Karaktergyilkosság, a politikai kampányok nagyágyúja

2014.09.02. 10:57

Nagyon népszerű eszköz a negatív kampány, köztük a karaktergyilkosság a politikai küzdelmekben, de a vádak sok esetben visszahullhatnak azok kiagyalóira. Az Origónak nyilatkozó szakértők nem tartják jó ötletnek például Falus Ferenc jeges vödrös akcióját. Ráadásul szerintük olyan, mintha Falus egyedül lenne, márpedig a politikában nincsenek magányos hősök.

Épp csak kihevertük az országgyűlési és az európai parlamenti választást, máris dübörög az újabb kampány. Mindent beleadnak a pártok, hogy az önkormányzati választásra meggyőzzék a szavazókat, az ő jelöltjük mellé húzzák az ikszet. Főként az utóbbi tíz évben a hazai kampányok elengedhetetlen részévé vált a negatív elemek túlhangsúlyozása. A legtöbb esetben alig tudunk meg valamit egy párt programjáról, inkább arról hallunk, mi minden rossz történne, ha a rivális kerülne hatalomra.  

Amerikai találmány

A karaktergyilkosság mint fogalom 2004-ben született meg az Egyesült Államokban, valakinek a jellemét bíráló, megsemmisítő általánosítást jelent. Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) kutatási igazgatója szerint nem tudományos kategóriáról van szó, bármilyen szép is a definíciója. Ráadásul nem is új találmány, ezt a technikát, mióta világ a világ, használják.

Kerry ellen működött a karaktergyilkosságForrás: AFP/Getty Images/Chip Somodevilla

A szakember szerint Magyarországon először a baloldali sajtó alkalmazta a karaktergyilkosságot a jobboldalival szemben 2009-ben. „Bajnai Gordont nemtelen karaktergyilkossággal próbálja megsemmisíteni a jobboldali sajtó” – szólt az állítás, majd jött jobbról a riposzt: „az kizárt dolog, mert hol van itt karakter?”. Ez a médiaküzdelem szivárgott át később az értelmiségi közbeszédbe mint egyfajta kampánytechnika – véli az elemző.

A karakter-öngyilkosság

Törteli István, a Nézőpont Intézet munkatársa is úgy látja, hogy a karaktergyilkosság mint politikai kommunikációs eszköz nem új jelenség sem a nemzetközi, sem pedig a magyar politikai életben. Mint mondta, ez az eszköz a negatív kampány egyik megvalósulása, ekkor az ellenfél személyére, múltjára épül egy-egy kommunikációs panel, kampányelem. Célja, hogy kikezdje az ellenfél hitelességét, amely a politikusok legfontosabb tőkéje. Sikerrel akkor lehet alkalmazni – hasonlóan a negatív kampány bármilyen más formájához –, ha találkozik a valósággal és a választók érzékelésével – tette hozzá.

Törteli szerint Falus Ferenc vizes videója inkább egy sajátos „karakter-öngyilkosság”. Ilyen esetekben nem rivális politikusok rombolják riválisuk hitelét, de az eredmény ugyanaz lesz. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a „karaktergyilkosságok” kisebb részben származnak a pártoktól, nagyobb részük a sajtóban születik. Az ott megjelenő információkat pedig a helyzettől függően kihasználhatják a pártok, beépíthetik a kampányukba – hangsúlyozta Törteli. Ezt a technikát alkalmazta sikerrel például a Fidesz a szocialistákkal szemben a korábbi kampányában, amikor az MSZP korrupciós ügyeiről beszélt.

Az elemző szerint rossz ötlet volt Falus Ferenc akciója.Forrás: Falus Ferenc

Gyurcsány nem tudott kikeveredni

2004-ben John Kerry demokrata elnökjelöltként vietnami hőstetteiről beszélt, de ellentmondásba keveredett, amire azonnal lecsaptak ellenfelei. Hiteltelen, hazug karakterként állították be a politikust. Ismerős lehet ugyanez Gyurcsány Ferenc esetében is, aki az őszödi beszéd után nem tudott kikeveredni többet a hazug karakter szerepéből.

