Az egész országot elérte a Felcsút-szindróma

Budapest, 2014. augusztus 30. , csak a fidesz
A Jobbik és a Fidesz, valamint a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM, (a háttérben) standja Budapesten, a VI. kerületi Hunyadi téren, ahol támogató aláírásokat gyűjtenek a pártok az őszi önkormányzati választásokra 2014. augusztus 30-án.
Vágólapra másolva!
A Fidesz-KDNP többek között annak köszönheti, hogy egyelőre toronymagasan vezet a jelöltállítási versenyben, hogy a kis településeken abban bíznak, hogy lobbierejük így jelentősen megnő – többek között ezzel magyarázták a politológusok a kormánypárti jelöltállítási fölényt. Arról is beszéltek, hogy a baloldal azért nem képes ilyen teljesítményre, mert kevésbé központosítottak, és a nyári viták sem tettek jót nekik.
Vágólapra másolva!

Több mint egy hete zajlik a jelöltállítás az október 12-i önkormányzati választásokra, amely a várakozásokkal szemben lényegesen kisebb érdeklődést vált ki az esetleges indulók körében, mint a korábbi években. Eddig csupán 289 pártot és 12 nemzetiségi szervezetet vettek nyilvántartásba, míg négy évvel ezelőtt összesen 406 szervezet indult. A politikai erőknek még hat napjuk van arra, hogy a szükséges ajánlások számát leadják, de arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a nagy roham ezen a héten várható. A jelöltállítás eddigi legnagyobb meglepetése, hogy a kormánypártok toronymagasan vezetnek még a független jelöltekkel szemben is, az ellenzéki pártok nagyon le vannak maradva, de hátrányukat a héten minden bizonnyal csökkenteni fogják.

Toronymagasan vezet a Fidesz–KDNP

A kedd reggeli összesítés szerint a Fidesz és szövetségesei együttesen több mint 2000 jelöltet állítottak, ebből több mint 199 polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba, valamint több mint 1800 képviselőjelöltet. A kormánypártok mögött összesen 1264 jelölttel a függetlenek következnek, ebből 184-en vannak a polgármesterjelöltek. Jelenleg a harmadik helyen áll a Jobbik, összesen 169 jelölttel. A baloldali ellenzék összes jelöltszáma megelőzi a radikális pártét, de a különféle szövetségi alakzatok miatt nagyon nehéz meghatározni, hogy hányan is vannak. Annyi bizonyos, hogy a negyedik helyen a DK-EGYÜTT-MSZP-PM közös jelöltjei állnak 42 jelölttel, míg a hatodikon 25 önálló jelölttel a DK. Az MSZP-nek 19 önálló jelöltje van.

A mögöttünk hagyott három önkormányzati választáson a pártok versenyében a mostanival szemben más tendenciák érvényesültek. 2002-ben még egyértelműen az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció végzett a jelöltállításban az első helyen, a Fidesz és szövetségesei nagyon le voltak maradva. 2006 őszére némileg csökkent a Fidesz hátránya a szocialistákhoz és a szabaddemokratákhoz képest, de még akkor is az MSZP önállóan is másfélszer annyi polgármesterjelöltet állított, mint a Fidesz. 2010-ben tudott fordítani a Fidesz, akkor már közel tízszer több településvezető-jelöltet indított, mint a szocialisták, akiket még a Jobbik is megelőzött. Mindhárom előbb említett választáson egyébként a független jelöltekből volt a legtöbb.

Lobbierejükben bíznak

Felcsút-szindróma látható a kis települések világában, amely azt jelenti, hogy a korábbi független polgármesterek helyét a kormánypárthoz kötődő emberek veszik át – minderről már Kiszelly Zoltán politológus beszélt az Origónak. Felidézte, hogy a Fejér megyei településen a pártpolitika 2010-ig nem volt jelen, majd Mészáros Lőrinc megválasztásával véget ért ez az időszak. A szakember szerint ez a folyamat sok esetben alulról indul, mivel a 10 ezer főnél kisebb népességű településeken is tudják, hogy lobbierejük jelentősen megnőhet, ha kormánypárti politikus kerül a polgármesteri hivatalba, és így az uniós pénzekhez is adott esetben könnyebben hozzájuthatnak.

Kiszelly arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz-jelöltek nagy száma azzal is magyarázható, hogy a pártnak a Jobbik mellett nagyon jól kiépített hálózata van a kis települések világában, míg a baloldalnak korábban sem ebben a szegmensben volt a legerősebb támogatói bázisa. A politológus a radikális párt falvakban látható megerősödését a már betiltott Magyar Gárda mozgalom erőteljes megjelenésével magyarázta. Szerinte a Jobbik helyzetét javítja az is, hogy a proteszt szavazatok is inkább feléjük áramlanak a kis települések világában, szemben a balliberális pártokkal.

Győrben is teljes gőzzel zajlik a kampány Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Nem központosított a baloldal

Önmagában egyáltalán nem számít meglepetésnek, hogy a jelöltállítás mostani szakaszában toronymagasan a Fidesz-KDNP vezet, mivel a kormánypártok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a lehető leggyorsabban leadják az érvényes ajánlásaikat – mondta el portálunknak Tóth Csaba. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint a jelöltállítás végére minden nagyvárosban és fővárosi kerületben lesznek baloldali jelöltek, míg a kis települések világában ez nem várható. Az elemző úgy látja, a baloldali ellenzék többek között azért lassabb a jelöltállításban, mivel a kampányuk kevésbé központosított, mint a Fideszé, és a nyári hónapok vitái sem tettek jót nekik.

Tóth nem vonna le messzemenő következtetéseket abból, hogy 2002-ben és 2006-ban az MSZP-nek és az SZDSZ-nek több jelöltje volt a Fidesznél, mivel akkor a balliberálisok erősebbek is voltak a jobbközép ellenzéki erőnél. A politológus a független jelöltekről úgy vélekedett, hogy azokról helyben tudják, melyik erőkhöz kötődnek, ezért is óvatosan kell bánni a pontos rangsor elkészítésével. Szerinte a mostani választás legnagyobb kérdése, hogy a baloldali ellenzék 2010-hez képest tud-e javítani a pozícióján.

Lindmayer Viktor (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselőjelölt választási plakátokat pakol Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ebben hasonlítunk a franciákra

A baloldali jelöltek alacsony számát Kiszelly Zoltán egyrészt azzal magyarázta, hogy az idei szuper választási évben érvényesül egyfajta dominóeffektus, amely azt jelenti, hogy a tavaszi ellenzéki vereség után ősszel is nagyjából hasonló eredmény születik. Másrészt sokan azért sem szívesen indulnak el az MSZP, az Együtt-PM vagy éppen a DK színeiben, mivel nem szeretnének konfrontálódni a hatalommal, valamint a hírek szerint anyagi gondok is közrejátszanak abban, hogy nincsenek jelöltek a 10 ezer főnél kisebb lakosságú településeken. Kiszelly szólt arról is, hogy Nyugat-Európában is jellemző a független politikusok kiszorulása a helyi hatalomból, erre a legjobb példa Franciaország, ahol az elnökjelöltté váláshoz is 500 településvezető ajánlása szükséges.