Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nemcsak a kormányülés, az azt követő másnapi sajtótájékoztató is maratonira sikerült. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár két és negyed órán át válaszolt az újságírók kérdéseire a Parlamentben. Mindezt annak ellenére tették, hogy – saját bevallásuk szerint – nem aludtak túl sokat.
A legtöbb kérdés most is, mint mindig, Habony Árpádra vonatkozott. Lázár János ismét leszögezte, hogy Orbán Viktornak nincs hivatalos tanácsadója. A kormány csak a Századvég-csoporttal áll hivatalos kapcsolatban – tette hozzá.
Habony Árpád nem volt soha stratégiai tanácsadója a Fidesznek – közölte Lázár János, aki hozzátette, hogy kormányülésen még soha nem találkozott Habonnyal.
Arra a kérdésre, hogy mégis, akkor miből van bevétele a tanácsadónak, Lázár csak annyit válaszolt: nem is érdekli.
„Attól, hogy valaki meghallgatja a másik véleményét, még egyáltalán nem biztos, hogy tudja, miből él” – ezt már Giró-Szász András tette hozzá.
Korábban az Origo is közzétett Habony Árpádról több olyan fotót, amelyeken a miniszterelnökkel együtt látható, ezek felmerültek a sajtótájékoztatón is.
„Nem szoktunk mindenkit lefotózni, aki Orbán Viktor dolgozószobájában jár, pedig sokan vannak” – magyarázta Lázár, aki nem tudja, Habony átesett-e C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, de megígérte, hogy utánanéz.
A csütörtöki sajtótájékoztató persze nem rögtön Habony Árpáddal, hanem a paksi atomerőmű bővítésének kérdéseivel kezdődött. Lázár itt jelentette be, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti fűtőanyag-szállítási szerződést.
"Most már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a paksi bővítés, vagy sem, hanem az a kérdés, hogyan" – fűzte hozzá.
Hamarosan megérkezhet Paksra az a legalább háromfős külföldi menedzsercsoport is, akiket nemzetközi fejvadászcégek segítségével keres a kormány. A következő két hétben pedig Nagy Sándor, Paks II. távozott vezérigazgatója utódjáról is döntenek – tette hozzá.
Nem véletlenül tartott olyan sokáig szerdán a kormányülés, hiszen az uniós kifizetésekről is szó esett rajta. Lázár sikertörténetnek nevezte, hogy mióta a Miniszterelnökséghez került az uniós pályázatok elbírálása, azóta 60 százalékra emelkedett a kifizetések aránya. Ezzel a második helyre kerültünk a listán a lengyelek után.
Az Európai Bizottság kifogásait a miniszter azzal magyarázta, hogy a magyar vállalkozókkal szemben „nagyvonalú” volt a magyar intézményrendszer, az Európai Unió ellenőrei ennél „sokkal szőrösszívűbbek”. Lázár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a pályázatok kevesebb mint két százalékának esetében merült fel szabálytalanság gyanúja.
Ennél is érdekesebb az Altus Zrt. ügye, a kormány ugyanis az Európai Bizottsághoz fordult a cég másfél milliárd forintos megbízása miatt. Lázár János szerint a bizottságtól arra várnak választ, milyen körülmények között és milyen eljárásban választották ki a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló céget a 2014 és 2020 közötti fejlesztési programok ellenőrzésére.
„A volt miniszterelnök megbízatása nem végezhető elfogulatlanul, és ez árt az uniós intézményrendszerrel szembeni bizalomnak” – mondta Lázár, aki felvetette, hogy a megbízás mögött tiltott pártfinanszírozás is lehet, ami vizsgálatot érdemel.
Az is kiderült, melyik önkormányzatok vesztették a legtöbb pénzt a brókerbotrányokon. Giró-Szász András ismertetője szerint 24 önkormányzat összesen 10,8 milliárd forintban fektetett be a bebukott brókercégeknél. Volt, aki egy-, volt, aki két-, sőt akadt olyan is, aki hárommilliárd forintot bukott. A kormány ezért soron kívüli törvényességi ellenőrzést kért az Állami Számvevőszéktől.
A legtöbbet Százhalombatta bukta, a városnak három és fél milliárd forintja bánta a brókerbotrányt, de előkelő helyen szerepel egymilliárd forintos veszteségével Győr is, sőt Törökszentmiklós, Fót és a főváros IV. kerülete is ott van a legnagyobb vesztesek között.
Minden készen áll ahhoz is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 30-ig a Költségvetési Tanács rendelkezésére bocsátsa a 2016-os büdzsé tervezett főszámait. Az előterjesztést május 13-ig benyújtják az Országgyűlésnek – erősítette meg Lázár.
A kormányülésen jóváhagyták a személyi jövedelemadó csökkentését 16 százalékról 15 százalékra, ez Lázár szerint négymillió embernek jelent majd jövedelemnövekedést. Döntöttek arról is, hogy nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, valamint jelentős béremelést – tervek szerint 30 százalékot – kapnak a területi kormánytisztviselők.
Tízmilliárdot engednek el az illetékekből és bírságokból is, de előtte a kormány társadalmi konzultációt kezdeményez, hogy megállapítsák, melyik díjtétel okozza a legtöbb gondot.
„A cél, hogy egy olyan díjat szüntessünk meg, ami nagyon sok embert érint, ez lesz a közigazgatási rezsicsökkentés” – jelentette ki Lázár.
Nagy vitát váltott ki a sajtótájékoztatón, hogy öt százalékra csökkentik a sertéstőkehús áfáját. Azokra a kérdésekre, hogy miért nem csökkentik a baromfi árát is, Giró-Szász többször is azt felelte: mert sertésre költenek legtöbbet a magyarok, évente 130 milliárd forintot. A lépéstől az ágazat kifehérítését is várják.
Szó esett a reklámadóról is, a legmagasabb kulcs esetében 5,3 százalékra tesz javaslatot a kormány. Arról azonban még szakmai vita folyik, hogy a nulla és az 5,3 százalék között legyenek-e még sávok.
Mint később kiderült, a kaposvári dohánybolt eladónőjének gyilkosát a sajtótájékoztató alatt fogták el a rendőrök. Lázár János őszinte részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak, az Origo kérdésére pedig leszögezte: ha a rendőrségi vizsgálat kideríti, hogy akármilyen ok-okozati összefüggés van a gyilkosság és a dohányboltok külleme között, akkor személyesen kezdeményezi majd az erről szóló törvénymódosítást.
Giró-Szász András ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy rablógyilkosságot általában a pénzforgalommal bíró kis helyek ellen szoktak elkövetni, ezeket nem szabad csak a dohányboltokra leszűkíteni.
A diáktüntetésekkel kapcsolatban Lázár János fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az egyetemek autonómiáját az alaptörvény garantálja, de a pénzt az államtól kapják, ezért mindenképpen szükséges az ellenőrzés. A tüntetést kiváltó tervezet ráadásul még nem hivatalos, és folynak az erről szóló egyeztetések – tette hozzá. A Raoul Wallenberg-iskola esetében a kormány nem enged: az épületből mindenképpen ki kell költözniük, de az egészségügyi szakközépiskola egyben marad.