Voltaképp egy karaktergyilkosság során teljesen mindegy, hogy az egy kis füllentés volt-e, vagy pedig épp őszinteségi roham, a lényeg, hogy akár egy perifériás politikusi tulajdonságból, akár egy központiból az ellenlábas képes-e felépíteni egy olyan személyiséget, amivel a másikat lejárathatja – vélekedett az MPK kutatási igazgatója. „Minden jellemtulajdonság megfogalmazható pozitív vagy negatív oldalról. Churchill például buldogtermészetű volt, amit lehet úgy is értelmezni, hogy kitartó és következetes, de úgy is, hogy makacs, sőt, hogy fafejű.”

Celebként állították be Obamát

Törteli a 2008-as amerikai elnökválasztási kampányából hoz példát a közvetlenül politikusokra irányuló karaktergyilkosságra. John McCain republikánus elnökjelölt videójában Barack Obamát „a legnagyobb celebnek” titulálta, Paris Hiltonhoz hasonlította. A videó – amely a negatív kampányok egyik kiváló példája – felteszi a kérdést: készen áll-e Barack Obama arra, hogy vezesse Amerikát. Obama támogatói szerint McCain kampányában karaktergyilkosságot követett el jelöltjük ellen – ismertette a Nézőpont Intézet munkatársa.  

Az Obama elleni karaktergyilkosság nem sikerült a republikánusoknakForrás: AFP/Mandel Ngan

Zsolt Péter szerint senki sem vállalja szívesen a karaktergyilkos szerepét, mert a köztudatban nemtelen eszköznek tartják ezt a kommunikációs technikát. Sokan ezért nem is vágyunk politikai szerepre, mert – a diktatúrát leszámítva, hiszen ott mindenki imádja a vezért – el kell viselni, hogy kikezdik az ember személyiségét, és a politikusnak magának is ki kell kezdenie riválisát – tette hozzá.

Magyarországon a karaktergyilkosság a politikában kevésbé kockázatos, mert nem szeretjük a politikusainkat. Minél kevésbé kedveljük őket, annál kevésbé érdekel, hogy meddig mennek el velük szemben - tette hozzá az elemző.

A valóságon kell alapulnia

Törteli szerint ugyanakkor a negatív kampány Magyarországon is könnyen visszaüthet. Ha a támadás mellett nincs valódi alternatíva, a politikusok kompetenciája veszhet el. Ha túl erős, vagy alaptalan a negatív kampány, visszafelé sülhet el, mert a légből kapott vádaskodásra nem fogékonyak a választók. Akkor működhet valóban jól a negatív kampány technikája, ha a valóságon alapul – véli a médiaelemző.

Igaz ugyanakkor, hogy az ellenfél opponálásával könnyen meg lehet szólítani mindazokat, akik inkább valaki ellen, mint valaki mellett voksolnának. Támadni hatékonyabb megoldás lehet, mint alternatívát megfogalmazni, hiszen annak üzenete összetettebb, nehezebben jut el a választókhoz.

Itthon is népszerű a negatív kampányForrás: Bielik István - Origo

Nincsenek magányos hősök

Zsolt a Falus Ferencet ért legutóbbi támadásokat elemezve arról beszélt, hogy a Heti Válasz nem emelt ki egyetlen jellemvonást, nem minősített, inkább életutat mesélt. A H1N1-szereplést sem jellemhibaként említi, hanem olyan epizódként, amely a leginkább emlékezetessé tette. A H1N1-es epizód szerinte is félresikerült történet volt, de jószerivel csak a lengyelek nem csúsztak el az oltás állami kampánytámogatásával, nálunk a végén minden politikai oldal támogatta.

A karaktergyilkosság nem csak akkor kisebb kockázatú, ha egy társadalom nincs jó véleménnyel a politikusairól, hanem akkor is, ha valakit nem véd csapat. Falus Ferenc mögött pedig nem érezni az erős hátteret, olyan, mintha egyedül lenne, márpedig a politikában nincsenek magányos hősök – vélekedett a szakember.

Törteli úgy látja, hogy a bulvárosodó tömegmédia kedvez a negatív kampány eszközeit használóknak. A választók ugyanakkor azt is elvárják, hogy a politikusoknak legyen víziójuk, világképük, pozitív céljuk. Ezek nélkül egyetlen kampány sem lehet sikeres.