Nem félnek, de elővigyázatosak a budapesti dohányboltosok. Az Origo több budapesti trafik alkalmazottjával is beszélt. Azt mondták, hogy a tulajdonosok mindent megtesznek azért, hogy ne legyen baj. Volt, ahol főpróbát is tartottak, máshova pedig a körzeti megbízott szokott benézni, és tanácsokkal is ellátja az alkalmazottakat.
Félni egyik eladó sem fél, mint mondják, „egy busz is elüthet az utcán”, és eddig csak a részegekkel, kötözködőkkel gyűlt meg a bajuk. Egyikük azonban leszögezte, bár ezt a rendőrség egészen biztosan nem fogja beismerni, igenis van összefüggés a sötétítő fóliák és a betörések között.
„Nekem ne mondja senki, hogy nem vagyunk így jobb célpontok. Úgy tudom, Magyarország az egyetlen hely, ahol teljesen be kell fedni a kirakatokat. Nem értem, ha máshol meg tudták oldani a nemdohányzók védelmét fólia nélkül is, itt miért nem lehet” – mondta.
Abban is egyetértettek, hogy a biztonsági berendezések nem feltétlenül védik meg őket. „Ha történik valami, és még meg is tudom nyomni a pánikgombot, ide akkor is 7-8 perc alatt ér ki a segítség, addigra pedig már mindegy. De legalább az utólagos nyomozást megkönnyíti” – mondta egy lány.
„Ha engem megszúrnak, és a rabló után fél óra múlva sem jön be senki, itt vérzek el a pult mögött. Senki nem venne észre - mondta egy férfi. „Őszintén remélem, hogy lesz egy felelős, aki kiáll, és saját halottjának tekinti a kaposvári áldozatot. Sőt, jó lenne, ha egyszer tartanának egy fórumot, ahol mi, trafikosok is elmondhatnánk a véleményünket az intézkedésekről.”
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy vannak-e friss kimutatások a trafikok ellen elkövetett támadások és a sötétített fóliák közötti lehetséges összefüggésekről. Későbbre ígértek választ.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján az Origo kérdésére leszögezte: ha bebizonyosodik, hogy a sötét kirakat is tehet a kaposvári lány haláláról, akkor „személyesen fog intézkedni, hogy változtassanak a törvényen”.
A Magyar Dohány-kiskereskedők Egyesülete úgy véli, hogy a haláleset miatt újra kell gondolni a trafikok elsötétítésének kérdését.
„A nemzeti dohányboltok tipikusan egyszemélyes üzletek, a bennük lévő árukészlet miatt pedig az átlagos kiskereskedelmi üzleteknél gyakrabban válnak erőszakos, illetve vagyon elleni bűncselekmények célpontjává. Ezt a tendenciát csak erősíti, hogy a legtöbb ilyen helyiség teljesen el van sötétítve, kívülről nem látható, hogy mi történik odabenn" – mondta Lengyel Antal elnök.
A 21 éves eladólány meggyilkolása után Kaposvár polgármestere pénteken közleményben kérte a Nemzetgazdasági Minisztériumot: töröljék azt a pontot a trafiktörvényből, ami alapján a fiatalkorúak védelmében el kell sötétíteni a dohányboltok kirakatát.
„Sajnos egy ilyen rendelkezéssel sem lehet meg nem történtté tenni a tegnapi tragédiát, de talán tehetünk azért, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló bűncselekmény” – írta Szita Károly.
A kaposvári gyilkosság minden brutalitása ellenére is csak egy állomása a trafikok ellen két éve tartó bűncselekményhullámnak.
A nemzeti dohányboltok a megnyitásuk után azonnal a bűnözők célpontjává váltak. Az ORFK adatai szerint 2013 és 2014 júniusa között összesen 358 bűncselekmény történt a dohányboltokban – ebből 100 esetben kirabolták a trafikot, sokszor bántalmazva is a pultban álló alkalmazottat.
A bűnözőket bátoríthatta a trafikjogok miatt kialakult társadalmi-politikai feszültség, de még inkább az a tény, hogy a boltokba nem lehet belátni a sötét fóliától.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. már tavaly januárban azt ígérte, lekerülhet a kirakatokról a sötét fedőréteg, de azóta sem történt változás.
A kaposvári rablógyilkosság ügyében tartott pénteki sajtótájékoztatón Szijjártó István rendőr alezredes kitérően felelt az újságírói kérdésre, hogy az üzlet lefóliázása összefüggésben áll-e a brutális bűncselekménnyel. Mint mondta, erre csak a nyomozás lezárása után tudnak érdemben válaszolni.