Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Száznegyvenkettő – megnyitásuk óta összesen ennyi dohányboltot raboltak ki Magyarországon a rendőrség adatai szerint. Az Origónak eljuttatott kimutatásból kiderül, két esetben "történt személyi sérülés" – az ORFK kommunikációs szolgálata ebbe a kaposvári gyilkosságot, valamint egy 2013. szeptember 5.-ei esetet sorolt bele. Utóbbi a főváros XIX. kerületében történt, ahol a trafikos életveszélyesen megsérült. A gyanúsítottat mindkét esetben elfogták – hangsúlyozta a közlemény.
A rendőrség megerősítette, mint minden esetben, a kaposvári gyilkosság után is vizsgálják a külső kirakatok átláthatatlanságát. Azt viszont külön kiemelték, semmilyen törvény nem írja elő a trafikok elsötétítését, különösen nem a 3000 fő alatti településeken, ahol a cigarettát hagyományos boltban, elkülönített helyen is lehet árusítani.
"A dohánytermékek árusítására elkülönített hely az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely a dohányterméknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé úgy, hogy a dohánytermék az üzletben megforduló fiatalkorú számára sem a dohánytermék fogyasztó számára történő értékesítésekor, sem azt megelőzően, illetve azt követően ne legyen látható" – idézték a törvény idevágó szakaszát.
Arra azonban eddig senki sem tudott választ adni, hogyan lehetne mindezt betartani fóliázás nélkül. Az általunk megkérdezett boltok közül csak egy működött alagsorban, oda elvileg nem lehet lelátni, de éppen emiatt ugyanolyan veszélynek van kitéve az eladó. Tudósítónknak említették még a polcos rendszert is – ez esetben polcokat tennének a kirakatokba, ez viszont szintén nem növelné a biztonságot, hiszen ugyanúgy nem lehetne belátni az üzletbe, így azt sem venné észre senki, ha odabent rablás zajlana, vagy valaki segítségre szorulna. Elképzelhető lenne a dohánytermékek zárt és átláthatatlan fiókokban való elhelyezése, de akkor a vevők nem látnák a kínálatot.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. honlapján a tulajdonosok számára készített kézikönyvben több mintaüzlet képét is feltüntették. Az ajánlások között szerepel a cégér nagysága és az üzlet ideális kialakítása is.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. kommunikációs osztályán is felhívták a figyelmünket, hogy az üzletek fóliázása nem kötelező, és minden trafikos maga dönti el, hogy a szabályokat figyelembe véve hogyan oldja meg, hogy ne látszódjanak az utcán a dohánytermékek.
A társaság évente többször is tart szakmai képzéseket, ahol az előadók külön felhívják a dohányboltok tulajdonosainak figyelmét, hogy "kizárólag a dohánytermékek láthatóságának korlátozása", nem pedig a Nemzeti Dohányboltokba történő általános belátás korlátozása szerepel törvényi előírásként.
Arra ugyanakkor már a kispesti trafikrablás is rámutatott, hogy nagy biztonsági kockázatot jelenthet a dohányboltok elsötétítése. A 35 éves támadó akkor egy 100 centis vascsővel többször is fejbe verte az eladót, majd magára hagyta. Hiába látta a brutális támadást két vevő, elmenekültek (az ügyészség később ellenük is vádat emelt). A súlyosan sérült boltos ezután fél órán át feküdt eszméletlenül, mire a következő vevő belépett az üzletbe, és segítséget hívott.
A kaposvári gyilkosság után már nemcsak a trafikosok, hanem a politikusok is tiltakozni kezdtek a fóliázás ellen. A Fő utcai dohánybolt tulajdonosa azóta le is szedte másik két üzletéről a fóliát – a gyilkosság helyszínén található boltról csak azért nem, mert azt soha többé nem nyitja ki.
Gölöncsér Attila ezzel büntetést kockáztat, de mint mondta: nem hagyja, hogy a munkatársai életveszélyes körülmények között dolgozzanak. A férfi hozzátette, a történtek után két kolléganője is felmondott. A tulajdonost az Origo is kereste, de letiltotta a bemenő hívásokat.
Kaposváron többen is követték a férfi példáját, megengedték, hogy alkalmazottaik nyitott ajtó mellett dolgozzanak. A fővárosi trafikosok azonban egyelőre megvárják, lesz-e törvénymódosítás. Az Origónak többen is azt mondták, annak ellenére sem félnek, hogy tudják: baj esetén „ott vérezhetnének el a pult mögött”.
Addig is mindent megtesznek a biztonság érdekében. A CigarTower ügyvezető igazgatója korábban elmondta, a pánikgomb beszerelése mellett a készpénzt naponta többször szállítják el, illetve egy olyan időzáras tárolóban gyűjtik, amit a boltban dolgozók sem tudnak kinyitni.
Emellett nagy felbontású kameráik vannak, amelyek elég jó felvételt készítenek ahhoz, hogy egy rablás esetén az elkövetők felismerhetőek legyenek. Állandóan figyelik is a kamerákat, így azonnal értesíteni tudják a rendőrséget – mondta Csetényi Csaba.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, ha a rendőrség ok-okozati összefüggést talál a fóliák és a rablások között, akkor "személyesen intézkedik" a trafiktörvény módosításáról.
Az ellenzéki pártok azonban ezt sem várnák meg, a Jobbik már hétfőn olyan törvénymódosító javaslatot terjeszt be az Országgyűlésnek, amely kötelezővé tenné a trafikok olyan kialakítását, hogy be lehessen látni az üzletekbe. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője úgy fogalmazott: a dohányboltok jelenlegi lefóliázása bátorítja a bűnözőket. Erről írt közleményében az MSZP is.
Nem lát viszont összefüggést a fólia és a rablások között a Dohányfüstmentes Egyesület. A szervezet közleménye szerint ha megfelelő védelem van egy üzletben, azt nem rabolják ki. Az egyesület szerint "a fóliák eltüntetése a dohányipar létérdeke, hogy minél többen lássák a cigisdobozokat, ami rászoktatja a gyerekeket a dohányzásra”.
