Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kedvezőnek nevezte a legfrissebb demográfiai adatokat Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, arról azonban már elfelejtett említést tenni, hogy sajnos a halálozások számában továbbra sem sikerült jelentős csökkenést elérni. Ha hosszabb idősoron szemléljük az adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy 2011 januárja óta az élve születések száma nagyjából 7 és 8 ezer között mozog kisebb-nagyobb eltérésekkel.
Nagyon kedvezőtlen viszont, hogy az idei év első két hónapjában az elhúzódó influenzajárvány miatt a halálozások száma nagyon komoly mértékben megugrott. Csak januárban és februárban több mint 26 ezren haltak meg, míg 2014 ugyanezen időszakában csak 21 500-an. Kedvező adat, hogy az év első négy hónapjában nőtt a házasságkötések száma, és három százalékkal többen születtek, mint egy éve.
A népességfogyás az egész fejlett világon, ezen belül az EU tagállamaiban is komoly probléma. A KSH egy, a témában készült új tanulmánya rámutat, hogy különösen a 2008-ban kitört pénzügyi és gazdasági válság során változtak meg az uniót jellemző termékenységi trendek.
Az ezredfordulót követően folyamatosan kitolódott a gyermekvállalás átlagos életkora, a vizsgált időszak végén már
30 éves kor felett volt az anyák átlagos életkora az Európai Unióban.
2013-ban a világra jött gyermekeknek már több mint a fele 30 éves vagy annál idősebb anyától született.
A teljes termékenységi arányszám alakulásának a tekintetében sem túl rózsás a helyzet. Ez a szám a szülőképes korú női népességre (15–49 év között) jutó születések átlagát jelenti. Ha ez az érték 2,1 fölött van, akkor növekszik a népesség, ha ez alatt, akkor csökken. Uniós szinten ez a szám a 2001-es 1,61-ról 2013-ra 1,55-ra mérséklődött.
A legnagyobb visszaesők Ciprus, Portugália és Málta voltak, míg a legnagyobb előrelépés Szlovéniában, Csehországban és Lettországban tapasztalható.
Magyarország helyzete ellentmondásosan alakult: 2013-ban magasabb termékenységi mutatóval büszkélkedhetett, mint az évezred kezdetén, mégis öt hellyel esett vissza, és az 1,4-es mutatóval a középmezőnyből a rangsor utolsó negyedébe került. Egyébként hazánkban legutóbb 1975–1980 között volt ez a mutató a lélektaninak számító 2,1-es érték fölött.
Nemrégiben szintén a KSH tette közzé az elmúlt időszak népesedési adatainak megyénkénti bontását. Ebből kiderült, hogy a születések és a halálozások egyenlege igen tág értékek között mozgott 2014 első negyedéve és 2015 első negyedéve között.
A természetes fogyás Pest és Komárom-Esztergom megyében erősödött a legjelentősebben,
több mint a kétszeresére emelkedett, Nógrád és Vas megyében azonban a népességfogyás lassult.
A fővárosban az idei első negyedévben 18 százalékkal többen haltak meg, mint 2014 azonos időszakában, miközben a születések száma csupán 4,4 százalékkal bővült. Szintén kiugróan nőtt a halálozások száma Pest megyében, ahol 2015 első negyedévében 23 százalékkal többen hunytak el, mint egy éve, ráadásul ott még a születések száma is csökkent.
A mögöttünk hagyott egy évben csupán három olyan megye volt az országban, ahol volt olyan időszak, amikor növekedett a népesség. Hajdú-Biharban és Pest megyében 2014 III. negyedévében regisztráltak egy picivel több születést, mint halálozást. Szabolcs Szatmár-Beregben ugyanebben az időszakban 120 fővel több született, mint ahányan meghaltak.
A hazai népesedési adatokról május végén tette közzé a legfrissebb térképeit a GeoX Kft. A települések népessége mellett a lakónépesség változását is térképileg ábrázolta a cég. Így jól láthatjuk, hogy 2014 és 2015 januárja között az ország mely térségeiben volt jelentős növekmény, vagy éppen csökkenés a helyben lakók számában.
A térképen jól látszik, hogy komoly elvándorlás inkább az alföldi területeken volt, de a dél-dunántúli térségekből is sokan elköltöztek.
Egyfajta népességrobbanást láthatunk Győrben, Szegeden, Székesfehérváron, Nyíregyházán és a főváros környéki településeken.
Az utóbbi egyáltalán nem számít új jelenségnek, mivel Budapestről már az 1990-es években több tízezren költöztek ki az agglomerációba.
Nagyon érdekes jelenséget láthatunk a fővárosi kerületekben is. A rendkívül népszerűnek számító VII. és IX. kerületben csökkent a lakónépesség száma 2014-ben. Ezzel szemben a szintén belső kerületnek számító VIII. és XIII. kerületben nőtt a leginkább az ott lakók száma. A külső kerületek közül a legnagyobb vesztes Rákospalota, míg a nyertes Soroksár volt.
