Ettől a szótól rettegnek a kormányban

tartoznak a kórházak a beszállítóiknak, illusztráció, egészségügy
Vágólapra másolva!
Nem aggódik a kórházi adósságok miatt a kabinet, és az új egészségügyi koncepció kidolgozása sincsen veszélyben. Az Origo úgy tudja, mindenképpen felépül az új budapesti szuperkórház, de a helyszínről még nem döntöttek. 
Vágólapra másolva!

Továbbra is megvan a bizalom Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárban – állították az Origónak kormányzati források. Korábban arról szóltak hírek, hogy nem volt felhőtlen az államtitkár és Lázár János viszonya, és még Zombor lemondása is szóba került.

Úgy tűnik, azóta sikerült rendezni az ellentéteket, és értesüléseink szerint a kormány egy korábbi ülésén tárgyalt is az egészségügyi koncepcióról.

Zombor Gábor posztja egyelőre nem ingott meg Forrás: MTI/Illyés Tibor

Áprilisi változások

Információink szerint egy április 1-jei miniszteri rendelet értelmében már új rendben működnek a kórházak. Ennek a lényege, hogy az intézményeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a meglévő kapacitásaikat a leghatékonyabb módon használják föl. Helyi szinten kell kialakítani a megfelelő működés feltételeit, így a megyék szerepe felértékelődik a mostani helyzetben. Április elejétől többek között a főigazgatók, a stratégia és a betegellátás finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz tartozik.

Nem lesz lakat

A kormányzat a számára kedvezőtlen közhangulat miatt a kórházbezárás kifejezést is szeretné kerülni a következő hónapokban zajló átalakítások során. A bezárást úgy próbálják elkerülni, hogy a jelenleg fölös kapacitással, vagy rossz állapotban lévő intézmények esetében inkább átalakítják az általuk nyújtott szolgáltatást, mint hogy lakatot tegyenek a bejáratukra.

Az adósságokat a következő hónapokban rendezhetik Thinkstock

Átcsoportosítottak

A kórházi adósságok rendezése ügyében a kormányzatban egyáltalán nem tartanak attól, hogy a működőképesség veszélybe kerülne, mivel a probléma a korábbi években is megvolt, és vészhelyzet akkor sem alakult ki. Talán emiatt is csak április 21-én csoportosítottak át 60 milliárd forintot a központi tartalékból az adósságok rendezésére.

Az emberi erőforrások miniszterének az Állami Egészségügyi Ellátó Központ útján fel kell mérnie a kórházak adósságából eredő valamennyi kötelezettséget, és az átcsoportosított pénzből rendeznie kell az adósságot. A szakminiszternek október 31-éig beszámolót is kell készítenie a kormánynak a kórházak konszolidációjának végrehajtásáról.

Elkerülnék az ingatlanvételt

Információink szerint a kabinet továbbra sem tett le az új fővárosi kórház megépítéséről, és már csak a helyszín kiválasztásáról van vita. Az biztosnak tűnik, hogy Budán fog megépülni. Tarlós István főpolgármester az egykori OPNI területét javasolta, de úgy tűnik, hogy az új intézmény nem ott lesz majd, mivel közlekedési szempontból nem a legjobb helyen fekszik.

A János-kórház helyén épülhet az új szuperkórház Forrás: MTI/Simó Endre

Könnyen lehet, hogy az új kórház a mostani János-kórház helyén épül föl. A jelenlegi intézmény főbejárata közelében lévő két épület műemléknek számít, de a tervek szerint a mögötte lévő pavilonokat már le lehetne bontani. Ez többek között azért is lenne jó, mert az államnak nem kellene új ingatlant vennie, és egy már bejáratott brandet újítana föl. Az új szuperkórház több mint 1000 aktív ággyal kezdheti meg majd a működést.

Csak ideiglenes megoldás

A kabinetben a legnagyobb fejtörést jelenleg az okozza, hogyan lehetne az egyetemről kikerülők bérét a jelenlegi szinten tartani. A nemrég elindult ösztöndíjprogram révén a pályakezdő rezidensek nettó 100-150 ezer forinttal keresnek többet.

A probléma, hogy sikeres szakvizsga után kikerülnek az ösztöndíjprogramból, így jelentős fizetéscsökkenéssel kezdhetnék a pályájukat. Sokan ezért úgy dönthetnek, hogy a rezidensi idejüket itthon töltik, majd a a szakvizsga után a sokkal magasabb fizetésért távoznak Magyarországról.

Nehéz lesz itthon tartani a rezidenseket Forrás: MTI/Varga György

Bár az ösztöndíjprogram egyelőre sikeresnek tekinthető, mert egy év alatt 40 százalékkal nőtt a programban részt vevők száma, egy általános bérrendezés nélkül csak átmeneti lesz, hogy a fiatal orvosok itthon dolgoznak. A tárca a bérrendezési javaslatát a következő hónapokban készíti el, szeretnék elérni, hogy az orvoselvándorlásnak legalább a mértéke csökkenjen.