Quaestor-botrány: a kezdőtőke nagy része odaveszett

Jelenleg sem a kincstárban, hanem egy kereskedelmi bankban parkoltatják azt a 3,8 milliárd forintot, amit a Magyar Nemzeti Kereskedőház a bedőlt Quaestornál vezetett számlájáról mentettek ki. Szijjártó Péter egy háttérbeszélgetésen, amelyen az Origo is részt vett, arról is beszélt, hogy új vízumközpontot szeretnének nyitni Moszkvában, mivel a konzuli hivatal nem bírja a terhelést. 

Több milliárd forint ment el a kereskedőházi rendszer működésére az elmúlt években. A cég hat és kilenc milliárd forint közötti kerettel kezdte meg a működését még 2013-ban. Ebből sikerült 3,8 milliárdot úgymond megmenteni a Quaestor bedőlését követően – többek között erről is beszélt Szijjártó Péter azon a háttérbeszélgetésen, amelyen az Origo is részt vett.

Vagyis mindenképp kijelenthetjük, hogy a kereskedőházak működtetése több milliárdba került.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház is vezetett számlát a cégnél. A pénz kivételéről még február 25-én rendelkezett Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor még február 25-én rendelte el a pénz kivételét Fotó: Polyák Attila - Origo

Nem szól bele

Szijjártó Péter a kereskedőház pénzkezelési módjáról azt mondta, hogy ilyen napi döntésekbe nem szól bele, és nem is lát rá, a kereskedőháznak mindig megvolt a vezetése, amely a döntésért felelős. A kereskedőház egyébként, amint kiderült, 2013 márciusában jóval több pénzt tett be (hat és kilenc milliárd közötti lehet az összeg), és ebből a tőkéből működtek - ezért maradt belőle 3,8 milliárd.

Ajánlatra várnak

Szijjártó beszélt arról is, hogy nagyon rosszkor jött ez a dolog számára, de a Quaestor a működő 25 kereskedőház közül csak egynek a tevékenységébe volt bevonva. Az ügyben a kereskedőház már megtette a feljelentést. A megmaradt 3,8 milliárd forintot egy kereskedelmi bankban helyezték el, de ha a Magyar Államkincstár versenyképes ajánlatot tesz, akkor a pénzeket átirányítják oda.

Szijjártó Péter: Nagyon rosszkor jött a Quaestor-botrány Fotó: Bielik István - Origo

A kincstári rendszer átalakításáról Orbán Viktor is beszélt: szükségesnek tartana egy olyan rendszert, amely megfelelő hátteret biztosítana a költségvetési pénzekkel gazdálkodó szervezeteknek, így azoknak nem kellene bankoknál vagy brókercégeknél tartani a közpénzt.

Baj van Moszkvában

A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, hogy a Quaestor bedőlését követően komoly problémák merültek föl a moszkvai vízumközpont működésével is. A konzulok munkaterhelése jelentősen megnőtt, és a minisztériumnak nincsen arra kerete, hogy új munkatársak felvételével enyhítse a helyzetet.

A korábban működő vízumközpont azért volt előnyös, mert például az igénylőknek nem kellett órákat sorban állniuk a konzulátus előtt, hanem kényelmesen intézhették ügyeiket. Másrészt a konzul már egy kész anyagot kapott a központtól, mielőtt elbírálta volna az igényt. Szijjártó szerint az, hogy a vízumügyeket magáncégekre bízták, egyáltalán nem magyar jelenség, külföldön is van erre példa.

Debrecenben már tüntettek a Quaestor-károsultak Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Erről nem beszélt Orbánnal

A miniszter ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja majd a kiválasztás menetét. Nem az a probléma szerinte, hogy kijelöléssel döntöttek, mivel kevés cég ért a vízumügyekhez, nagyon nehéz a versenyeztetés. A külügy természetesen szeretne egy új vízumközpontot nyitni Moszkvában, de nagy valószínűséggel ismét egy magyar céget szeretnének ezzel megbízni, nem kívánják külföldi kézbe adni.

Nem beszéltem a miniszterelnökkel a Quaestor-botrányról azokon a találkozókon, amikor egyeztettünk – mondta Szijjártó Péter a háttérbeszélgetésen. Így természetesen az sem merült föl, hogy a külügyminiszternek távoznia kelljen a botrány miatt.

Időhiány

Időhiányra hivatkozva nem beszélt telefonon Tarsoly Csabával, a Quaestor vezetőjével Szijjártó Péter a cég bedőlését megelőzően – erről maga a külgazdasági és külügyminiszter számolt be a háttérbeszélgetésen. „Felhívott, és kért tőlem egy időpontot, mivel azonban nemcsak most, hanem akkor is elég feszített menetrend szerint éltem, jeleztem számára, hogy erre belátható időn belül nem tudok sort keríteni.”

30 millióig kártalanítanának

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az M1 Ma Este című műsorában csütörtök este elmondta: a Fidesz-frakció legkésőbb péntek estig törvényjavaslatot nyújt be a Quaestor-károsultak kártalanítására.

A javaslat értelmében minden érintettet 100 ezer euróig, azaz 30 millió forintig kártalanítanának egy alapon keresztül, a politikus szerint legkésőbb július végéig.

A kormány azt szeretné, ha "mindenki beadná a kötvényeit az alapba, és a befizetések is oda érkeznének". A BEVA is ide fizeti majd a pénzt, és ezt az alapot ki kell egészítenie a befektetési szektornak is úgy, hogy minden károsultnak ki lehessen fizetni a bent maradt befektetéseit.

Ezt a befektetési szolgáltatók csak meghitelezik, mert a felszámolás során beérkező pénzt ők kapják majd. Az MNB pedig - az elképzelések szerint - akár kölcsönnel is segítheti a folyamatot.

Maratoni tárgyalás volt

2015. március 9-én öncsődöt jelentett be a Quaestor Financial Hrurira Kft., amely a Quaestor-csoport tulajdonában áll. Egy nappal később a Quaestor-csoporthoz tartozó Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét részlegesen felfüggesztették.

Március 25-én, két napig tartó tárgyalás után elrendelték Tarsoly Csaba előzetes letartóztatását. Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben – állította a Legfőbb Ügyészség.