Bérduplázás kell vagy sztrájkolhatnak a kezdő orvosok

Dr Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ad interjút az Alíz utcában 2015 február 26-án Dr Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ad interjút az Alíz utcában 2015 február 26-án
Dr Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ad interjút az Alíz utcában 2015 február 26-án
Vágólapra másolva!
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár rendezné az orvosok bérét. A szakorvosok akár 100 vagy 200 ezer forintos bérkiegészítést is kaphatnának, de csak akkor, ha aláírják, hogy Magyarországon maradnak főállású közalkalmazottként, állami intézményben, és nem fogadnak el hálapénzt. Erre reagált Dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. Interjú.
Vágólapra másolva!

Az interjú röviden:

  • Zombor Gábor: Béremelés lehet, de csak röghöz kötéssel és megtiltott hálapénzzel.
  • MRSZ: A hálapénz tiltása jó.
  • MRSZ: A röghöz kötés rossz. Minden formában.
  • Kezdő orvosnak 270 ezer, szakorvosnak 400-450 ezer, főorvosnak 500-600 ezer forintos fizetés kellene.
  • A béremelés és életpályamodell megszüntetheti a hálapénzt.
  • Sztrájk is lehet.
  • A teljes interjú 2015. március 1-jén a P+ televízió műsorán 20.35-kor látható vagy visszanézhető itt.

A 2002 és 2010 közötti kormányok egészségügyi átalakításait nagy viharok követték a közéletben. 2010 óta mi volt jó elképzelés és mivel nem ért egyet?

Ami a legfontosabb, hogy a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) elindította a felmondónyilatkozat-akciót, ami után elindultak a bérkiegészítések. Többek között életbe lépett a Markusovszky-ösztöndíj, amit a kezdő orvosok kaphatnak, és a kétlépcsős bérkiegészítés, de fontos lépések történtek - habár sokak szerint nem elegendőek ezek - népegészségügyi vonalon is. A nem dohányzók védelmében hozott törvény Európában párját ritkítva jelent meg. Az egyén felelősségét hozta be a rendszerbe, hiszen tudjuk hogy jó egészségügyi rendszer akkor fog működni, ha a politika, a szakma és a társadalom együtt fog működni. Az egyénnek abban van felelőssége, hogy megőrizze saját egészségét. Fontos üzenete volt ez a 2010 és 2014 közötti ciklusnak, és ez folytatódik az alapellátásnál. Érdemben ugyanakkor a kórházi strukturához nem nyúltak hozzá. Államosították a kórházakat, ez adhat alapot ahhoz, hogy átalakítják a rendszert. Korábban ugyanis lehetett látni, hogy erős falakba ütköznek. Például, amikor helyi szinten megpróbálta a kormány egy kórház bezárását, akkor a helyi polgármester - aki egyben képviselő is volt - az emberek nyomására ezt megakadályozta. Mindig kudarcba fulladt minden ilyen jellegű átalakítás.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo

Hogy képben legyünk, tisztázzuk, mekkora összeggel számolhat egy kezdő orvos, egy szakorvos és egy főorvos?

Az MRSZ végzett egy felmérést a Szinapszis Kft.-vel 2013-ban. Nem a hivatalos statisztikákat, tehát a KSH adatokat vettük alapul, hanem azt kértük a kitöltőtől, hogy írja be, mennyit keres. Szerettük volna ezt megtudni, mert azt nem mindenki tudja, hogy a kétlépcsős bérkiegészítés, amit mi kapunk, az nem számít bele az alapbérbe. Így van az, hogy egy kezdő orvos nettó 140-150 ezer forintot keres havonta, de 90 ezer forintból számolják ki a hétvégi és ügyeleti díját, vagyis pár száz forintért van bent óránként. Többet keresne, ha átmenne a szemközti gyorsétterembe. Egy szakorvos havi szinten hazavisz nettó 200 ezer forintot alapbérként. Pedig sokan a nyugati bérek töredékéért itthon maradnának, és nem fogadnának el hálapénzt, hiszen a felmérés, amit készítettünk arról is szólt, hogy jelöljék meg, mekkora bérrel elégednének meg. Egy kezdő orvos nettó 270 ezer forinttal, egy szakorvos 400-450 ezer forinttal, egy főorvos 500-600 ezer forinttal. Voltak persze, akik ennél magasabb összeget jelöltek meg, de az átlag ezeket a számokat választotta. Illetve, nyilván nem vagyunk egyformák, valaki jobban dolgozik, valaki kevésbé, valaki szeretne többet dolgozni, valaki nem.

A Markusovszky-ösztöndíj mekkora összeget jelent?

100 ezer forintot.

