Az új adónem tervezett bevezetése hatalmas felháborodást szított, vasárnap este több tízezer ember követelte a visszavonását Budapesten és több vidéki városban.
A József nádor térről a Hősök terére, majd a Fidesz-székház elé vonultak a tüntetők, akik világossá tették, nem elégszenek meg azt internetadó mérséklésével. A tömeg egy része használt számítástechnikai eszközökkel dobálta meg a székházat, megrongálva ezzel annak ablakait és redőnyeit.
A Fidesz szerint a kár tízmilliós, a rendőrség garázdaság miatt hat embert vett őrizetbe. Ők már biztosan nem lehetnek ott az újabb demonstráción, a rendőrség az Origónak azt mondta, indítványozták előzetes letartóztatásukat, amelyről az ügyészség dönt.
A tüntetők az adótervezet teljes eltörlését követelték vasárnap, erre 48 órát adtak a kormánynak. Ez a határidő ma este lejár, ezért újból összegyűlnek a demonstrálók, a Fidesz ugyanis beérte egy módosító indítvánnyal, amelyet hétfőn nyújtott be a parlamentnek. Ebben az internetadó mértékét előfizetőnként havi 700 forintban maximálnák. Ez a "puhított" verzió, az eredeti szerint minden gigabájt adatforgalom után 150 forintot kellett volna fizetni.
Varga Mihály az Országgyűlés hétfői ülésén az internetadóról beszélve elmondta, hogy 700 forint lesz a felső korlát, de ez a kormány szerint nem az előfizetőket, hanem a távközlési szolgáltatókat terheli majd. Varga Mihály állítását több képviselő is kétségbe vonta, szerintük ugyanis a lakosság fogja megfizetni az új adónemet, erre példaként a jobbikos Z. Kárpát Dániel a tranzakciós illetéket hozta fel.
Tállai András belügyi államtitkár az Origónak azt mondta, 20-25 milliárd forintnyi bevételt várnak a tervezett adótól.
Érdekesség, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint nincs is olyan, hogy internetadó, legalábbis az Origo kérdéseire írt válaszlevelükben azt írják:
„A távközlési adó olyan különadó, mint a bankadó, amit a kormány azért vezetett be, hogy a multicégek is kivegyék a részüket a közteherviselésből. Azok, akik internetadóról beszélnek, megtévesztik az embereket, a 2015-ös adócsomag-javaslatban nincs szó semmiféle internetadóról."
A jobbikos Farkas Gergely hétfői felszólalásában azt hozta szóba az Országgyűlésben, hogy a tüntetés főszervezője, Gulyás Balázs az anyján, Gurmai Zitán keresztül az MSZP-hez köthető.
Farkas Gergely szerint előfordulhat, hogy az MSZP is civil színekben szervezett tüntetést, illetve az euroatlanti nyomás is szóba kerülhet, mivel az amerikai ügyvivő is megjelent a tiltakozáson, és előkerült az Európai Unió zászlója is.
Volner János jobbikos képviselő az Origónak nyilatkozva elmondta, szerinte a vasárnapi civil tüntetést részben baloldali politikusok szervezték, konkrét neveket azonban nem akart mondani.
Kérdés, hogy meddig fodrozódhatnak a vasárnapi tüntetés indulathullámai, és milyen következményei lehetnek a magyar politikára, illetve a kormányra nézve.
A Republikon Intézet öt pontban foglalkozik az internetadó elleni tüntetés hatásaival, az elemzés egyik legérdekesebb gondolata az, hogy „a netadó elleni tüntetés a lehető legközelebb került a valóban spontán, szervezeti háttér nélküli megmozduláshoz. Mindez főleg az ügynek szólt: az internetadó ötlete túllépte azt a szubkultúrát, amiben a legtöbb kormányellenes demonstráció maradni szokott."
A netadó ebből a szempontból a vizitdíj analógiája a Republikon elemzése szerint: 2014-ből visszanézve kevesen mondanák a vizitdíj bevezetési szándékát a Gyurcsány-kormány legnagyobb „bűnének", ám az ellene szervezett tiltakozás nélkül a Fidesznek nem lett volna kétharmada; olyan egyértelmű és megfogható pontot jelentett, aminek hatására azok is kiábrándultak a kormányból, akik az őszödi beszédtől kevésbé háborodtak fel.
A Republikon úgy látja, a korrupciós ügyek és a netadó sokkal nagyobb hatást váltanak ki, mint a demokráciával és alkotmányossággal kapcsolatos kérdések. A szerző szerint ezek nyújtják a legjobb támadási felületet az ellenzéknek, amelynek érdemes lehet ebből tanulni.