Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Miniszterelnökséget vezető miniszter heti sajtótájékoztatóján, a Kormányinfón az Origo kérdésére azt mondta: a paralimpikonok vezetője elvesztette a bizalmat, és felmerül a méltatlanná válás kérdése is, de nem mondta ki, hogy Gömöri Zsoltnak távoznia kellene a Magyar Paralimpiai Bizottság éléről.
A magyar kormány bevándorlókkal kapcsolatos politikája változatlanul az, hogy a politikai menedékkérőket befogadná Magyarország, a megélhetési bevándorlókat azonban nem. Az Origo kérdésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: pont az a legnagyobb problémájuk, hogy az uniós szabályozás értelmében nem lehet különbséget tenni a két csoport között.
Magyarország ezért szeretné tagországi hatáskörbe vonni a bevándorlás kezelésének ügyét. Ha ez így lesz, akkor a határsértők négyötödét vissza tudnák fordítani, mert ők olyan országból érkeznek, ahol nincs katonai konfliktus, és így nem szorulnak politikai menedékre.
A szerdai ülésen a kormány beszámolót hallgatott meg a határon túli magyarok helyzetéről, mert úgy gondolják, hogy a rendszerváltás után 25 évvel át kell szervezni a külhoni magyarok támogatási rendszerét. Nemzeti fejlesztési programot indítanak határon túl is, ami a gyermekvállalást, a magyar nyelvű oktatást támogatja. Új típusú együttműködést kötnének a határon túli magyar többségű önkormányzatokkal, és támogatnák a vállalkozókat. Minderre évi 80 milliárd forintot szánnak.
Lázár János szerint ellenzéki pártok indítottak offenzívát Brüsszelben a magyar fejlesztések sikerei ellen, de a kormány visszaveri ezeket a támadásokat. A 2007–2013 között elérhető 8200 milliárd forintos keret 87 százalékát már lehívta Magyarország, forrásvesztésre pedig nem számítanak.
Visszaveri a kormány az ellenzéki pártok brüsszeli offenzíváját.
Csak idén 2236 milliárdot fizetnek ki idén, ami Lázár szerint a legnagyobb külső forrásbevonás az uniós csatlakozás óta. A pályázatok 2 százalékos hibahatárát a miniszter elfogadhatónak tartja, az megegyezik a nemzetközi átlaggal.
A korábbi amerikai nagykövet könyve kapcsán Lázár János úgy döntött, tisztázza, hogyan születnek a fejlesztési döntések, mert szerinte Eleni Tsakopoulos Kounalakis "fizetés-kiegészítésként írt" könyve sok pontatlanságot tartalmaz.
A miniszter azt mondta: a kormányból egyedül ő láthat bele a kifizetésekbe, hiszen ő felügyeli azokat, egyébként a kormány nem pályázatokról dönt, hanem a fejlesztések irányáról. A kormány kötelessége megtárgyalni az operatív programokat, az akcióterveket, de a pályázatok kiírása már a minisztériumok, illetve a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladata.
Az EU jóváhagyása és ellenőrzése is kell minden egymilliárd forint feletti fejlesztési célhoz, így az eddig lehívott források bizonyítják, hogy a magyar rendszer mindenben megfelel az uniós előírásoknak.
Egyévnyi előkészítő munka után a parlament elé kerül az új közbeszerzési törvény, amelyik átülteti az uniós irányelveket a hazai gyakorlatba. 2017-ig ezt minden tagországban be kell vezetni, Magyarországon a tervek szerint november közepén lépne életbe az új szabályozás. Ez nagyobb átláthatóságot, nagyobb versenyt, a kkv-k számára előnyt és kisebb bürokráciát eredményez majd.
A kormány 37 milliárd forintos fejlesztést tervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de ez a fejlesztés csak akkor valósul meg, ha az igazságügyi miniszter és az Emmi vezetője konszenzusos megegyezésre jut a jogi képzést végző intézményekkel, hogy csak itt legyen egyedül közigazgatási képzés az egész országban. A kizárólagos rendészeti és államtudományi képzés mellé szánják a közigazgatási oktatást, amivel elit egyetemmé kívánják tenni az intézményt.