Akkor tulajdonképpen egy ösztöndíjas annyit kap, mint egy már jó ideje dolgozó szakorvos.

Igen. Van ebből konfliktus is, hallottam olyanról, hogy egy intézményben az oktató orvosok már azon gondolkodnak, hogy aláírják és rögzítik, hogy mostantól nem hajlandóak felügyelni a fiatal szakorvosokat. Mi szeretnénk ezt feloldani azzal, hogy küzdünk a szakorvosi minimálbér bevezetéséért. Meglátásom szerint 400 ezer forint, a kormányzat szerint első lépésben 275 ezer forint lenne a szakorvosi alapbér nettója. Meglátjuk mire jutunk. De lényegében, ha szakvizsgát tesz valaki, akkor már nem részesül ösztöndíjban, és azonnal a felére csökken a bére, jelenleg ez a helyzet. Ezt jelzik az elvándorlási mutatók is. Mert mi a hivatalos kommunikáció? Az, hogy csökken az elvándorlás. Jelentem nem csökken. 2014-ben a 29 év alattiak elvándorlása 15%-os volt. Már nem hisznek a rezidensek a kormányzatnak, hogy komolyan gondolja a bérrendezést.

De akkor Ön szigorítaná a körülményeket, mondjuk a röghöz kötés formájában, vagy inkább egy másik eszközhöz nyúlna?

A röghöz kötést nem is tudjuk értelmezni semmilyen formában, és elutasítjuk. Mindenképpen a bérfejlesztés a megoldás. Ezen a héten a szaktárca nyilvánosságra hozta, miben gondolkodik. A szakorvosoknak is nettó 200 ezer forintot adnának ugyanazokkal a feltételekkel, mint a rezidenseknek. Maga a Magyar Rezidensszövetség ebben a formában nem tudja ezt elfogadni. Feltételnek viszont el tudjuk fogadni, hogy nem fogadhat el hálapénzt az illető szakorvos, de hozzátesszük, csak akkor, ha a következő lépéseket is meghatározza a kormányzat. Ha nem lehet látni a lépéseket hosszabb távon, akkor nincs, ami marasztalja az orvosokat.

A Magyar Rezidensszövetség és a Szinapszis Kft. közös kutatásban mérte fel az orvosok és a lakosság véleményét. Forrás: MRSZ

Tehát akkor a felmérés szerint, ha valaki megkapja ezt a fix összeget, akkor majd nem kell neki hálapénz, mert annak az összege is ennyi lenne?

Egyenlőséget nem lehet vonni a kettő között, mert jelenleg az orvosi hivatás az élsporthoz hasonlít leginkább. Van egy szűk 15-20 esztendő, amikor meg kell keresni azt a pénzt, amit előtte belefektetett az ember. De egy kiszámítható életpályamodell és a felmérés mutatja, hogy milyen körülmények kellenének a hálapénz felszámolásához. Így nem pár év alatt akarnának milliókat keresni, hanem hosszabb távon megelégednének a garantált bérrel. Mi, a szövetségben nem tudjuk elképzelni a hálapénzrendszer megszüntetését úgy, hogy közben nincsen bérrendezés. Tehát ez a kettő együtt kell járjon, hiszen jogosan teszi fel a beteg azt a kérdést, hogy miért emelik az orvosok bérét, ha halljuk, hogy több százezer vagy több millió forintot keresnek hálapénzzel. Ezért az igény belülről kell, hogy jöjjön, az orvostársadalomból. Ha a mindenkori kormány úgy akarja megszüntetni a hálapénzrendszert, hogy azt mondja, négy év múlva életbe lép az a törvény, ami tiltja mindennemű hálapénz elfogadását, és addigra ez az életpályamodell is megjelenik, akkor nem okoznak zavarokat és feszültséget.

Bérrendezés - A Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) javaslatai

1. A kezdő orvosi alapbér a kormányzati ciklus végére el kell, hogy érje a nettó 270 000 Ft-ot
2. Az alapbérnek arányosan nőnie kell a szakmai tudás és felelősség emelkedésével
3. Az oktatókat kiemelten meg kell becsülni
4. A beteg számára is átlátható és minőségbiztosított gyógyítás
5. Az egyén felelősségének előtérbe helyezése az egészségügyi rendszer hatékony működésében
6. Az elkezdett, a megelőzésre vonatkozó programok kiterjesztése
7. A szolidaritás alapú egészségügyi rendszer megtartása
8. Minőségbiztosított orvosképzés

Viszont ez még nem áll rendelkezésre. A kormány, ha jól tudom, akkor a jelenlegi helyzetben úgy szabályozza a kérdéskört, hogy azt az adott kórház döntse el, az orvos elfogadhat-e hálapénz vagy nem. Mi ezzel a baj?

