, holló-kasztot és holokasztot emlegetett, amit a hallgatósága derültséggel fogadott. Ágoston hozzá is tette, hogy a szótévesztése szándékos volt.
Ágoston a bíróságon azzal védekezett, hogy a holokauszt szó jelentését próbálta újraértelmezni, arra hivatkozott, hogy a szótévesztése nem volt szándékos. A bíróság viszont úgy látta, a szólásszabadság nem korlátlan, bűncselekmény esetében nem lehet hivatkozási alap. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy Ágoston képviselőként közfeladatot lát el.
Amáliát egyébként nem lepte meg, hogy perbe fogták holokauszttagadás miatt, és nem érzi túlzónak azt sem, hogy mindez egy meggondolatlan komment miatt történt.
A Szegeden, egy panellakásban egyedül élő asszony elmondta: a nagyapja családja is segített a háború idején a szegedi zsidóknak: menedéket, ételt adtak nekik.
Az asszony azt mondta, korábban MSZP-szimpatizáns volt, de később a Jobbik felé fordult,
mert esetenként tetszett neki Vona Gábor pártelnök kemény kiállása, illetve az, hogy a jólét ígéretéről beszélt. "Soha nem voltam viszont jobbikos" - mondta, hozzátéve: már eltávolodott a politikától, Jobbik- szimpatizánsnak sem mondja magát, mert felháborítja a párt szélsőséges hangneme.