Balog Zoltán a magyar-román határ mellett fekvő község egykori főjegyzője, Becsky Sándor (1882-1942) tiszteletére állított emlékmű avatásán történelmi példamutatásnak nevezte azt a békés együttélést és összefonódást, ami ezen a tájon is magyarrá tette az itt letelepedett németeket és svábokat.
"Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk, célunk az, hogy minél több magyar, magyar szívű német és sváb legyen ezen a vidéken, és ők minél erősebbek legyenek" - fogalmazott Balog Zoltán.
A miniszter felidézte, a trianoni békediktátumnál a nagyhatalmak az érintett népek megkérdezése nélkül döntöttek arról, hol húzódjon az az új a határ, ami elvágta volna Vállajt Magyarországtól. Vállajon azonban volt egy bátor ember és egy bátor közösség - folytatta - , akik nem fogadták el, hogy "rólunk döntenek nélkülünk", így ez a magyar-sváb község továbbra is Magyarország része maradhatott.
Jelezte, Trianon sebe még nem gyógyult be, és mindig vannak, akik "újra sót szórnak ezekbe a sebekbe". Gondolunk azokra, akik kívül szorultak Magyarországon, és "bármi történik, nem vagyunk hajlandóak feladni a magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítését és az egységes Kárpát-medencei térben történő gondolkodást" - jelentette ki Balog Zoltán.
A miniszter megjegyezte, Magyarországon olyan nemzetiségpolitika van, amelynek "nincsen párja Európában", szavai szerint ugyanis folyamatosan növekszik a magukat valamilyen nemzetiséghez tartozók száma. "Ma Magyarországnak olyan kormánya van, amely harcol értünk azokkal szemben, akik az országban csak a saját hasznukat látják és azt el akarják vinni magukkal" - jelentette ki Balog Zoltán.