A hálapénzzel kapcsolatban jogbizonytalanság van. Nyújtottak már beadványt a legfőbb ügyészhez, aki kimondta, hogy jogbizonytalanság van. Markáns érvek szólnak amellett, hogy bűncselekmény, és markáns érvek szólnak amellett, hogy nem. Kérték a jogalkotót, hogy normaszövegben rendezze a kérdést.

Mennyibe kerülne a bérfejlesztés országos szinten?

Nem tudjuk kiszámolni. Szerintem senki se tudja Magyarországon, hogy hány orvos dolgozik. Egyszerre 3-4-5 állásban is dolgozhat egy orvos, és szerintem a mindenkori kormányzat képtelen normálisan megszámolni, pedig meg lehetne. Nagyon egyszerű. Hogy ha van 24 ezer aktív orvos, ebből 6500 háziorvos, akkor marad kicsit több, mint 17 ezer orvos, akik a szakrendelőben, kórházakban dolgoznak. De arányaiban Ausztriához és Csehországhoz képest nincs elég orvos és nővér a rendszerben.

Hogy állunk megöregedés, nyugdíjba menetel tekintetében?

A parlament megszavazta a 2014-2020 közötti egészségügyi stratégiát. Abban szerepel, hogy 6500 házirovos van, de 10 éven belül ebből 4000 fő természetesen kiöregszik, évente pedig csak 70-100 lép erre a pályára.

Fogadott már el hálapénzt?

Én fogadtam már el hálapénzt. Körülbelül 4 éve nem fogadok el. Mindig el is szoktam mondani, hogy én végigmentem ezen az úton.

Mire gondol?

Adnak. Örülsz. Jaj de jó, hogy adtak, annyira nem számolsz vele, mert még fiatal vagy. Egyre többet dolgozol. Egyre többet adnak. És elkezded elvárni, hiszen te jól végzed a munkádat, és ki kell fizetni a számlát, és látod, hogy lenne rá módja, ránézésre adhatna is, de nem ad.

Amikor azt érzed, hogy haragszol rá, na akkor kell kiszállni. Amikor ezt éreztem, akkor úgy gondoltam, hogy nem ezért lettem orvos.

Pont az ellentéte ez annak az érzésnek, amit gyógyítás közben szeretnék érezni. Szeretném megvédeni az orvostársadalmat, mert abban a tekintetben, hogy a rendszer ilyen, nem ők a hibásak, a rendszer szoktatott minket ehhez. Az orvos nem politikus, nem rendszeralkotó. Egyszerű katona az egészségügyben. A mindenkori politika soha nem mert hozzányúlni ehhez a kérdéshez érdemben. Nem szemet kell hunyni a hálapénz rendszere felett, hanem megoldani.

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy az orvosok és a lakosság részéről melyik félnek mennyire megalázó a hálapénz Forrás: MRSZ

Tehát konzerválták a helyzetet.

Igen. Meg kell nézni, miért ad a beteg, miért fogadd el az orvos, és ezeket a motivációtkat semlegesíteni kell.

Miért ad a beteg?

Fél, hogy nem kapja meg a megfelelő ellátást, mert látja hogy nincs elég orvos a rendszerben. Aki pluszszolgáltatást akar, az menjen a magánegészségügybe. Van magánegészségügyünk? Nincs.

Elképzelhetőnek tartja, hogy van egy alapellátás, de ha valaki gyorsabban akar műtétet vagy jobb szolgáltatást, akkor ezért fizethet?

Én elképzelhetőnek tartom, a kormány elképzelhetetlennek. Magasabb szintű deklaráció, hogy az állami és magánberuházásokat szét kell választani.

Mi a helyzet az állami kórházak fizetős VIP osztályaival?

Állami intézményben a hivatalos kommunikáció szerint nem lehet pénzt kérni olyan ellátásért, amit az OEP fianszíroz. Hogy ezek átalakítása nem történt meg, az más kérdés. Mi azt mondtuk, és azt az álláspontot támogatjuk, amit szakértők dolgoztak ki. Államként szerződést kötök a magánkórházzal, hogy ha 1 egységbe kerül egy ellátás, és a magánkórház képes ezt olcsóbban megcsinálni vagy pedig a többit kifizeti a beteg, például a különböző kényelmi szolgáltatásokat, akkor nyer az állami biztosító, hiszen mondjuk 0,6 egységbe kerül neki az, ami 1 egységbe került volna.

