Paksi titok: elrejtik a részleteket

Paksi atomerőmű

Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.

Hiába az ellenzék tiltakozása, az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta a kormány javaslatát, ami 30 évig nem kezelné megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét. 130-an szavaztak igennel, 62-en ellenezték. A titkolózást Aradszki András energiaügyi államtitkár korábban azzal indokolta, hogy a beruházást nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogos védelem miatt kell így védeni.

A fideszes Tuzson Bence kiáll a tikosítás szükségessége mellett Fotó: Polyak Attila - Origo

A fideszes Tuzson Bence a hétfői parlamenti vitában azt is megjegyezte: az ellenzék „démonizálja" a projektet, pedig az üzleti, műszaki adatok nem azt jelentik, hogy minden adat titkos lesz, de például a szállítási útvonalak igen, nehogy terroristák megismerhessék. Aradszki hozzátette: a javaslat arról szól, hogy a beruházást miként lehet biztonságosan, hatékonyan, szűk határidőn belül megvalósítani.

Most Áder Jánosnál a labda

Az Együtt nevében Szelényi Zsuzsanna és Szigetvári Viktor még a javaslat elfogadása előtt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz. Arra hívták fel az államfő figyelmét, hogy a törvényjavaslat – amely 30 évre titkosítja a Paks2 beruházás gyakorlatilag minden részletét – szerintük alkotmányellenes. Az Együtt politikusai ezért arra kérték az elnököt, hogy a jogszabályt ne írja alá, hanem küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy az AB megsemmisítse az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseket.

15 helyett 30 év lett, maradhat?

A kormány javaslata iránti bizalmat nem erősítette, hogy az eredeti előterjesztés még csak 15 évre korlátozta volna a közérdekű adatként megismerhető információk körét. Az Origo számolt be arról, hogy ezt az utolsó pillanatban, a javaslat múlt hét pénteki szakbizottsági vitája előtt néhány órával, csütörtök este megküldött módosítójában írta át a kormány az eredeti időtartam duplájára, 30 évre.

A beruházás bizonyos adataihoz 30 évig nem lehetne hozzáférni Forrás: Origo

Pedig a 15 éves titkosítási moratóriumot is bírálták – még a Fidesz soraiban is. Bencsik János, a második Orbán-kormány volt energiaügyi államtitkára szerint például a közpénzből épült beruházásnál az állampolgároknak joguk van bizonyos információkhoz hozzáférni.

MSZP: csak a lopást fedeznék vele

A napnál is világosabb, hogy a Fidesz ezzel a törvényjavaslattal Magyarország legnagyobb korrupciós ügyét és minden idők legnagyobb lopását igyekszik előkészíteni, illetve eltussolni – így látja az MSZP. A szocialista Harangozó Tamás az Origónak azt mondta: a titkosításnak nincs jogi alapja, mert a most hatályos törvények is garantálják a nemzetbiztonságilag fontos adatok védelmét.

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint csak a lopást akarják eltussolni Fotó: Origo

Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy közérdekű adatokat titkolnak el az adófizetők elől, akik amúgy a 3000 milliárdos hitelt fizetik. Hozzátette: felőle akár 300 évre is titkosíthatják az adatokat, ez a Fideszen már nem segít, "előbb-utóbb minden kiderül."