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató átvette már a Főgáz irányítását, fél éven belül pedig áramszolgáltatóvá is előlépnek, emellett pedig 90, önkormányzati távhőszolgáltató állami átvételéről tárgyalnak - közölte Lázár János.
A miniszter kijelentette: a Főgáz legalább 2000 társasház esetében becsapta a fogyasztókat, mert sokkal nagyobb kapacitású mérőórákat használtak, mint amit a házak átlagos fogyasztása alapján kellett volna, a magasabb alapdíj miatt pedig megkárosították a lakóközösségeket. Feltételezik, hogy ez volt a gyakorlat a többi szolgáltatónál is. Nem tartja kizártnak, hogy felmerül az érintett cégek vezetőnek büntetőjogi felelőssége is. A tisztességtelenül beszedett pénzeket jóváírják.
Nyárra befejeződik a Magyar Fejlesztési Bank átalakítása, ezzel az ország legstabilabb, leghitelképesebb bankja jön létre – mondta Lázár János. Az MFB a nagy fejlesztésekkel foglalkozik majd, illetve a visszatérítendő forrásokat fogja kiközvetíteni.
Lázár János szerint a Magyar Posta két év alatt többet fejlődött, mint előtte 20 év alatt. Magyarország legerősebb logisztikai szolgáltatója lett, ami azt bizonyítja, hogy sikeres volt a posta átalakítása. A tervek szerint a postahivatalokban lesznek majd a Nemzeti Közműszolgáltató ügyfélszolgálati pontjai, ezzel is bővítik a társaság funkcióit.
Az események és az eredmények igazolták a takarékszövetkezetek integrációjának szükségességét, mondta Lázár János. A miniszter emlékeztetett: kilenc takarékszövetkezet húzta ki magát az integráció alól, közülük hét már csődöt jelentett.
A szövetkezetek 1,1 millió ügyfele most már teljes biztonságban tudhatja a pénzét, mert felszámolták a problémákat, így megakadályozták a szövetkezetek csődhullámát. Komoly informatikai fejlesztésbe kezdenek, új termékekkel jelennek meg a postával közösen, hamarosan pedig piaci alapon működő zöldbankként és agrárbankként is nézhetünk a takarékszövetkezetekre.
A kormány úgy döntött, hogy a miskolci, debreceni és pécsi ipari parkok területének növeléséhez egy központi, állami ügynökséget hoznak létre, hogy ne a helyi ügyvédek vásárolják fel a területeket.
A rendészeti területen dolgozó közalkalmazottak idén júliusban és jövő januárban kapnak majd béremelést a kormánydöntés alapján, összesen mintegy 10 százalékot.
A szociális ágazatban dolgozók bérhelyzete is terítékre került a kormányülésen, ahol Balog Zoltán minisztert bízták meg, hogy tegyen javaslatot az ágazat átalakítására és a béremelésre. Egyéni képviselői indítványra szavaz majd az Országgyűlés a hadiárvák, hadiözvegyek, hadirokkantak kárpótlásáról. 17-18 ezer emberről van szó, akik havonta 8000-8500 forintos nyugdíj-kiegészítést kapnának. A határon túl élőknek is járna ez a juttatás, de külön kellene majd kérvényezniük.
Lázár János szerint megengedhetetlen, hogy pedagógusasszisztensek munkáját közmunkásokkal végeztessék el, esetleg azért menesszenek valakit az állásából, hogy később közmunkásként, sokkal kevesebb pénzért csinálja ugyanazt a munkát. Az ilyen foglalkoztatást a kormány kifejezetten tiltja, ezért információkat kérnek az érintett intézményekről a Kliktől, hogy történtek-e ilyen esetek az országban.