Meg kell nézni, miért ad a beteg, miért fogadd el az orvos, és ezeket a motivációtkat semlegesíteni kell Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem mindenkinek érné meg elvetni a hálapénzt, és elfogadni a fix bevételt.

Akkor nem, ha nem érzékenyen nyúlnak hozzá, és nem a megfelelő egyeztetésekkel, erőforrásokkal. Ahhoz, hogy 200 ezer forintért röghöz kössenek, és ne fogadjak el hálapénzt, azt kell, hogy mondjam, látom a további lépéseket. Én külföldön is dolgozom, Magyarországon félállásban vagyok, a harmadik hétben Angliában praktizálok, és a negyedikben intézem a szövetség ügyeit. Én ezt az életformát választottam ideiglenesen. Sokan vannak akik így, oda-vissza ingáznak. Ha azt látják, hogy a kormányzat nem kezeli átfogóan ezt a problémát, akkor ez az elvándorlás nemcsak a fiatalok körében, de az idősek körében is meg fog nőni.

Tehát önök kiszámíthatóságot, lépcsőzetességet és egyeztetést szeretnének?

Kérdezte egy barátom, hogy megy ez a bérrendezés. Odamentek, és adjál bért, nem adok, adjál bért nem adok? A szaktárca azon a pályán tud focizni, amit kijelölt neki a kormány. Mi azt kérjük, hogy ezt a pályát húzzák egy kicsit nagyobbra, magyarul adjanak egy kicsit több pénzt, főleg bérfejlesztésre. A kórházátalakítást szét kell választani a bérektől. Miért az orvos és a nővér vérével fizetettik meg az átalakítást? Nem mi tehetünk róla, ha esetleg nem hatékonyan működik a rendszer. Bocsánat, mi egyszerűen végezzük a munkánkat, és akkor fog amúgy hatékonyan működni a rendszer, és akkor lehet átalakításokat végrehajtani, ha partner lesz a nővér és az orvos is.

Bocsánat, mi egyszerűen végezzük a munkánkat, és akkor fog amúgy hatékonyan működni a rendszer, és akkor lehet átalakításokat végrehajtani, ha partner lesz a nővér és az orvos is Fotó: Szabó Gábor - Origo

Sokan ellenségnek tekintettek minket a társadalomban, hogy "ezek a hálapénzéhes orvosok még béremelésért harcolnak". Ezért nagyon fontos üzenet, és nem hangsúlyoztam eléggé: nem az a fontos, hogy Dénes Tamásnak nagyobb bére legyen, hanem önnek, a betegeknek ellátásuk legyen. Támogassanak minket, ha például meghirdetünk egy érdekvédő akciót. A Magyar Rezidensszövetségnek van egy terve már egy éve. Soha nem hoztuk nyilvánosságra, most beszéltem róla egy konferencián. Egy kétórás munkabeszüntetés. Magyarul sztrájk. Miért? Mert jelezni szeretnénk a társadalom és a politika felé, hogy baj van. Két óra türelem az életedért a címe. Ez önöknek szól. Két órára a beteg se jöjjön be, és ez nőne egy-egy órát minden fél évben, amíg el nem érjük a kívánt célt. Ez csak egy terv, hamarosan újra tárgyalni fogunk.

Kutatás: Magyar Rezidensszövetség, Szinapszis Kft.

A kutatások online kérdőíves módszerrel készültek, országos kiterjedésű, véletlenszerű megkérdezéssel 2013 augusztusában. A felmérésben a válaszadók önkéntesen és anonim módon vettek részt. Az adatbázisokat a Szinapszis Kft. szolgáltatta, a kérdőív a Magyar Rezidensszövetség szakmai javaslatai alapján készült.
Az orvosi kutatás esetében 1319 értékelhető kérdőív érkezett be. A kitöltők 30%-a alapellátásban dolgozó háziorvos, 70%-a szakellátásban dolgozó orvos. A minta összetételét tekintve orvosi szakok szerint súlyozva reprezentatív, míg nem, életkor, földrajzi eloszlás szerint vegyes összetételű. A kitöltő orvosoknak jellemzően átlagos iskolázottságú és szociális helyzetű betegkörük van. 78%-uk elfogadja a hálapénzt, de jelentős többségük (70%) nem minden esetben.
A lakossági kutatásban 761 válaszadó vett részt. A minta a 18 év feletti lakosságra vonatkoztatva életkor szerint vegyes eloszlást mutat, az országos átlaghoz viszonyítva az idősebbek aránya valamelyest magasabb, míg nem, földrajzi eloszlás szerint követi az országos átlagot. A kitöltők 57%- ának van valamilyen krónikus betegsége, közel 70%-uk már adott valaha hálapénzt.