Nem szakmai, hanem üzleti döntés

A kormánynak Paks csak egy üzlet, nem szakmai kérdésként tekint rá – állapította meg az MSZP-s Heringes Anita, aki az Origónak azt mondta: ez hétfőn a parlamentben is kiderült, amikor kérdésére a beruházás felügyeletével megbízott Lázár János miniszter elismerte, hogy nem ért ehhez a kérdéshez.
Heringes Anita szerint a titkosítás valódi okát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy fideszes politikus négyszemközt elismerte neki: még ha akarnák, sem tudnának beszámoltatni senkit a paksi beruházásra elkölteni kívánt 3000 milliárd forint felhasználásáról. A szocialista politikus korábban már hiába sürgette, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága hozzon létre eseti bizottságot a paksi beruházás felügyeletére, ám azzal utasították el, hogy már létezik egy energetikai albizottság.
Csakhogy a 30 éves titkosítás megszavazása után az energetikai albizottság keze is meg lesz kötve, mert tagjai egy nyilatkozat aláírása után betekinthetnek ugyan az iratokba, viszont a minősített adatokról utána sem beszélhetnek, így az adófizetők, akik végül a költségeket állják majd, nem fognak tudni róluk.
A paksi Heringes Anita fontosnak tartja azt is, hogy kiderüljön, komolyak-e az MVM szándékai arra, hogy a Mollal közösen megszerezze a mohi atomerőmű többségi tulajdonjogát, illetve miből kívánja befejezni és üzemeltetni.

Ellenzéki egység az elutasításban

Hasonlóan érveltek más ellenzéki politikusok is. A jobbikos Kepli Lajos a hétfői vitában azt mondta, hogy a beruházást támogatják, de a titkosítást nem, mert "mutyiszag úszik a levegőben", és a kormány vérszemet kapott a 10-12 milliárd eurótól. Azt javasolta, hogy az indokolt titkosításokról a nemzetbiztonsági bizottság döntsön, de szerinte az alvállalkozók, ügyvédek munkadíja nem ilyen.

Schiffer András nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető "paktumról" beszélt Fotó: Origo

Az LMP-s Schiffer András is azt hangoztatta, hogy a „paksi paktum" nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet. A titkosított adatok köre lehet ügyvédi vagy marketingszerződés is, vélekedett, megjegyezve: a kormány nem kívánja, hogy a színfalak mögé lehessen látni. Úgy vélte, hogy a beruházás nyertesei a nyugati beruházók, a Gazprom és a MET lesznek, a vesztesek pedig a jövő generációk.

Az emberek többsége ellenzi

A bővítést nem csak politikusok ellenzik: a felmérések szerint a magyarok többsége elutasítja a paksi beruházást. A magyarok 60 százaléka elutasítja a Paks II. orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – derült ki nemrég a Medián kutatásából, amely a Greenpeace megbízásából készült.

A paksi atomerőmű II-es blokkja Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az új blokk építését elutasítók közül a legtöbben – közel egyharmadnyian – a beruházás veszélyességét emelik ki. Továbbá nagyon sokan aggódnak az Oroszországtól való függés és az államadósság növekedése miatt. A radioaktív hulladék kezelésének megoldhatatlan problémáját és a korrupciós kockázatokat is többen említik.

Orbán: A rezsicsökkentés záloga

Orbán Viktornak nincsenek ilyen aggályai – legalábbis nem beszél róluk. A miniszterelnök korábban is inkább azt emelte ki, hogy a beruházás a rezsicsökkentés záloga. A szinte a semmiből tavaly év elején Vlagyimir Putyin elnökkel kötött megállapodás Magyarország történetének egyik legnagyobb és legdrágább beruházása – körülbelül hét 4-es metróval ér fel.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor idén februárban, Budapesten Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mint arról az Origo beszámolt, az atomenergetikával foglalkozó szakembereket is meglepetésként érte, amikor tavaly Putyin és Orbán megállapodott a paksi bővítésről. Sok megújuló energia vagy atomerőmű? Az azóta eltelt bő egy év alatt mit sem változtak a bővítés mellett és ellen szóló érvek. Drága, de biztonságosnak tűnik, viszont az egész 21. századra eldönti, mi a magyar energiapolitika.

Elhalasztották a paksi adatokért folyó pert

A Szekszárdi Törvényszék a parlamenti döntés napján kézbesítette végzését, amelyben indoklás nélkül két héttel elhalasztotta az LMP és az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közötti per eredetileg szerdára kitűzött tárgyalását - közölte az LMP. A párt szerint a per tétje a paksi bővítéssel kapcsolatos előkészítő és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala. Az LMP szerint indoklás hiányában felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a paksi bővítéssel kapcsolatos adatokra vonatkozó titkosítás, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét.