Hitelből fizetné vissza hiteleit az idén a BKV Zrt., de szeptemberben már sem a cég, sem a tulajdonos főváros nem lesz erre képes, hacsak az állam nem segít.
A BKV mintegy 67 milliárd forintos adósságállományának nagy része banki hitel – 61,7 milliárd –, ami után a cégnek idén 3,5 milliárdos kamatfizetési kötelezettsége van, továbbá lejárttá válik a hitelek egy része, 9,4 milliárd forint is. Utóbbi tőketartozást hitelből fizetné a BKV, vagyis refinanszírozná.
Ezért közbeszerzésen próbált a cég még az év elején olyan bankokat keresni, amelyek hajlandóak újabb kölcsönöket adni a régi hitelek kiváltására. A teljes összeget azonban a pénzintézetek nem voltak hajlandóak biztosítani, mert nem bíztak a BKV fizetőképességében és a főváros kezességvállalásában.
Hasonló okokból az újabb körös közbeszerzésen jelentkező bankok is csak azzal a feltétellel lennének hajlandók refinanszírozni a hiteleket, ha az önkormányzat fizetésképtelensége esetén az állam vállalna garanciát a visszafizetésre, ám ezt az ígéretet írásban még nem kapta meg a kormánytól a főváros.
Év eleje óta a BKV saját erőből két törlesztőrészletet visszafizetett mintegy 4,7 milliárd forint értékben, de ehhez már teljesen felélte tartalékait. A beruházásokra félretett 8 milliárdos kerethez is hozzányúltak, így a néhány hónap múlva esedékes szállítói tartozásait a cég nem vagy csak jelentős késéssel tudja kifizetni.
"A fedezetlen kötelezettségvállalások korszakát éljük, a cég később esedékes kiadásait fordítja egyelőre hiteltörlesztésre, de ezeket a pénzeket egyszer meg kell adni, remélhetőleg mihamarabb lesz állami garancia, és akkor a bankok pénzéből sikerül" – mondta egy, a BKV gazdálkodását jól ismerő forrásunk.
2014. március 31. | 2442,5 |
2014. június 30. | 2262,5 |
2014. szeptember 30. | 2442,5 |
2014. december 31. | 2262,5 |
2015. március 31. | 6745 |
2015. június 30. | 28225 |
2015. szeptember 30. | 695 |
2015. december 31. | 16625 |
Összesen | 61700 |
Nem biztos, hogy ezzel a taktikával akár az önkormányzati választásokig is kihúzza a BKV. Szeptemberben újabb 2,4 milliárdos részletet kell visszafizetnie, erre pedig már nincs fedezet. Kérdés, hogy a főváros, amelynek idei költségvetése e nélkül is csak hitelfelvétellel tartható, ki tudja-e segíteni a saját társaságát.
A közeljövő kilátásai még rosszabbak: idén decemberben újabb 2,2 milliárdot kellene törleszteni, jövőre viszont a 3,4 milliárdos kamatfizetés mellett a fennmaradó teljes hitelállomány, 52,9 milliárd forint tőketörlesztése is esedékessé válik. A BKV ezt is újabb hitelekkel váltaná ki – állami garancia mellett.
A múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, vész- és óvintézkedésként indokolt 110 milliárd forintos kormányzati zárolás is azt jelzi, hogy a BKV jelentős, mintegy 62 milliárdos adósságállományának végleges visszafizetésére még állami segítséggel is kevés az esély.
Pedig a 2010-es kormányváltás után úgy tűnt, ez is megoldódik. Az Orbán-kormány 2011-ben a BKV akkor még 78 milliárdos adósságállományának állami átvállalását hirdette meg, ám a fedezetnek szánt magánnyugdíj-pénztári vagyont végül másra fordították.
2012 nyarán a kormány végül készfizető kezességet vállalt a már csak 61,7 milliárdos adósságállomány refinanszírozásához. A részleteket ennek alapján először a BKV-nak, majd a fővárosnak, és utolsóként az államnak kell visszafizetnie. A megújított tartozásból jár le idén a 9,4 milliárd forint, és jövőre a maradék.
A kormány értesüléseink szerint továbbra is eltökélt a BKV-nak az önkormányzati választás utánra tervezett államosítása mellett, noha a kabinetet nyomasztja a a cég adósságállománya és a cég működési problémáinak politikai hatása. "Addig jó a kormánynak, amíg nem őket szidják ezekért, hanem Tarlóst és Vitézyt" – mondta egy városházi forrásunk.
Az államnak a fogyasztói árkiegészítésen túl egyébként időről időre eddig is milliárdokat kellett a cégbe öntenie, hogy elkerüljék a csődöt, ezt a pénzt ezután sem spórolhatja meg. Megússza viszont a fővárossal folytatott nehézkes tárgyalásokat, és újabb közszolgáltató cég tulajdonjogát és irányítását szerezheti meg.
Az utasok nem sokat vennének észre abból egyik napról a másikra, ha államosítanák a BKV-t. Nem a tulajdonjog, hanem leginkább a pénz befolyásolja ugyanis a menetrendet, a tarifát és a szolgáltatás színvonalát. Az előbbi kettőre pedig eddig is volt informális befolyása a kormánynak, noha a döntés joga a közgyűlésé.