Kódolva volt Orbánék megfutamodása

Tüntetés az Emberi Erőforrások Minisztériuma elött és szolidaritás felvonulás 2015 április 22-én

A választási vereségek, a belső konfliktusok és többek között a meggyengült médiaháttér miatt kénytelen egyre többször visszavonulót fújni az Orbán-kormány a tervezett intézkedéseiből.

Az utóbbi hónapokban az Orbán-kormány a tüntetések és tiltakozások után több intézkedést is visszavont. A legnagyobb tiltakozás az internetadó tervezett bevezetését követte. A Fidesz-székházat is megdobálták, és személyesen Orbán jelentette be, hogy nem lesz netadó.

Ez után a kötelező drogteszt ötletét ejtette a kabinet, majd az útdíj kiterjesztése sem abban a formában valósult meg, ahogyan azt először bejelentették. Az előző Orbán-kormány csak az államilag támogatott helyek tervezett megvágása miatti tiltakozások hatására fújt visszavonulót. Mi állhat az egyre gyakoribb hátraarcok mögött?

Az internetadó elleni tüntetések megrendítették az Orbán-kormányt Forrás: Origo/Bielik István

Tiltakozás kell

Amikor valóban jelentős megmozdulás zajlik egy kormányzati döntés ellen, akkor a kabinet általában meghátrál – mondta az Origónak Boros Tamás. A Policy Solutions igazgatója szerint ennek az egyik feltétele, hogy nem a baloldali kemény mag megy az utcára, hanem a bizonytalan szavazók, vagy éppen a korábbi Fidesz-voksolóknak egy része.

Bár a vasárnapi boltzár a közvélemény-kutatások szerint nem tetszik a többségnek, de nem sikerült a demonstrációkat összehangolni, és egységes fellépést mutatni az intézkedés ellen, így azt be is vezették. A kormánypártok természetesen elsősorban a saját bázisuk viselkedését figyelik, és ha ők elleneznek valamit, akkor általában változtatnak a szándékaikon.

Ha nagyon sokan mennek ki demonstrálni, akkor általában meghátrál a kormány Fotó: Szabó Gábor - Origo

Vesszőfutás

Paár Ádám szerint a kormány az internetadó tavaly őszi meghirdetése óta vesszőfutást él meg, egyre többször vonul vissza különféle kérdésekben. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint ennek a kulcsa az a tiltakozássorozat, ami azóta permanensen jelen van. A kormányzati kommunikáció nem talál magára, és egyéb ballasztok is nehezítik a helyzetüket, többek között a tapolcai választás és a Quaestor-ügy.

Paár szerint ezekre az ügyekre nem tud jól reagálni a kormányzat, ezért újabb és újabb ötletekkel áll elő, amivel elvonják a figyelmet a kisebb kudarcokról. Azonban az újabb ötletek hatásait sem mérik fel teljesen, ami újabb kudarcokat eredményezhet. Orbánék 2010 óta nagyon határozott úgynevezett „hard goverment"-et (erős állami szerepvállalásra alapozott, cselekvésorientált kormányzás) próbálnak megvalósítani, ami most léket kapott.

A tapolcai időközi választási vereség is csak tovább növelte a Fidesz belső válságát Fotó: Polyák Attila - Origo

Még keresztülvitték

Boros Tamás úgy látja, az Orbán-kormány előtti kabinetek általában egy szűk elit véleményére hallgattak, és ha azoknak nem tetszett az adott döntés, akkor azt visszavonták. 2010 után ez a hozzáállás részben megváltozott, és ha csak egy szűk rétegnek nem tetszik egy döntés, akkor azt általában keresztül is vitték. Erre a legjobb példa, hogy a rendvédelmi dolgozók kedvezményes nyugdíjazása ellen komoly tüntetések voltak, az intézkedés mégis megvalósult.

A csapat

A harmadik Orbán-kormány idején valóban sokkal több olyan eset volt, amikor a kormány egy adott intézkedést visszavont, de ennek több oka is van. Az egyik, hogy jelentősen csökkent a jobbközép kabinet támogatottsága. A másik, hogy az Orbán-kabinet mögötti médiaháttér jelentősen meggyengült.

A Simicska Lajossal való konfliktus is komoly károkat okozott a Fidesznek Fotó: Bielik István - Origo

Az igazi fordulópont a netadó tervezett bevezetése volt, amikor a miniszterelnöknek is vissza kellett vennie a terveiből a jelentős demonstrációk hatására.

A személyzeti ügyekben ezzel szemben nem lehet egy-egy demonstrációval komoly eredményt elérni, mivel a miniszterelnökhöz közeli személyek leváltása komolyan károsítaná a kormányfő renoméját.

Ha egy kialakult csapatból valaki távozik, akkor az adott személy később nagyon komoly károkat tud okozni kívülről a korábbi közösségének. A legjobb példa erre Simicska Lajos esete, aki már nem tagja a miniszterelnök legszűkebb körének. Belülről jóval kevesebb kárt okozott a Fidesznek, mint a februári látványos szakítás óta.

Görcsös gyomrok

Paár Ádám szerint az átalakításhullámból nem maradhattak ki a nagy ellátórendszerek, így az egészségügy és az oktatás sem. Az átalakítások ezeken a területeken mindegyik kormány számára sötét lónak számítanak, nem lehet tudni, hogyan csapódik le egy-egy intézkedés. A politikai elemző szerint ebben a két szektorban mindenkinek görcsbe rándul a gyomra, ha átalakításokról hall.

Ismét megfutamították a kormányt az egyetemisták Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az Orbán-kormány a mostani átszervezések előtt sem mérte föl jól a helyzetet, és azzal sem számolt, hogy a felsőoktatásban részt vevők később szavaznak is a választáson, ami meg is bosszulhatja magát. Az elemző úgy látja, az egyetemisták az utolsó egységes csoport a mostani társadalmi viszonyok között, így politikailag is könnyen mozgósíthatóak, ami komoly veszély az adott kormányok számára. A mostani helyzetben ráadásul a külső tiltakozás és a belső pártválság összeért, ami elvezetett a tervek gyors visszavonásához.