Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tavaly már 42 ezer menekült érkezett Magyarországra, többségük pedig Kósa Lajos Fidesz-alelnök szerint „megélhetési" céllal. A kormánypárt a szabályozás szigorítására készül.
A Fidesz kezdeményezi, hogy gyorsabban, akár néhány napos határidővel lehessen lefolytatni egyes menekültügyi eljárásokat - közölte Kósa Lajos. A kormánypárt ügyvezető alelnöke szerint így azt, aki a kormány által listázott államokból érkezik menekültként, akár "azonnal vissza lehet fordítani."
Fel akarják hívni az Európai Bizottság figyelmét egy új menekültpolitika szükségességére, mert a mostani szabályozás nem veszi figyelembe a tranzitországok szempontjait - mondta Kósa, aki egyeztetést sürgetett a hasonló helyzetben lévő görög, olasz, máltai, spanyol, portugál hatóságokkal.
Kósa úgy vélte, „ha nem kezeljük most a problémát, olyan idegenellenes hullám söpörhet végig Európán, aminek a szélsőjobboldali politikai erők a haszonélvezői." Jelezte, bejelentése független a párizsi terrorcselekményektől; a menekültügyi eljárást amúgy is harmonizálni kell az európai joggal.
A magyar adatokról szólva Kósa kifejtette: az elmúlt években drámaian megnőtt a Magyarországra érkező menekültek száma, hiszen míg 2012-ben 2300-2500 menekült érkezett, addig tavaly már 42 ezer. Ezeknek az embereknek a döntő többsége "megélhetési menekült" - mondta.
A kormánypárti politikus szerint ezt igazolja, hogy a 42 ezerből csak 500-an kaptak menekültstátust. Hozzátette: a Magyarországra érkező menekültek 95 százaléka "iszlám identitású", többségük Koszovóból, Szíriából és Afganisztánból jön. Elhangzott: mindez tavaly 5 milliárdos költséggel járt.
Nem fognak a közeljövőben új menekülttáborok épülni Magyarországon, mivel a jelenlegi kapacitások elegendőek a bevándorlási helyzet kezelésére - mondta a héten az Origónak Kósa Lajos. Szerinte akkor lehet szükséges változtatni a helyzeten, ha hazánk a gazdasági menekültek célországává válik.
Akkor azt is jelezte: arra a helyzetre kell felkészülnie az országnak, amikor majd a nyugat-európai államok toloncolják majd vissza a Magyarországot elhagyó menekülteket. Úgy látja, az Európai Bizottság által kiadott legfrissebb irányelv liberálisabb a magyar szabályozásánál.
Orbán Viktor nyitotta ki a kérdést azzal, hogy a párizsi terrortámadások áldozataira emlékező menet után azt mondta: a „gazdasági bevándorlás rossz, ezért a gazdasági bevándorlóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani”. Szavait a Fidesz megerősítette, ám több politikai párt és civilek is élesen bírálták.
A miniszterelnök egyébként már tavaly nyáron utalt erre az irányra, amikor a nagykövetek éves eligazításán arról beszélt, hogy "a bevándorlást nem támogató politikát fogunk folytatni". Kitért arra is, hogy a bevándorlók helyett inkább a cigányságnak adna munkát.
Amúgy a bevándorlási szabályok szigorításával a héten közzétett közvéleménykutatás szerint nemcsak a jobboldali szavazók 85 százaléka értene egyet, de a baloldaliak több mint fele is. A lakosság kétharmada amúgy enyhének tartja a hazai bevándorlási törvényeket, és szigorítana a Századvég kutatása szerint.
Kósa Lajos kérdésre arról is beszélt, hogy a mai helyzetben támogatná a letelepedési államkötvény közvetítésének államosítását célzó ellenzéki elképzeléseket. A Párbeszéd Magyarországért (PM) javaslatáról az Origo számolt be - a törvénymódosítást hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek.
A javaslat törvénnyel zárná ki a letelepedési államkötvény értékesítési folyamatából azokat a magáncégeket, amelyek közül többnek offshore-háttere van, és busás hasznot húz a 300 ezer euróért árult letelepedési engedélyekből. Az ellenzéki párt szerint ezt a feladatot az államnak kellene ellátnia.
Nonszensznek tartja a menekültügyi eljárások határidejének lerövidítését az LMP. Schiffer András, a párt társelnöke szerint ez csak tovább növelheti azt a valós biztonsági kockázatot, hogy nincs pénz a magyar menekültügyi, idegenrendészeti szabályok érvényesítésére, a rendszer fenntartására.
Úgy vélte, a 30 napos határidő 3 naposra csökkentésével a menedékkérőknek semmi jogérvényesítési lehetőségük nem lesz, miközben vannak köztük olyanok, akik három napig meg sem tudnak szólalni a trauma miatt, ennyi idő alatt pedig egyébként sem lehet deríteni, van-e alapja a menedékkérelemnek.
